A magyar klímatörténész elmagyarázta, miért van világvége-hangulat
Rácz Lajos az Indexnek elmondta, hogy az éghajlatváltozás sokszor történelmi folyamatokat indított be.
Rácz Lajos az Indexnek elmondta, hogy az éghajlatváltozás sokszor történelmi folyamatokat indított be.
A ruhatetűnek nem lehetett könnyű, mert ha jó volt az idő, az ősök meztelenül éltek.
Tízezer éves lehet a majdnem egy kilométer hosszú fal.
Rövidebb agyarai lesznek, hogy ne vadásszák le őket.
És nem a klímaváltozás.
Félmillió ember lakhatta, a jégkorszakban kerülhetett a tenger alá.
Ez a részlet valahogy kimaradt a családi animációs filmekből.
A jövőre való felkészülésben is segítséget nyújtottak.
Bámulatos látványelemek készülnek hozzá.
Egy esetleges atomháború globális hatásairól készült tanulmány.
A kutatók szerint nagyon rég volt már ilyen két évszázad.
Nagyjából ezer évig tart, amíg a felszíni vizek és a hideg mélytengeri rétegek kicserélődnek.
Néha olyan meleg volt, mint manapság.
Megszűnik a Blue Sky Studios, 450 alkalmazott kerül utcára.
Nem tudjuk megmagyarázni, pontosan mi történt a kambriumi robbanás idején, 542 millió évvel ezelőtt.
Mindketten húsevők voltunk, csak épp mást szerettünk.
A felfedezés szenzációnak számít, ilyen ép tetemet eddig még nem találtak.
Az átlagos hőmérséklet kevesebb mint 8 fok volt.
Az akkori becsapódások össztömege 30-60-szor haladta meg a dinókat kiirtó aszteroidát.
A 12 méter átmérőjű építményről ma sem tudjuk pontosan, milyen célt szolgált.
Tökéletes állapotban találták meg, a genetikai elemzéssel új dolgok derültek ki a fajfejlődésről.
470 millió éve egy szétrobbant aszteroida pora kitakarta a Napot, és jégkorszak alakult ki a Földön. Ez kicsiben is működhet, hogy lehűtsük a bolygót.
Az ég kék, a fű zöld, a média túloz, a hoaxgyárosok dolgoznak, a nép bedől. Hogy is volt az a 70-es évek tanulmányaival, tudóskáim?
Norvég kutatók szabályos édesvízi tavat találtak, amikor a metángáz-kibocsátást vizsgálták a mélyben.
Foci, nyaralás, gúnyolódás a 700 ezer év múlva esedékes jégkorszakon - így írt a 70-es, 80-as évek magyar sajtója a klímaváltozásról. Pedig a tudósok már akkor szóltak, hogy baj lesz.
Ilyen állatokat eddig csak kétezer kilométerrel délebbre találtak.
Egy rénszarvas és egy farkaskölyök remek állapotú mumifikálódott teteme került elő Kanada északnyugati részén.
A szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a rivális neandervölgyi ember kihalásához.
Tudósok egy csoportja új földtörténeti korszakként határozta meg jelenkorunkat, ami 4200 évvel ezelőtt kezdődött egy világméretű aszállyal.
Lakóházak alatt 10 méterre bukkantak rá.
Mert ők mindig a magányt és a veszélyt keresték.
A jégkorszak végi klímafelmelegedés miatt tűnt el a barna medve Európa nagy részéről.
Még szerencse, hogy az Alpha főszereplője meg tudott szelídíteni egy farkast. A látványos előzetesben együtt szállnak szembe az elemekkel.
Hála az Ivan hurrikánnak.
Mert többet ettek. De tényleg.
Az egésznek a hegyvonulatokhoz, jégkorszakhoz és az aminosavat szerető rovarokhoz van köze.
Segíthet eldönteni, hogy az emberek miatt haltak-e ki a mamutok, vagy mi csak rásegítettünk.
Önnek is elege van az állandó filmes folytatásokból? Nekünk is! Ezekből a filmekből nem akarunk már többet.
A jégkorszak elmúltával nem volt elég ivóvizük. A kiszáradó tavak halálra ítélték az állatokat.
Amerikában és nálunk sem özönlöttek a nézők az új Star Trek-filmre. A Jégkorszak hasalt egyet.
Rengeteg, több mint 120 ezer magyar nézte meg a hétvégén a franchise ötödik részét a mozikban.
Az ötödik Jégkorszak-filmben vannak vicces és aranyos jelenetek, de igazából bőven meglennénk nélküle.
A szoláris minimum olyan telet hozhat, amilyet utoljára a Trónok harcában láttunk. Gyün a cúg!
Meg más nagy testű jégkorszaki állatokkal is egy új DNS-vizsgálat szerint.
A klímaváltozás miatt: ezt okozzák az üvegházhatású gázok.
Júliusban érkezik a népszerű animációs film sokadik folytatása.
A Fox stúdió makkot kergető vakarcsa ezúttal egy ufót indít be, és űrutazásra indul. Itt a teljes film!
De közben egyre erősebb az olvadás is.
A csigák elterjedési adatait kutatva jöttek rá erre bécsi szakemberek. Az elején tart a folyamat.
A 14. és 19. század közti hűvösebb időszakot nevezik így - amiről most kiderült, hogy talán csak statisztikai hiba.
Felrobbant az internet a hírtől, de az finoman fogalmazva is csúsztatás. Tényleg kevesebb lehet a napfolt, de a felmelegedéstől ez független.