Futva vagy sétálva ázunk inkább az esőben?
Tudományos levezetés erős idegzetűeknek.
Tudományos levezetés erős idegzetűeknek.
Igazolták az elektronok pályájával kapcsolatos 40 éves elméletet.
Kevés a kísérő kisebb galaxis, de ezeket is fojtogatja a sötét anyag.
Leginkább egy citrom és egy diszkógömb találkozására hasonlít.
Nagyon figyeljük a Bennut és az Apophist, így azt is észrevesszük, ha valami megzavarja a pályájukat.
Nem időutazás, vagy ha az is, csak a jövő felé tart.
John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton fektették le a ma népszerű mesterséges intelligencia alapjait.
A technikai fejlődés 1000 év alatt képes kinyírni egy bolygót.
Tavaly két magyar sikerének is örülhettünk, idén nem valószínű, hogy duplázik Magyarország.
Nem tudjuk, hogyan tágul a világegyetem, ezért azt sem, hogyan keletkezett.
Ilyen bomlás százmilliárdból csak tucatszor történik.
A szupravezetés modellezése közben különös állapotba került az anyag.
Akusztikus technikával csípnék el a legnehezebben mérhető részecskét.
Hallott már a fáradt fény elméletről?
Zavaró lehet, de van, amikor nem tanácsos tompítani a hangot.
Tényleg nem a szomszéd kutyája.
A Motörhead-rajongók valószínűleg felkapják a fejüket a hírre.
A hidegháború alatt egy hegy gyomrában kezdődött az egész.
Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?
Petőfi még költő sem volt, amikor használni kezdték.
Szükség van rá az Artemis-programhoz, később pedig a Hold üzleti hasznosításához is.
Egy évszázada jósolták meg létezésüket, most sikerült megfigyelni őket.
Labatutot beperelték azért, amit írt.
Az anyagban nem csak egy módon terjedhet a hő.
Megoldhatja a sötét anyag rejtélyét, ha a gravitációshullám-obszervatóriumok ilyen különös hullámokkal találkoznak.
Felfalja a kisebb univerzumokat a világegyetem?
Merre forog, ha nem locsolja, hanem beszívja a vizet?
A téridőt fodrozó hullámok kutatásáért többször járt fizikai Nobel-díj.
Eddig helyi jellegűnek tekintett geometriai tulajdonságok kötik össze a dolgokat.
Az őrült ötletben van rendszer.
Mitől jobb a klasszikus számítógépnél, és zsebre vághatjuk-e valaha a kvantumszámítógépet? Dr. Széchenyi Gáborral, az ELTE fizikusával beszélgettünk.
Voltak elsőségek, kemény problémák, lebukások, és persze volt két Nobel-díj.
Jelentős mérföldkőhöz érkeztünk.
Kétszer akkora, mint a korábbi olasz rekorder.
A téridő szétesése miatt atomi szinten fluktuál az idő.
A Condorban már 1121 qubit ketyeg.
A Nobel-díjas attoszekundumos fizikát kutatják az ELI-ALPS-ban.
Csak az esetek negyedében jött össze.
24 ezer optikai érzékelőt telepítenek 3 és fél kilométeres mélységbe.
Olyan anyagokból állhat, amelyeknek létezését csak elméletben feltételeztük.
A fizikus erről egy német rádió műsorában beszélt.
Orbán Viktor is gratulált neki.
A móri születésű kutatót már felső tagozatosként elbűvölte a tudomány.
Az attoszekundumos fizika alapítói kapták a rangos díjat 2023-ban.
A CERN megerősítette Einstein sejtését.
A Hubble-feszkó nem mozdult el a holtpontról.
Benéztek egy szót Newton tehetetlenségi törvényében.
Az LK-99 nem a bölcsek köve, de akkor mi?
Az űroperák csillagrombolói is zúghatnak egy kicsit.
Kiderült, hányan jelölték meg ezeket a szakokat.
Történt már hasonló, akkor hamisítás miatt visszavonták a róla szóló tudományos cikket.
A mágneses mezővel előidézett szupravezetés egy magasabb hőmérsékletű változata.
A fejlesztők Vasember-páncélt építenének belőle.
Kvazárok megfigyelése igazolta Einstein relativitáselméletét.
Nem tudnak ugrani, de mégis megteszik.
A leggyorsabb ember alkotta eszköz kiderítette, honnan jönnek a műholdakat fenyegető részecskék.
Holland kutatók Stephen Hawking nyomán új elméletet alkottak a világvégéről.
Minden eddiginél részletesebb kozmikus térképet készítettek.
A csapatnak már volt ilyen eredménye, de azt hamisítás gyanúja miatt visszavonták.
Kérdés, hogy utóbbi működhet-e.