A mirniji gyémántbánya a mai napig látszik az űrből.

Az objektum étvágya még a tudósokat is megdöbbentette.

Eddig úgy tudtuk, hogy életük látványos robbanással végződik.

Úgy elnyúlnánk, mint a spagettitészta.

Jelenlegi fogalmaink szerint nem létezhetne ilyen kicsi fekete lyuk.

A fekete lyuk hangjáról a NASA űrkutatási csapata rántotta le a leplet.

Megoldhatja a sötét anyag rejtélyét, ha a gravitációshullám-obszervatóriumok ilyen különös hullámokkal találkoznak.

Az őrült ötletben van rendszer.

A felfedezés révén a tudósok jobban megérthetik a szupermasszív fekete lyukak körüli környezetet.

A Földtől 26 000 fényévre van a fekete lyuk.

1500 helyett csak 150 fényévnyire vannak.

Mindent megesz, akkor minket is?

Nem kizárt, hogy a fekete lyukaknak lehetnek ikertestvéreik.

Hosszú szünet után folytatódik a kozmikus jelenségek megfigyelése.

Mondjuk, mit lehet tudni a szóban forgó fekete lyukról.

Irtózatos lökéshullámot keltve száguld.

Meglógott, de rajtakapták.

Ez a frappáns kifejezés jól szemlélteti, milyen hátborzongató dolgokat tenne a testeddel egy fekete lyuk.

Csillagokból álló hosszú fénycsóvát húz maga után.

Ezek az eddigi legközelebbi megfigyelések.

Az objektum a Nap tömegének 30 milliárdszorosa.

A világegyetem kétharmadát érintő kozmológiai problémáról van szó.

2022 még a nyomasztó 2020-ra is rá tudott tenni egy lapáttal. Itt a vég, hol a vég!

Három kiemelkedő fiatal tudóst emeltünk ki cikkünkben, ők korunk lángelméi.

Aki meghallja ezt a hangot, biztosan nem fogja elfelejteni egyhamar.

A fekete lyuk körüli gyűrűket egy röntgencsillagászati műhold vette szemügyre.

Egyedülálló felfedezés született a Hubble segítségével: ez az első önmagában vándorló fekete lyuk, amiről tudomásunk van.

Senki nem remélte, hogy ennyi adatot tár fel.

Másodpercenként fogyasztja el a Föld megfelelőjét.

Egy halott csillag sötét, sűrű maradványa szabadon lebeg.

Az információ récsecskéi – már ha tényleg léteznek – a valóság alapvető összetevői lehetnek.

Lencsevégre kapták a 27 ezer fényévre lévő égi jelenséget.

Mennyire ismeri a 20. század legnagyobb koponyáját?

A fekete lyukak visszhangjai nem valódi hangok, segítség nélkül nem is hallanánk.

Mindössze ezer fényévnyire van tőlünk.

Nem fekete lyukat találtak, hanem csillagvámpírt.

Az eddigiek kettős rendszerekben, neutroncsillagokkal együtt találhatók.

Az eredmények segíthetnek megérteni, hogyan tudtak olyan nagyra nőni.

A zseni rövid története.

Nehéz megtalálni a nyomát, de sok mindent megmagyarázna az univerzumról.

Az eddigi legélesebb, legrészletesebb fotók bizonyítják (megint), hogy Einsteinnek igaza volt.

Bár a szám elsőre kevésnek tűnhet, a kutatók szerint meglepően sok.

A túlélés a sűrűségen múlik.

Újabb fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadását érzékelte a magyar részvétellel folyó kutatás.

Először írta le az inverz négyzetes törvényt, és elsőként találta meg egy földrengés epicentrumát, aztán teljesen elfelejtették.

Egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, emiatt a csillag szupernóvaként robbant fel.

Különleges látvány a két fekete lyuk körül bugizó rádiógalaxis.

Az Egyszarvú ezerötszáz fényévre van tőlünk.

Ez megmegyarázná a viláegyetem háromnegyedének nyomtalan eltűnését.

Ha túl is élné a körülötte örvénylő forró anyag hőségét, átjutva az eseményhorizonton ő is csapdába esne a fényhez hasonlóan.

A világegyetem nagy részét magukba szippanthatták.

Az egy megatesla erejű mező 10 nanomásodpercig tartana, ha lenne hozzá elég erős lézer.

A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukakat.

Egy elszökött csillag kerülhetett túl közel a fekete lyukhoz, széttépve azt.

Olyat még nem láttak a csillagászok, hogy egyszer látnak egy csillagot, aztán már nem látnak a helyén semmit. Rejtély.

A hullámokat olyan objektum bocsátotta ki, amelynek a létezésére eddig nem volt bizonyíték.

Egy olyan rendszerben található, melyet szabad szemmel is látni lehet. A lyukat persze nem, hiszen fekete.

Majdnem 30 évig vizsgáltak egy szupernagy fekete lyuk körül táncoló csillagot a tudósok ehhez.