![Kémlelje az eget: olyat láthat a hétvégén, amit életében soha többet](https://kep.index.hu/1/0/5082/50825/508255/50825539_3874751_7a31d1af5d694b7f347beae8caf2344b_wm.jpg)
Kémlelje az eget: olyat láthat a hétvégén, amit életében soha többet
Érdemes lesz felnéznie az égre.
Érdemes lesz felnéznie az égre.
A Föld közelébe került a 103p/Hartley-üstökös.
Már az esetleges dátumra is fény derült.
A fotós tíz napon át várt a tiszta égboltra.
Legutóbb ötvenezer éve járt erre.
Zöld színű üstökös az ég peremén.
Ötvenezer éve nem volt hasonlóra példa.
Látványos videók rögzítették az égitest érkezését.
A Földtől mintegy 4,3 millió kilométerre halad el.
Július 14-én tapadjunk a távcsövünkre.
Két hétig tart a jelenség.
A Bernardinelli–Bernstein felénk tart, de sohasem jut el eddig.
Tavaly februárban küldték ki az eszközt Kínából.
A NASA szerint május 8-án lesz a legközelebb a Földhöz.
Sárneczky Krisztián szerint az égitest villámlátogatásra érkezett a Naprendszerbe.
A Bernardinelli–Bernstein több mint száz kilométer átmérőjű, és hárommillió évente jár erre.
Egy olyan üstököst vizsgálnak, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta először érkezik a Naprendszer belső vidékeire.
Üstökösszerű farka van időnként a Holdnak a legújabb kutatások szerint.
Az üstökös már távolodik, 7000 év múlva láthatjuk viszont.
Már a napokban észlelni lehetett a Földről. A Naptól távolodva, a Földhöz közeledve pedig egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül.
És ez csak a minimum, a csóva valószínűleg sokszor ilyen hosszú valójában.
Olyan bemutatóra készülhetünk, amilyet 1997 óta nem produkált egyetlen üstökös sem.
Minden eddiginél jobb képeket készített az űrtávcső a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökösről.
Egy kilométer sugarú magja és vöröses színe van a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek.
A pályája arra utalhat, hogy egy másik bolygórendszerből érkezhetett hozzánk.
Az újonnan felfedezett égitest 20 kilométer átmérőjű és fényes, jelenleg 450 millió kilométerre van a Naptól, és közelít.
Az Európai Űrügynökség szondája 2 évig keringett a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös körül, egy osztrák filmes csodás filmetűdöt készített a fotókból.
Az új üstökösvadász szondát magyar közreműködéssel tervezték.
Pedig nem ment neki semmi, és még csak elpárolgó anyagokat sem tartalmaz.
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
Az Oumuamua üstökös négy lehetséges eredetét is azonosították a kutatók.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
Üstököst fotózott kedd hajnalban egy magyar asztrofotós, a képbe azonban váratlan vendég érkezett: egy meteor megsemmisülését is sikerült elkapni.
A Keplert váltó TESS még épp csak pályára állt, de máris küldi az érdekes felvételeket.
Egy ideig aszteroidának hitték, de már elmúlt.
Egymilliárd üstökösből állhatott össze bolygóvá.
Egy üstökös zord időjárását filmezte le az európai űrügynökség Rosetta űrszondája.
Október 19-én fedezték fel. Üstökösnek túl aszteroida, aszteroidának túl üstökös.
Két aszteroida kering egymás körül, miközben üstökösszerű csóvát húznak.
A napjához túl közel keringő Gliese 436b épp elveszíti légkörét, amely hatalmas csóvaként követi a bolygót.
És nagyobbak is, mint azok, amelyek gyakrabban haladnak el a Nap előtt.
Egy 12 ezer éves kőtömb vésései utalnak pusztító üstökösbecsapódásra.
Na és a földi élet kialakulásában mekkora szerepük volt az üstökösöknek?
2004 óta ez lesz a legnagyobb égitest, ami ilyen közel kerül a Földhöz.
Egy átlagos távcsővel, sőt akár szabad szemmel is megfigyelhető április végéig.
Péntek délben érkeznek meg az utolsó fényképek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösről.
Az 332P/Ikeya-Murakami darabokra hullott, de a legnagyobb töredéke még kering tovább.
Az ESA űrszondája becsapódó landolást végez a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
Azután, hogy a Hold kiszakadt a Földből. A víz azóta is a Hold mélyén rejtőzik.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban Aminosavat és foszfort talált az űrszonda.
Ez segíthet megismerni a saját Naprendszerünk korai történetét is.
És nem ez a legfurcsább benne.
Pedig eddig csak egy olyan üstökös volt, ami ennél közelebb repült el a Föld mellett, az is 1770-ben.
Az elmúlt évszázadokban csak két ilyen üstököspár jött ennyire közel. Szétcsúszott ikrek lehetnek.
A Rosetta általá vizsgált Csurjumov–Geraszimenko üstökös jege elég nagy rendezettséget mutat.
Eddig azt hitték, eltéríti az üstökösöket. Ez valószínűleg nem igaz, mégsem baj.
Az űrszonda tavaly szállt le az üstökösre, fél éve hallgatott el. A kutatók nem adják fel, de egyre hidegebb és sötétebb van a leszállóegység körül.