Több ezer polgári áldozata van eddig az egy éve kezdődött orosz-ukrán háborúnak, és sokkal több katona esett el a fronton mindkét oldalon. Az összecsapás esetleges végének a jeleit nem látni.
Az orosz elnök megvárta a pekingi téli olimpia befejezését, Oroszország egyedüliként elismerte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét, Vlagyimir Putyin engedélyt kért az orosz parlament felsőházától arra, hogy az orosz erők külföldi műveleteket hajthassanak végre, majd elindította az orosz–ukrán, illetve a belorusz–ukrán határon hónapokkal korábban felsorakoztatott csapatait Ukrajna ellen.
Ő ezt azóta is „különleges katonai műveletnek” nevezi.
Kezdetben nem voltak világosak Moszkva céljai. Putyin elnök közölte ugyan, hogy „nácimentesíteni” akarja Oroszország keleti szomszédját, de nem derült ki, hogy ezalatt a kijevi vezetést vagy a szakadárokat veszélyeztető ukrán erőket érti-e. Mindenesetre a támadás három irányból indult és Kijev átkarolása, elfoglalása volt a cél. Azonban a rosszul összehangolt akció nem ért el eredményt, a komoly veszteségek nyomán az oroszok elhagyták a kijevi régiót. Az ukrán főváros mellett az ország második legnagyobb városát, Harkivot is bevált szovjet módszerekkel támadások érték, majd a front leszűkült Ukrajna keleti térségére.
A 21. században ez volt a második területszerző háború. Az elsőt is Oroszország indította 2014-ben, amikor elcsatolta a Krímet. A nemzetközi közösség akkor a tiltakozásokon túl nemigen reagált, ezúttal azonban az invázióra válaszul szankciókkal sújtotta az orosz energiaexportot, a gazdaságot, politikusok és oligarchák egész sorát.
A megszállás már a kezdetén könyörtelen volt: a Kijev környéki Bucsában iszonyatos háborús bűnöket követtek el. Több mint egy hónapig tartott a mariupoli Azovsztal acélmű ostroma. Maga a város stratégiai szereppel bír az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi korridorban.
Máig sem tudni pontosan hogyan, de október 8-án részben felrobbant a krími híd. Moszkva Kijevet vádolta az akcióért. Ukrajna egy hónappal később felszabadította Herszont, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a „háború fordulópontjának” nevezett.
Az orosz–ukrán háború a hideg beköszöntével lelassult. Oroszország az ukrán energetikai létesítmények ellen indított támadásokat, amelyeknek következtében Ukrajna egy részében télen időszakosan leállt az áramszolgáltatás és a fűtés.
A háborúban az ENSZ minapi adatai szerint 7200 civil vesztette életét, a polgári sérültek száma pedig megközelíti a 12 ezret. A valós adatok ennél sokkal magasabbak és tragikusabbak. A fronton jóval több katona halt meg. Az amerikai vezérkari főnök már novemberben mindkét oldalon száz-százezerre becsülte a veszteségeket.
A 44 millió lakosú Ukrajnában 14 millió ember menekült el eddig otthonából. Száznegyvenezerre becsülik a megsemmisült épületek számát, 350 milliárd dollárra pedig a háború okozta anyagi kárt.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének nagyjából 18 százalékát tartja az ellenőrzése alatt.
Az Egyesült Államok 2021 novemberének elején az orosz erők „szokatlan” csapatmozgásaira figyelt fel az ukrán határon. Ukrán források nem sokkal később 92 ezerre becsülték az ott állomásozó orosz katonák számát.
Moszkva december derekán azt követelte Washingtontól, hogy akadályozza meg a NATO keleti bővítését, kivált a volt szovjet tagköztársaságok csatlakozását a védelmi szövetséghez. A kérést figyelmen kívül hagyták. Egy hónappal később, 2022. január 17-én az orosz csapatok már közös katonai gyakorlatot tartottak a belorusz erőkkel. A NATO-csapatokat készenlétbe helyezték.
Február 10-én újabb közös, tíznapos hadgyakorlat kezdődött Oroszország és Belarusz részvételével.
