Lenyűgöző üstökösfilmet raktak össze a Rosetta fotóiból
Az Európai Űrügynökség szondája 2 évig keringett a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös körül, egy osztrák filmes csodás filmetűdöt készített a fotókból.
Az Európai Űrügynökség szondája 2 évig keringett a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös körül, egy osztrák filmes csodás filmetűdöt készített a fotókból.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
Az űrszonda tavaly szeptemberben csapódott a Csuri üstökös felszínébe, egy évvel később sikerült rekonstruálni az utolsó általa készített képet.
A Rosetta képein feltárult az égitest belseje.
12 év után belevezették az üstökösbe, amely körül keringett. A történelmi zuhanás közben azért még lőtt pár történelmi fotót.
Péntek délben érkeznek meg az utolsó fényképek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösről.
A Philae két éve 60 óra működés után adta fel a szolgálatot. Felbukkanása azonban segíthet az akkor küldött adatok pontos feldolgozásában.
Földcsuszamlás miatt felkavarodó porfelhőt kapott el a Rosetta űrszonda a Csurjumov 67P felszínén.
Most már biztosan nem fog felébredni az üstökösön pihenő szonda.
Magyarországon rendezték meg a küldetést lezáró konferenciát is.
Az ESA űrszondája becsapódó landolást végez a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban Aminosavat és foszfort talált az űrszonda.
A Rosetta általá vizsgált Csurjumov–Geraszimenko üstökös jege elég nagy rendezettséget mutat.
Az űrszonda tavaly szállt le az üstökösre, fél éve hallgatott el. A kutatók nem adják fel, de egyre hidegebb és sötétebb van a leszállóegység körül.
A kutatók még egyszer, utoljára megpróbálják kibillenteni a Philae-t, mielőtt az kockára fagy.
A formája alapján eddig is gyanús volt, de most bebizonyosodott, hogy az üstökös egy űrkarambolból született.
A napsütés megolvasztja és elpárologtatja, a sötét és a hideg újra visszafagyasztja a felszíni jeget.
Ahogy közeledik a Naphoz, másodpercenként több száz kilót veszít a tömegéből az üstökös.
Az üstökös hamarosan eléri a pályája Naphoz legközelebbi pontját, a tudósok már készülnek.
A Philae szonda adatait elemezve derült ki, hogy nem hiába szálltunk le egy üstökös felszínére.
Vagyis inkább becsapódik. Az űrszonda küldetését 9 hónappal meghosszabbították.
Szerencse, hogy hiba csúszott a tervbe: ha a Philae ott száll le, ahová küldték, már rég nem működne. Folytatódik a történelmi fontosságú kutatás.
A Philae tavaly november 15. óta volt tetszhalott, most hirtelen mégis kommunikálni kezdett.
Nem tudjuk, mi okozza az éjszakai porkitöréseket.
A Rosetta űrszonda leszállóegysége egyelőre nem kommunikál. Ez a harmadik próbálkozás.
A Csurin szerzett tapasztalatok megkérdőjelezik az égitestek kialakulásáról szóló elméletünket.
Elfordultak a Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő Rosetta antennái a Földtől, kis híja volt.
Érdekes adatok jönnek a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő űrszondától.
A Rosetta kommunikációs modulja nem kap elég napenergiát. Az ESA áprilisban újra próbálkozik.
A Rosetta-misszió üstökösének felszínét mintha szél egyengette volna. De az űrben ez lehetetlen.
A 67P üstökösön landolt űreszköz már közeledik a Naphoz, elég energiát kaphat.
Soha többé nem kerülhetünk ennyire közel az üstököshöz. A Philae napelemei hibernálva várják a tavaszt.
A Rosetta szonda által követett, gumikacsa alakú égitest egyre aktívabb.
Az égitest meghajlása okozhatja. Még nem tudni, mi lesz ebből, de akár ketté is törhet.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói megfigyelték a 67P magnetoszférájának születését.
A Rosetta leszállóegysége augusztusban élőben követné a 67/P Naphoz közeledését.
Tiszta homály az egész, mert amikor készült, az űrszonda még javában pattogott.
Mégsem üstökösökről származik a vizünk?
Mégsem fekete-fehér a 67P üstökös.