Látványos égi jelenséget figyelhetsz meg a tavaszi égbolton: mikor látható a legjobban?
Négy bolygó és a Hold együttállása adja a különleges égi jelenséget.
Négy bolygó és a Hold együttállása adja a különleges égi jelenséget.
Ha másért nem, ezért megéri korán kelni.
A felfedezés átírja a jelenlegi elméleteket.
Oxigéndús, langyos, sós vízben gazdag világ kering a Jupiter körül.
Akár földön kívüli technológia is lehet az Oumuamua.
Ötven másodperces hanganyagot közölt a NASA.
Tizenegyszer nagyobb a tömege, mint a Jupiternek.
Látványos bolygóegyüttállás várható néhány napon belül.
A legalacsonyabb sűrűségű ismert bolygó három nap alatt kerüli meg csillagát.
A Jupiter egyik holdjának külső oldalán rengeteg vízgőzt fedeztek fel.
A NASA űrszondájának két napeleméből csak az egyik nyílt ki rendesen
Szombaton indult, hat év múlva közelíti meg a Jupitert.
A Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását kutatják.
A ritkán látott, de gyakori eseményt amatőr csillagászok örökítették meg.
Ez az egyetlen olyan hold a Holdon kívül, ami szabad szemmel is látható a Földről.
Nem puszta képzelgés ez, simán előfordulhat.
Csak sikerüljön landolni a rakétával...
Aki felveszi a szuperszkafandert, megismerkedhet a Naprendszer leggyakoribb csapadékával, a gyémántesővel.
Közeli felvételeket készített a Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről a NASA Juno nevű űrszondája.
A NASA szondája hétfőn látogatta meg a Ganymedest, amelynek mágneses mezeje, folyékony víze és oxigén légköre is van.
Nagyon látványos felvételek születtek naprendszerünk legnagyobb bolygójáról.
Legközelebb 2080-ban lehet látni a különös égi jelenséget, reméljük akkor nem lesz pont beborulva az ég.
Délután újra egymás fedésében volt látható a Földről a Szaturnusz és a Jupiter.
Ritka és látványos bolygóegyüttállás figyelhető majd meg az égen december 18-án.
Közel ezer éve volt utoljára látható a Jupiter és a Szaturnusz együttállása.
A 18. század óta nem volt példa hasonló jelenségre.
Évek óta harcban állnak a magyar csillagászok néhány Wikipédia-szerkesztővel, akik foggal-körömmel ragaszkodnak naprendszerünk holdjainak magyaros átírásához. Jelentés egy bizarr háború frontvonalából.
Német kutatók mélyrehatóan elemezték a Galilo húsz éve rögzített adatait, és igazolták, hogy a Jupiter holdjának vannak aktív gejzírei.
A Jupiteréhez hasonló felhőöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén.
Az infravörös felvételt számos expozíció kombinálásával hozták létre, és feltűnnek rajta a felhők alatti meleg zónák.
A kutatók most először alkalmaztak polarimetriát a Naprendszeren kívüli légköri felhők vizsgálatánál.
A Galileo szonda a 90-es években rossz helyen mért, és szuperszáraznak ítélte meg a bolygót, ami szembe ment a tudományos elvárással.
Négy csapatnak ad 3 millió dollárt a NASA, hogy őszre dolgozzák ki a küldetéseiket.
A folt rajongói már az évszázadok óta tomboló gigantikus vihar összeomlásától tartottak.
Az Európé az egyik legesélyesebb égitest arra, hogy élet nyomait fedezzék fel rajta.
Az Ión található Loki Patera utoljára tavaly májusban tört ki, most folytathatja.
Az ammónia és a víz a földi zivatarfelhőkhöz hasonló, üllő alakú felhőket képez.
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
A vihar 22 ezerszer 12 ezer kilométernyi területen tombol a Jupiter légkörének alsó rétegeiben.
A Hubble űrteleszkóp segítségével konyhasó jelenlétét azonosították az Európén.
Az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban hitték.
Először figyelt meg a Földön kívül ilyen jelenséget a NASA, a Juno űrszonda adatai szerint az óriásbolygó mélyének légköri szelei okozzák a változást.
Látványos kép készült a Jupiter viharairól, valamint a híres Nagy Vörös Foltról.
Érdekes alakot véltek felfedezni a NASA fotóján.
Lehet, hogy rábukkantak a világűrben keresgélt életre?
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
Monumentális jégtüskék állhatják a kutatók útját a Jupiter egyik holdjának felszínén. Ugyanakkor pozitívuma is van az akadálynak.
Akkorák, mint egy ötemeletes ház. Ha a NASA landolni akar a felszínen, nem lesz könnyű dolga.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.
A légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálták.
A csillagászok eredetileg a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygója után kutattak, végül teljesen másra bukkantak.
Bolygót kerestek, tucatnyi holdat találtak.
A tudósok izgatottan várták a felvételek megérkezését, melyek egytől egyig lenyűgözőek.
A NASA a húszas évek elején indítaná az első kutatóműholdat, 2030 körül az első rovert a Jupiter holdjára.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
Régi adatok megismételt elemzése igazolta, hogy az Európán tényleg gőzkitörések vannak.