Egy orosz szakértő szerint először a Dunára kéne atomot dobni
Nem mindennapi fenyegetés hangzott el az orosz televíziós csatornán.
Nem mindennapi fenyegetés hangzott el az orosz televíziós csatornán.
Teller Ede már a kezdetektől unta az atombombát, és valami sokkal erősebb dologban gondolkodott.
Mindent elkövetnének Japán megvédéséért.
Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgettünk Harry S. Trumanról, aki ötven éve halt meg.
Amerikai nukleáris biztonsági szakértő figyelmeztet arra, sokan azt hiszik, a taktikai atombomba felrobbantása nem olyan veszélyes, mint a stratégiaié.
Kádárék Ukrajnába küldték volna a túlélőket, mert a bunkerépítés túl drága.
Futótűzként terjed az interneten a hátborzongató videó.
Az oroszországi Szeverszk az atomfegyvergyártás központja volt egykor. A zárt városba ma is csak engedéllyel léphet be az ember.
Oroszország fegyverarzenálja egyedülálló, de a kérdés az, hogy mekkora pusztítást okozna.
A volt CIA-vezető szerint a háború visszafordíthatatlan az oroszok számára.
Elálltak a kötelezettségektől.
Befagyasztják a vállalatok vagyonát.
Egyre élesebb a helyzet.
Szöul is agresszívabb védelmi politikát követ.
A fegyver azonban visszafelé sült el.
Erről azonban egyelőre még nem született döntés.
Egyre többen követelik az oroszok elleni gázembargót – hívta fel a figyelmet.
Szakértők sem tudnak ebben egyértelműen állást foglalni. Végigvettük a lehetőségeket.
A belarusz vezető úgy véli, mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyen háború.
Kim Dzsongun arra készül, hogy a töltetek készen álljanak azonnali bevetésre.
Ha Putyint sarokba szorítják, atomfegyverhez nyúlhat?
A terv már 60 évvel ezelőtt készült.
Az elmúlt 100-150 évben alapvetően megváltozott a háborúzás mikéntje: összeszedtük azokat a találmányokat, melyek forradalmasították a modern hadviselést.
Denevérbombázással akarták kikényszeríteni Japán kapitulációját, végül inkább az atombomba mellett döntöttek.
A legnagyobb példányt a szovjetek hozták létre, a hirosimai atombombánál több, mint 3 ezerszer erősebb.
Az amerikai hadügyminiszter megvétózta, hogy atombombát dobjanak Kiotóra – de vajon miért döntött így?
Tíz körülire tippeli az elhagyott nukleáris robbanószerkezetek számát? Tippeljen inkább ötvenre!
Legendás westernsztár játszotta a mongol hadvezér szerepét a hírhedt filmben, melyet egy radioaktív sugárzással terhelt helyszínen vettek fel.
Egyes országnak még mindig nélkülözhetetlen a nukleáris energia, sokuknak más-más okokból.
A forgatás 2022 elején kezdődik.
Csak az időfaktor nem mindegy.
Iránnak, Észak-Koreának és Líbiának is átadta a technológiát Abdul Kádir Hán.
Korunk egyik legsikeresebb rendezője újfent a második világháborúba kalauzol bennünket.
New York, Shanswille, Hirosima, Belgrád, Varsó és Budapest tragédiák szülte emlékművei nyomában.
Szinte egy külön város van a nagy metropolisz alatt, ahol sötét kis lyukakban tengetik az emberek a mindennapjaikat.
1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára.
Az Egyesült Államok 1946 és 1958 között több hidrogénbombát és atombombát robbantott fel a Bikini-atollban.
Összeesküvés-elméletek, melyekről kiderült, hogy tényleg igazak: a Pentagon ufóprojektjétől a melegséget mérő berendezésig.
Jelentős kémhálózattal rövidítették le a fejlesztését, mégis az amerikaiak nyerték a versenyt. 71 éve történt.
Az atomalkuból először az Egyesült Államok lépett ki, ezért tartja Irán igazságtalannak a vele szemben hozott gazdasági szankciókat.
75 éve robbant fel az első atombomba; a történelem legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésével Robert Oppenheimert bízták meg. Skizofrénia, mérgezett almával végrehajtott gyilkossági kísérlet, kommunizmus.
Az atomtöltetek száma ugyanakkor csökkent, de csak azért, mert a régi gyártásúakat leszerelték.
Egyelőre nem az emberiség kollektív bölcsessége a legfőbb akadálya a bolygónk megsemmisítésének.
Hetven év után fény derült a Manhattan-terv titkait ellopó szovjet kémcsoport negyedik tagjának kilétére. Oscar Seborer egész családja kémkedéssel foglalkozott, ő volt a népmesei legkisebb, de legügyesebb fiú.
A második világháború mellékterméke, hogy szűrni tudjuk a parányi káros részecskéket.
A betonépítmény több mint 3 millió köbméternyi nukleáris hulladékot tartalmaz.
Az amerikai titkosügynökök hónapokig nyomoztak a rejtélyes német tórium- és uránkészletek után, mire kiderült, hogy felesleges a para.
Ez újabb vitát okozhat Törökország és a NATO között.
Beledobná a bombát a vihar közepébe az óceán fölött, írták, ám az amerikai elnök szerint ez egy tipikus fake news.
Egyszer eljöhet az idő, hogy a Föld színéről végleg eltűnnek az emberek. Hogyan történhetne meg?
Az 1957-es nukleáris katasztrófa helyszínét sokáig még a térképen sem jelölték, nehogy a világ tudomást szerezzen a borzalmakról.
Az ott élő rákok szervezetében különösen magas a szén-14 izotóp sugárzása.
Még a sugárfertőzöttek unokáiban is jelen vannak az újra és újra kiszabadult radioaktív szennyeződés okozta mutációk.
Egyetlen teszt után telepakolták fél Európát és Koreát az M65-ös atomágyúval az amerikaiak, aztán rájöttek, hogy rakétával egyszerűbb atombombázni.
Az SS-katonáktól vették az ötletet, az embereket sétáló vérbankoknak tekintették.
Az új töltetek pont a kisebb erejük miatt jelenthetnek nagy veszélyt.
Furcsa szerelem volt ez az ötvenes-hatvanas években, amíg tartott. Tizenegy év alatt sokan elhitték, hogy nem kell félni a közeli kísérleti atomrobbantások gombafelhőitől.
A lap közölt hosszú cikket a Simicska-sztoriról, amiben a sugárzástól a keresztény-irgalmas oligarcháig minden van.
1986. április 26-án gőzrobbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát.