Bombázókat telepített Ororszország a Krímbe
Úgy fogják ezeket korszerűsíteni, hogy Európa bármely pontján képesek legyenek a lég- és rakétavédelmi rendszerek megsemmisítésére.
Úgy fogják ezeket korszerűsíteni, hogy Európa bármely pontján képesek legyenek a lég- és rakétavédelmi rendszerek megsemmisítésére.
A törökök orosz rakétarendszert vennének, az USA szerint ennek súlyos következményei lennének.
A nemzetközi vizekről szólt az engedély- és adómentes rock and roll.
A hírügynökségek rakétákról és ellenséges célpontok elfogásáról számolnak be.
Nemcsak helikoptereket, de légvédelmi irányítást is veszünk a páneurópai vállalattól.
Egy most megjelent tanulmány szerint így az európai országok lemaradhatnak Kína mögött.
Kazahsztánban tesztelték az új rakétarendszert.
Az állatok túl megbízhatatlanok, és könnyen megvághatják őket a propellerek.
Még nagy fejlesztések kellenek, de ha a Lockheed megcsinálja, a mai légvédelem mehet a kukába.
1942. február 25-én hajnalban az egész városban kihunytak a fények, és a légvédelem egy órán keresztül lőtt valamire. De az is lehet, hogy semmire.
Aki katonai létesítmény fölé repülne, számítson rá, hogy lelövik a járművet.
Légvédelmi rendszert adna el Moszkva, akár hitelre is.
A két ország között hat éve nem volt olyan súlyos konfliktus, mint most, amikor Szíriából több rakétát lőttek ki hadműveletet végrehajtó izraeli gépek ellen.
1944 februárjában 2100 bombázó indult el a földdel egyenlővé tenni Helsinkit. 16 ezer bombát dobtak le, ebből 15500 a várost sem találta el.
Az Sz-400-as légvédelmi rendszer már korábban is a nyugat mumusa volt, ez most sem változott.
A robotrepülőgépes drónhalászat nem egy hülye ügyességi játék, hanem a rendőrség privilégiuma.
Egy brit légvédelmi fejlesztés rádióhullámokkal bénítaná meg a légtérsértő gépeket.
Tízmilliókat spórol, de közben mégis ennek a többszörösét költi a honvédség egy projektre, ami még a saját szakemberei szerint is őrültség, barbárság és pazarlás. De a parancs, az parancs.
Varsó amerikai rakéták és francia helikopterek beszerzéséről tárgyal az ukrán válság miatt.
A közepes hatótávolságú rakétákra tervezett légvédelmi pajzs újabb tesztje volt sikeres.
A nyolcvanméteres, három kilométer magasan lebegő monstrumok a drónok ellen védenek majd.
A minisztérium egy francia céggel szerződött.
Ez egy nappal a maláj gép tragédiája után történt.
Mindkét oldalnak lehet fegyvere hozzá, de a légvédelmi rendszerek nagyon bonyolultak.
Szlovénia után Horvátország légterének védelmét is a magyar Gripenek fogják ellátni.
A gép Libanon felől érkezett az ország légterébe. Ősszel a Hezbollah küldött ilyet a zsidó államba.
Végül Medinán húzták fel, a NATO használja majd.
Az amerikai légvédelem követi a Mikulást, és minden gyerek telefonhívására válaszol. Tényleg.
A Sztrela nem találta el az izraeli repülőt.
Elképzelhető, hogy a jövőben fel- és leszálláskor is használhatjuk az elektronikus eszközeinket a repülőgépeken. Mi értelme akkor az évtizedek óta érvényes tiltásnak?
Az olimpiára készülő Londonban már megvannak a föld-levegő rakéták kilövéséhez alkalmas helyszínek.
A lézerágyúval felszerelt utasszállítót védelmi célokra szánta a Pentagon, de a magas gyártási költségek miatt leállították a projektet.
Az irániak bemutatták a leszedett kémrepülőt. Meglepően jó állapotban van.
A kiberháborús egység átvette az amerikai lopakodó kémrepülőgép irányítását.
Négy nappal a háború vége előtt lőtte le a légvédelem, 66 évig hevert a szántóföldön eltemetve.
A Kánya-hegyi légvédelmi objektum miatt csaknem ezren nyújtottak be kártérítési igényt.
Ezek az algoritmusok a nagyobb rajok elvei szerint működnek, nagy előnyük a gyorsaság, viszont távolról sem tökéletesek.
Az Almaz-Antyej hadiipari vállalat 15 üteg Sz-300-ast és négy hozzávaló irányítórendszert szállított le mintegy 2,25 milliárd dollár értékben.
A szerkezet az elvárt 200 kilométeres hatótávolsághoz képest csak 135 kilométeres távolságig bizonyult hatásosnak.