Pontosan egy éve, február 24-én Vlagyimir Putyin hajnali televíziós beszédében bejelentette, hogy Oroszország „különleges katonai műveletet” indít Ukrajnában. Az orosz elnök kerülte a „háború” szót, ami azóta is tilos Oroszországban. Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére” – jelentette ki Putyin, aki szerint a művelet célja a helyi lakosság védelme, amelyet – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben a népirtástól sem visszariadva bántalmazott a „kijevi rezsim”.
Az ukrán fővárost már másnap két rakétatalálat érte. Február 27-én felrobbant egy Harkiv melletti gázvezeték, március 4-én pedig tűz ütött ki Európa legnagyobb atomerőművében, Zaporizzsjában – szerencsére a reaktoroktól távol.
A háború másnapján, február 25-én tizenhárom ukrán határőr védte a Kígyó-szigetet, amikor megjelent egy orosz hadihajó. Az oroszok megadásra szólították fel az ukránokat. „Kapjátok be!” – üzenték a zsebkendőnyi sziget ukrán védői. Kezdetben azt feltételezték, hogy meghaltak, utóbb azonban kiderült, hogy csak foglyul ejtették őket, életben vannak, majd egy fogolycsere után kiszabadultak, az oroszokat becsmérlő ukrán katonát, Roman Hribovot pedig ki is tüntették.
Egy hónappal a háború kezdete után a 460 ezer lakosú Mariupol épületeinek a 90 százaléka megsérült, 40 százaléka megsemmisült. A színházat is bombázták, ahol civilek tömege keresett menedéket.
Civilek voltak az áldozatok a Kijevhez közeli Bucsában, akiknek a földi maradványait április elején fedezték fel. Az orosz erők visszavonulásuk után borzalmas atrocitások bizonyítékait hagyták maguk mögött: holttestek tömegét találták az utcákon heverve, és számos jelentés érkezett nők szexuális bántalmazásáról. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij népirtással vádolta Oroszországot, az orosz elnök pedig kitüntette a bucsai vérengzés elkövetőit.
Az Azovsztal acélgyár védői Mariupolban két hónapig ellenálltak, aztán májusban feladták az acélgyár katakombarendszerének védelmét. Oroszország halálbüntetéssel fenyegette őket, de végül megúszták a legsúlyosabb ítéletet.
Washington június elején bejelentette, hogy az MLRS rakéta-sorozatvetők helyett végül csak ezek egyszerűbb, viszont mobilisabb változataival, a HIMARS-okkal segítik Ukrajnát. Ezzel megszűnt az oroszok tűzérségi fölénye a hadszíntéren. Amerika „olajat öntött a tűzre” – reagált a Kreml szóvivője.
Oroszország és Ukrajna képviselői – török és ENSZ közvetítéssel – júliusban Isztambulban állapodtak meg a fekete-tengeri gabonaexport újraindításáról. Az első szállítmányok már augusztus elején megérkeztek Törökországba.
Augusztus utolsó napján a Gazprom – műszaki okokra hivatkozva – leállította a gáz szállítását az Északi Áramlat 1 vezetéken. Néhány nappal később jelezték, hogy szivárgás miatt egyáltalán nem indítják újra a szállítást.
Az Északi Áramlat 2 vezetéket eközben át sem adták. Szeptember 26-án egy dán szeizmológiai intézet hajnalban és kora este rengéseket észlelt a Balti-tengeren fekvő, Dániához tartozó Bornholm szigettől dél-, illetve északkeletre, amelyeket a geológusok szerint nem természeti jelenség, pl. földrengés váltott ki. A kutatók biztosra vették, hogy robbanások történtek, és sejtésük utóbb beigazolódott: az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 és 2 vezetékének két-két csöve közül összesen három szabotázs következtében felrobbant. Moszkvát és Washingtont egyaránt vádolták a tenger alatti robbantással, a tettes kilétére azonban a mai napig nem derült fény. Annyi bizonyos, hogy ilyen jellegű merénylet elkövetésére terrorista csoport nem képes, csak állami segítséggel hajthatták végre.
Orosz önkormányzati képviselők egy csoportja szeptember derekán Vlagyimir Putyin lemondását követelte.
