A Földre potenciálisan veszélyt jelentő aszteroidát észleltek
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
Ha a számítások nem tévednek, akkor minden megvan rajtuk, ami az élethez szükséges.
A több évtizedes rejtély megfejtéséhez a valaha készült legrészletesebb szimulációt használták fel.
És még a felesége is elhagyta. Guillaume Le Gentil mindig rosszkor volt rossz helyen.
Több tízezerrel nőhet a Föld körül keringő műholdak száma, százával zavarhatják a távcsöveket. Mi lesz, ha pont egy Föld felé tartó aszteroidát takarnak ki?
A megoldás: mégis van benne sötét anyag, mégse kell átírni mindent, amit a galaxisokról tudunk.
A gamma-sugarakat követve találnák meg a nehezen vizsgálható kozmikus sugarak forrásait.
110 évvel ezelőtt hunyt el Gothard Jenő csillagász, Vas megye világszerte híres szülöttje, aki egy Szombathely melletti kis faluban vált az első magyar asztrofotóssá.
A különös rádiójeleket 1,5 milliárd fényévnyi távolságból észlelték, pontos forrásuk egyelőre ismeretlen.
Ilyet még soha nem mutattak ki Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
A Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki, pont ott, ahol jóval korábban az ókori kínaiak nóvát láttak.
Bagi László 40 millió fényévnyire található Tű-galaxist fotózta, egy csillagász viszont százszor távolabbi galaxist is talált a képén.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Más naprendszer keletkezéséről, sőt csillagközi életről is kiderülhetnek belőle részletek.
A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyuk neve hawaii nyelven annyit tesz, a végtelen teremtés sötéten tündöklő forrása.
A marsjáró a bolygó mindkét holdjáról felvételeket készített, miközben átvonultak a Nap előtt.
Miből vannak? Honnan jönnek? Veszélyesek?
Tudósoknak sikerült lefényképezni a lefényképezhetetlent.
Látványos kép készült a Jupiter viharairól, valamint a híres Nagy Vörös Foltról.
A világegyetem hajnaláról származó, szupermasszív fekete lyukakat találtak a kutatók.
A napkitörések hatásait az emberiség is megérzi, attól függően, hogy milyen súlyos a jelenség.
Spoiler alert: jó nehéz.
Kutatók szerint a rejtélyes kilencedik bolygó akár tízszer nagyobb is lehet a Földnél.
A Naprendszer legtávolabbi objektumára bukkant a NASA egyik tudósa.
A legújabb kutatások szerint a vörös óriás fázisban járó csillagok mégsem löknek a világűrbe egy év alatt száz földtömegnyi csillaganyagot.
A kutatók nagy vágyálma, hogy egyszer egy frissen hullott, pár órás, a Naprendszer eredetét őrző meteoritot fogjanak a kezükbe.
És sokkal öregebb, mint azt az eddigi modellekből gondolták volna a csillagászok.
Ez a harmadik legközelebbi exobolygó, amit eddig találtak. Leginkább a Vénuszhoz hasonlít.
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
A fémben szegény csillagok segíthetnek megismerni a korai univerzumot.
Ez az eddig talált legmagányosabb törpegalaxis.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A szokatlan forma oka a csillag gyorsabb forgása.
Megvédi őket a mágneses tér.
Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók, és érdekes felfedezéseket tettek.
Európában három évet kell várni a következőre.
A kutatók szerint a jelek a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származnak.
Ez az eddigi legrészletgazdagabb felvétel a Triangulum-galaxisról.
Megérkezett az első kép az ember által megfigyelt legtávolabbi objektumról, a 6,6 milliárd kilométerre keringő aszteroidáról.
A NASA első vezető beosztású nője, Nancy Grace Roman 93 éves volt.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Új tanulmány látott napvilágot az égitestről, egészen pontosan az azt körülvevő ikonikus gyűrűről.
A bolygó lufiszerűen felfújódott légkörét egy közeli csillag fújja 10 ezer kilométer per órával.
A csillagászok talán még a karácsonynál is jobban várják a közelgő eseményt, nem véletlenül.
Véletlenül igazolták, hogy két törpegalaxis ütközésével jöhettek létre.
A galaxist még szokatlanabbá teszi, hogy nagyon halvány a fénye: a Nagy Magellán-felhőhöz képest tízezerszer halványabb.
Érthetetlen, hogy miért ilyen nagy, mégis ennyire halvány és kis tömegű.
A földönkívüli űrszonda elmélete a különös objektum nagymértékű gyorsulásán alapul.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.
A hawaii őslakosoknak nem tetszik, hogy a szent földjüket tudományos célra használják.
Az ELTE csillagászai és fizikusai igazolták a nehezen kimutatható porholdak jelenlétét.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor nagyobb.
A Hubble-űrteleszkóp nagyon értékes forrás a csillagászok számára, de most bajban van.
Ezzel a Szaturnusz holdja a Naprendszer harmadik olyan égitestje, ahol ilyesmit figyeltek meg.
Az Oumuamua üstökös négy lehetséges eredetét is azonosították a kutatók.
Erre utal a különleges mintázat, amit a Tejút csillagainak mozgásában azonosítottak. A balesetben vétkes törpegalaxis rosszabbul járt.
A kompakt, utánfutóra épített csillagvizsgáló laborral könnyen ki lehet települni fényszennyezéstől mentes helyekre is.
Még nagyobb távcsövekkel húsz éven belül választ kaphatunk az emberiség ősi kérdésére.