Miért tudunk önzetlenül segíteni másoknak? Vagy nem is tudunk?
Miért segítesz másokon, ha semmilyen hasznod nem származik belőle?
Miért segítesz másokon, ha semmilyen hasznod nem származik belőle?
Kutatók szerint már a dinók is a lehetséges társak figyelmét keltették fel tollaikkal.
Egymás mellett él bennünk a majmoktól hozott lustaság és a mozgás iránti vágy.
Olyan szerek ellen is képesek védelmet kialakítani, amikkel nem találkoztak.
Az állatvilágban különös változások mennek végbe: egyre kisebb méretűek lesznek külső hatások miatt.
Egyes testrészek és szervek mára elveszítették eredeti funkciójukat, így a jövőben meg is szűnhetnek.
És egyéb érdekességek az alma történetéből.
Több elmélet felröppent már róla, kihaltak-e, vagy beolvadtak más embercsoportok közé.
A fajok túlélésének kulcsa lehet a zsugorodó test.
A társadalom neveli rá őket, vagy egyszerűen ilyennek születnek?
De azért még harmincezer éve is romantikáztunk velük.
136 ezer évvel a kihalása után újra kifejlődött egy madárfaj, ráadásul ezt többször is eljátszotta.
A szenvedélybetegségre való örökletes hajlam evolúciós szempontból pozitív is lehet.
Vagy neked mindegy lenne? Sokaknak nem az.
Egy ráklárva testrészeiből összeollózott 90 millió éves állat kövületét fedezték fel paleontológusok, ami új ág lehet a rákok családfáján.
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
Magyar kutatók rajzolták fel több mint 5000 gomba törzsfáját.
Magyar biológus segítségével találta meg egy kutatócsoport a világ legrégebbi, kemény héjú tojásait.
Az algák egy ragadozó hatására kezdtek el rohamosan fejlődni.
Az egyik nőstény szervezetén belül termékenyültek meg a peték, és egészségesen világra is jöttek.
A rovarok közel érve hirtelen látják meg a csíkokat, amelyek láttán néha egyszerűen nekirepülnek a zebrának.
Az evolúció bizarr csodái – sokadik rész.
Maratoni távon a ló még úgy-ahogy tartja a tempót, de afölött nincs ellenfelünk.
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
Évtizedek után most először észleltek kilométeres átmérőjű objektumot a Kuiper-övben.
Ami azt is megmagyarázza, miért félünk és szorongunk annyit.
A rövid életű rovarokról sem mondható el, hogy gyorsan élnek és fiatalon halnak.
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
A Casio története bővelkedik bizarr, különleges találmányokban, termékekben. A japán techcéget a nikotinfüggők emelték föl, a számológépek tették naggyá.
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót, jól látszik ez nők csípőméretének csökkenéséből.
Sokan nem tudják, hogy milyen szerepe van a bölcsességfognak, és miért nem nő ki mindenkinek.
Egy kis csiki, és kismajmot kap a legbénább nagybácsi is. Működésben a röhögésevolúció.
Akkora volt, mint egy kisebb cica, ami nem volt nagy evolúciós előny a majmok bolygóján.
Nem az akadémia tihanyi vendégházának lakóit kényeztetik az új medencék. A mezokozmosz kísérlet még a marsi élet kutatásában is szerepet kaphat.
Kutatók szerint a következő ötven évben számos faj fog elpusztulni, és több millió év kell majd a regenerálódásra.
A szakállas rejtély végre megoldódott? Magyarázat született, melyik lehetett előbb.
A három tudós munkájának eredményeire építve ma már gyógyszert és üzemanyagot is gyártanak.
A másokra mérgező nikkelt egy faóriás kifejezetten szereti. Lehet, hogy egyszer fák segítségével fogjuk bányászni a talajt?
A narcizmus és a pszichopátia emberi vonások vagy a háziállataink is képesek aljas módon megvezetni minket?
A társas viselkedésünket több százezer éve hordozott biológiai jellegzetességek szabályozzák.
A világ legfélelmetesebb ragadozója volt, aztán 65 millió év múlva azon röhög az internet, hogy szegény nem tud lenyomni egy fekvőtámaszt.
Madárszerű lábak, denevérfülek, békabőr és kenguruzseb. Ilyen a tökéletes emberi test egy evolúcióbiológus szerint.
A komló ízére adott reakció egy evolúciós csökevény, ami a mérgezésektől véd meg.
Erre is van tudományos válasz, hiába reménykedsz, hogy majd senki sem veszi észre.
A csók világnapja alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet a csókolózás fiziológiájáról.
Érdekes felvetés a kutatóktól, melyben van ráció.
A tenger első apró állatai akkora változást okoztak, hogy az megváltoztatta a bolygó klímáját.
A méhlepényben található vírusok nélkül most mind tojásrakó emlősök lennénk.
Sok év házasság, szeretők, válás és kapcsolatok után, negyvenen túli olvasónk úgy érzi, fordítva ült a lovon, amikor megnősült.
A placenta a természet igazi csodája.
Őszintén szólva nem éppen erre a látványra számítottunk...
Egyes botsáskák úgy szaporodnak, hogy megeszik őket a madarak. Az evolúció egy rohadék.
Evolúciós csökevény, és a szomjúsághoz van köze.
Na és a fanszőrzetnek mi az értelme? Miért pont ott maradt meg a szőr, miközben az evolúció csupaszra változtatta az emberi test nagy részét? Szabad-e leborotválni?
Fontos lecke 65 millió évvel ezelőtt kihalt, farokméregetésben világbajnok barátainktól.
Azt próbálták megfejteni a tudósok, hogy mire volt jó az őseink erős szemöldökcsontja.
Milyen volt az élet hárommilliárd éve? A DNS-ünk ezt is elárulja.
A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedve-bocsok. Nem ez az első eset, hogy az ember beleszól az evolúcióba.
Fajközi gesztusok: az ember őse is úgy kommunikálhatott, mint a szexmániás erdei törpék.