A szeptemberi újabb, részleges mozgósítás hírére orosz férfiak tízezrei menekültek el hazájukból.
Szeptember végén Moszkvában közölték, hogy Oroszország hivatalosan is annektálja Ukrajna további négy részét – Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióját –, néhány nappal az el nem ismert népszavazások után. A döntést a négy térségben lefolytatott referendum eredményére hivatkozva hozták meg. A nemzetközi közösség majdnem egésze törvénytelennek tartotta az Oroszország által kikényszerített „népszavazásokat”.
Október második hétvégéjén hatalmas robbanás rázta meg a Kercsi-szorosban található, a Krímre vezető hidat. A felvételek tanúsága szerint egy vonatszerelvény borult lángokba.
Closer look at the collapsed road span of the Crimean bridge pic.twitter.com/ZW1OOAKdns
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) October 8, 2022
Vlagyimir Putyin terrorcselekménynek minősítette a kercsi hídon történt robbantást, és közvetlenül Ukrajnát okolta a támadásért, amit Kijev bombázásával torolt meg.
November elején az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé tette a súlyos bűncselekményeket elkövető személyek, magyarán a bűnözők mozgósítását.
November 11-én Ukrajna visszafoglalta Herszont. Zelenszkij derűlátóan kijelentette, hogy ez a háború végének kezdete.
Négy nappal később, november 15-én egy rakéta csapódott be az ukrán határhoz közeli lengyel Przewodówban egy gabonaszárítóba, és két vétlen embert megölt. Ez volt az első eset, hogy egy háborús lövedék behatolt egy NATO-tagország területére. Vajon a háború kiterjed Ukrajnán túlra? – találgatták sokan. A támadás miatt rendkívüli ülést hívott össze a lengyel és a magyar kormány is. Utóbb kiderült, hogy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozta az indokolt pánikot.
A hónap, november végén a sokadik orosz oligarcha halt meg rejtélyes körülmények között.
Jelképes határozatában az Európai Parlament terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Ukrajna elleni háborúja miatt, és felszólította a világ vezetőit, hogy kövessék példáját. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy nemzetközi bíróság létrehozását szorgalmazta az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: nyitott az Ukrajnával való tárgyalásokra, az orosz külügyminiszter december végén azt mondta, hogy Kijev és a Nyugat Oroszország elpusztítására törekszik. Ukrajnának teljesítenie kell Moszkva követeléseit, ellenkező esetben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát – szögezte le Szergej Lavrov.
Rakétatámadások sorozatával indult az új esztendő. Lőtték Kijevet, Harkivot és Odesszát. Egy rakéta január 14-én egy dnyiprói lakótömbbe csapódott be. Az iszonyú robbanásnak többtucatnyi áldozata, és még több sérültje volt. Senki sem vállalta a felelősséget a polgári lakosság halálát okozó becsapódásért.
Az Egyesült Királyság korszerű Challenger 2 tankokat ajánlott fel Kijevnek. Ezek a legkorábban a nyáron lesznek bevethetők a fronton.
Varsó arra szólította fel szövetségeseit, mindenekelőtt pedig a gyártó Németországot, hogy Leopard 2 harckocsikkal segítsék Ukrajnát. Joe Biden amerikai elnök M1 Abrams tankokat indít majd Ukrajnába. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba arra számít, hogy összesen több mint 120 modern nyugati harckocsi érkezik majd a közeljövőben.
Január végén korrupciós botrányok sorozata rázkódtatta meg az ukrán kormányt és hadvezetést. Néhány tisztségviselőt kirúgtak, egyet letartóztattak, mások lemondtak, miután vesztegetésekbe keveredtek, a háború ellenére fényűző életet éltek vagy nyerészkedni próbáltak. Zelenszkij letiltotta a külföldi utakat is. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert február elején menesztették, helyét Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat vezetője vette át.
A háborúnak a végét nem látni. Oroszország az első évfordulóra pusztító támadásokat harangozott be.
(Borítókép: A menekülő lakosságot védő ukrán katona Irpinyben 2022. március 13-án. Fotó: Aris Messinis / AFP)