Amerikai középiskolában fedeztek fel egy 8,7 millió éves fosszíliát
8,7 millió éves leletek kerültek elő.
8,7 millió éves leletek kerültek elő.
A tengerben garázdálkodott a 8 centis kis ragadozó.
A korszerű elemzés szerint egykor felturbózták a fontos leletet.
A felfedezést szerencsére dokumentálták is.
Még nem sokat tudni róluk.
Őshüllőleletet találtak.
Korának legnagyobb ragadozója volt.
Különleges fosszíliákat vizsgáltak, ezek adhatják a kulcsot a pókok és skorpiók agyának megértéséhez.
Korábban csak az állatoknál bizonyították.
Sok szem többet lát!
A sárkányember koponyája hatalmas, az agya viszont normál méretű.
Ezek az állatok olyannyira veszélyeztetettek, hogy a tudósok csak már kifogott és elpusztult állatokat tudnak megvizsgálni.
Kifogták a bojtosúszós maradványhal egy példányát.
Combcsontot, lapockát és egy ízelt farkat is találtak.
Az újonnan azonosított, mintegy 150 millió éves cápakövület egy korábban ismeretlen ősi cápa maradványa.
A német kutatók 180 millió éves fosszíliákat vizsgálnak.
A körülbelül 15 millió éves fosszíliák értéke felbecsülhetetlen.
A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendje volt, példányai a késő triász kortól a késő kréta időszak végéig éltek.
A Lystrosaurus már majdnem emlős volt, de át kellett vészelnie a sarkkör sötét teleit.
Az óceán mélyén található fosszíliák elemzése alapján eléggé megváltozott az Atlanti-óceán ökoszisztémája.
Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát a földrészen, ők a sisakos békák rokonai.
A most azonosított 66 millió éves fosszília betekintést nyújt a madarak korai evolúciójába.
Legalábbis a hímekén. Sosem került még elő akkora teknőspáncél, mint most Dél-Amerikában.
A 80 millió éve élt tyrannoszaurusz az eddigi legöregebb kanadai dínó.
Az eddigi csúcstartó mindössze 460 millió éves volt. Úgy néz ki, a növények és az állatok is sokkal öregebbek annál, mint ma hisszük.
Ma már fel sem kapja a fejét senki, ha egy-egy népszerűbb faj (még mindig a T. rex a király) csontjai több millió dollárért kelnek el. A magángyűjtők által dominált fosszíliapiac azonban azzal fenyeget, hogy az új leletek sosem kerülhetnek múzeumokba.
Izmos, magas, növényevő, két lábon járó, hosszú nyakú és kis fejű lehetett a dinoszaurusz.
A paleontológusok eddig azt hitték, hogy a bükkfafélék csak az északi féltekén voltak jelen.
A ritka, színes fosszíliák egy 100 millió éves, eddig nem ismert dinoszauruszhoz köthetőek.
A jura korszakból ez a második felfedezett ősmadár.
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.
A mostanáig azonosított 101 faj fele eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
Akkora lehetett, mint egy kicsi kenguru, növényt evett, és 125 millió éve élhetett.
A helyváltoztatás legkorábbi bizonyítékát találták meg egy gaboni kőfejtőben.
Az előző legelső állat csak néhány hónapig volt csúcstartó.
174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elején élt virágos növényt azonosítottak kínai kutatók.
A dinoszauruszok és a pteroszauruszok közös ősénél már 250 millió éve kifejlődhettek az első tollak.
Az átlátszó borostyánban látszik a toll háromdimenziós szerkezete.
A mai Európa területén egymás mellett éltek az első dinoszauruszok és a mai emlősök elefánt méretű ősei.
A szauropodafajt eddig nem ismerték a tudósok, de a maradványok alapján elkészíthették a 12 méter magas állat rekonstrukcióját.
Egyedülálló fosszíliát fedeztek föl Szibériában.
Pláne nem egérfülűt! Úgy tűnik, az állat hétmillió évvel idősebb, mint eddig gondoltuk.
Névtelenséget kérő magángyűjtő fizetett ennyit egy párizsi árverésen.
180 millió éves őslelet Nagy-Britanniából.
A Skóciában felfedezett sauropoda-lábnyomok alapján az óriás 170 millió éve élhetett.
Az aprócska madár maradványait egy burmai borostyánkőben fedezték fel.
A Kumimanu biceae 100 kilós szörnyeteg volt.
Egy 25 millió éve élt tengeritehén megkövesedett maradványait tárták fel a dél-kaliforniai Csatorna-szigeteken.
Mert ők mindig a magányt és a veszélyt keresték.
A szecessziós stílusú homokkő épületek közül több is tartalmaz nyomfosszíliákat.
A vízhatlan tollazat korelnökét köszönthetjük.
Erre az ürülékükben talált rákokból következtetnek a kutatók. Gomba rohasztotta fát is szerették.
A kacsacsőrű dinoszauruszoknak fontos fehérjeforrást jelenthettek az apró állatok.
A páncélos hüllő teljes csontvázát tartalmazza, ami sokat segíthet a kutatóknak.
A középső jura korból származó leletek igazi ritkaságnak számítanak.
Az eddigi legteljesebb ilyen fosszília a most talált, 99 millió éves, 9 centiméteres madár.