Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
Az űrszonda ráadásul túl is élte a bevetést.
Az űrszonda ráadásul túl is élte a bevetést.
Lehet, hogy földi eredetűek a mikrobák.
Itt már nem segít az „MZ/X, jelentkezz!”
A tervek szerint 1,8 milliárd mérföldet tesz meg az Europa Clipper.
Élőben közvetíti a NASA a Jupiter holdját vizsgáló szonda kilövését.
Mesterséges hullócsillagok érkezhetnek a Földre.
A Naprendszer kialakulásáról is következtetéseket lehet majd levonni a minták segítségével.
Egy kínai űrszonda által szerzett minták segítségével.
Soha nem látott felvételeket készítettek a csillagászok.
A tavat a csínytevő északi isten után Loki Paterának nevezték el.
Nagy felbontású képeket készítettek az égitestről.
A NASA pénteken indította útnak a Psyche űrszondát.
Fontos mérföldkövet ért el.
A tudósok évtizedes elmélete bizonyosodott be.
A Parker Solar Probe 2018 óta figyeli egészen közelről a Napot.
Több területet is tanulmányozna az ország űrkutatási szervezete a Napnál.
Hamarosan Merkúr körüli pályára áll a BepiColombo nevezetű űrszonda.
Rá sem lehet majd ismerni.
A robot is összetört.
Várhatóan csütörtök hajnalban lép be bolygónk légkörébe.
Nyolc évig tartó utazás kezdődött meg.
Hatalmas napkitörést detektáltak március 12-én.
Az űrszonda által készített kép azonnal beindította az emberek fantáziáját.
A NASA arra számít, hogy a műhold nagy része elég, miközben áthalad a légkörön.
A holdfelszínt figyelik az egyéves űrmisszióval.
Törölni kellett az űrsétát.
A NASA komoly védelmezője a bolygónknak.
Kiderül, mire képes az ember a bolygó védelmében.
Ez a világvége főpróbája.
A Dimorphos mintegy 11 millió kilométerre van a Földtől.
A kínai űrszonda küldetése tavaly májusban kezdődött.
Elköszön tőlünk és lelassul a bolygó körül a Solar Orbiter.
Szombaton indult, hat év múlva közelíti meg a Jupitert.
Indul a DART misszió.
Megérkezett, és már fényképezkedett is a Merkúrral a japán–európai űrszonda.
Magyar mérnökök is dolgoztak a programban.
A Lucy űrszonda évezredeken, akár évmilliókon át is keringhet majd, mire kézbesíti.
A Föld szerkezetének megismeréséhez több száz, a Holdéhoz negyven, a Marséhoz mindössze két év kutatásra volt szükség.
A Tienven-1 küldetése Kína első saját kutatása a Marson.
Az Egyesült Államok már többször juttatott kutatóberendezéseket a vörös bolygóra, Kínának - az országok sorában másodikként - most sikerült először.
A Csang'o–6 űrszonda a Hold túlsó oldalán, a Déli-sarki Aitken-medencében gyűjt majd talajmintákat.
Egy olyan üstököst vizsgálnak, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta először érkezik a Naprendszer belső vidékeire.
Megkezdődött az egység 29. holdi napja.
Az űrszonda elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.
Vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Először szállt le szonda a Hold sötét oldalán.
A szonda 19 órán keresztül gyűjtötte be a kőzetmintákat a Holdon.
Kőzetmintát akarnak gyűjteni az eddigi legnagyobb súlyú űrszondával.
Kína ezzel a harmadik olyan ország lehet az Egyesült Államok és a Szovjetunió után, amelynek sikerül mintát szerezni a Holdról.
Van rá esély a következő évszázadokban, hogy a Földbe csapódik a fél kilométeres aszteroida.
A veterán európai szonda, a Mars Express mérései szerint a bolygó déli sarka alatt több sós vizű tó található.
A Mohamed próféta apjának nevét viselő űrszonda négy év múlva landol olyan területen, ahol emberi műszer még nem járt.
Gyors egymásutánban három misszió is elindult a Marshoz, és ha nincs a járvány, ment volna egy negyedik is. Fél évszázad után újra kőzeteket hoznánk vissza egy idegen égitestről, és ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy ember lépjen a szomszéd bolygóra.
Ezt az orosz űrhivatal vezetője mondta, amikor bejelentette, szondát küldenek a Vénuszra, ami sokkal izgalmasabb bolygó, mint a Mars.
Ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
Parker Solar Probe a Nap egyik legfurcsább ellentmondásának felderítésére indult el.
A 41 milliárd forintos holdprogram túl van az első komoly akadályon, az indiai űrszonda kedden Hold körüli pályára állt.
50-szer kevesebbet késik vagy siet, mint a meglévő űrbéli órák.