A kihalás szélére sodródhat a császárpingvin a felmelegedés miatt
Ha ilyen tempóban olvad az antarktiszi jég, 2100-ig a populáció 86 százaléka eltűnhet.
Ha ilyen tempóban olvad az antarktiszi jég, 2100-ig a populáció 86 százaléka eltűnhet.
A 315 milliárd tonnás Zápfoghegy egy sziget felé sodródik. Évekbe telhet, amíg darabokra törik.
Már itt elspoilerezzük a választ, de úgyse fogja elhinni: margarinért.
Felülről tízezernyi apró tavacska, alulról pedig feltörő meleg áramlatok bontják le.
A tudósok szerint a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel.
Négy hónapig lesznek az Antarktiszon, fő feladatuk a pingvinürülék pucolása.
Végre egy jó hír a bolygó állapotáról.
Kötelező a szavazás, így mindenkihez el kell juttatni a mozgó urnát. De tényleg mindenkihez.
Még 2016-ban semmisült meg a jégterület, amin éltek. De sokkal tovább amúgy se húzták volna.
Most is fognak, csak még várni kell pár száz évet.
Két éve már arrébb vitték 23 kilométerrel.
Egy hétig keresték Ernest Shackleton hajóját, aztán az időjárás miatt le kellett fújni az akciót.
A másfél éve leszakadt jégtömb alatt soha nem látott fajok várhatják a kutatókat.
A nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser alatt egyre növekvő barlangra bukkantak a NASA kutatói. És ez nagyon rossz hír.
Van is esélyük megtalálni: a hajó kormányosa kitűnő navigátor volt, és pontosan rögzítette, hol történt a hajótörés.
Egyikük 140 kilométert tett meg a jég alatt.
Évezredek óta élhettek az egy kilométer vastag jég alatt.
Minden évben hatszor több jég olvad el, mint negyven évvel ezelőtt. A keleti régió is sérülékeny.
Talaj, napfény és gyomirtó sem kellett hozzá.
Csupaszon a mínusz 40-50 fokos jégen egész álló nap.
Ilyesmire eddig csak egyszer volt példa.
Ha elérik a célt, sokkal többet tudhatunk meg a jégolvadásról, de megpróbálják megtalálni az 1915-ös legendás expedíció hajójának roncsait is.
Egyedül, segítség nélkül, miközben folyamatosan posztolt az Instagramon.
Ha ott teljesen elolvadna a jég, 28 méterrel emelkedne meg a világtenger.
A magyar extrémsportoló szombaton megkezdte 980 kilométeres sétáját a Déli-sarkpont felé.
A magyar sportoló megérkezett a Déli-sarkra, pár nap múlva elindul az expedíció.
Nem sokáig állta útját az antarktiszi vihar az extrémsportolónak.
Rakonczay Gábor elindult az Antarktisz felé. A Déli-sarokpontig fog gyalogolni.
Az Atlanti-óceán átkenuzása után az Antarktiszt vette célba. Szeles mínusz 20 lesz a legmelegebb. Ő lehet az első magyar, aki eljut a Föld sarkába.
Az Antarktisz közelében alakították volna ki az óriási természetvédelmi területet.
Sajnos nem a földönkívüliek rakták oda, a tudomány ezt is meg tudja magyarázni.
Veszélyben van az egyetlen növény, amely bírja a sarkvidéki körülményeket.
Pár méteres pontossággal rajta van minden.
Az Antarktisz körüli óceán télen sokkal több szén-dioxidot bocsát ki, mint eddig gondoltuk.
A két vizsgált jégfolyó összeomlása öt méterrel emelné meg a globális tengerszintet.
Ennél hidegebb talán nem is lehet a Földön.
Felülmúlta a termés a kutatók elképzeléseit. Az uborkák fejlődnek a legjobban, a paprikával és az eperrel a legnehezebb dolgozni.
Az elmúlt 25 évben 3000 milliárd tonna jeget veszített. Ha így haladunk, Hollandia aggódhat.
És lett is: hármat találtak a jég alatt cseh tudósok.
A Német Űrközpont a Déli-sarkon termesztett zöldséget fény, talaj és növényvédő szer nélkül. Most szüreteltek először.
Egy ausztrál kutatót mérgeztek meg, az ügy mégis az USA és Új-Zéland között okozott diplomáciai balhét.
Több mint egy évet töltött az Antarktiszon Jurányi Zsófia magyar légkörfizikus. Hazaérkezése után beszélgettünk vele, amikor éppen azzal szembesült, hogy itthon hidegebb van, mint a sarkvidéken.
Eddig a kutatók sem ismerték az óriási kolóniát. A Veszély-szigetek az életet jelentik az állatoknak.
Az Északi- és Déli-sark meghódításáért olykor tragédiába forduló versengés alakult ki. Az ismeretlennel és a faggyal küzdő felfedezők kőkemény férfiak voltak, de hű társak nélkül semmire sem mentek volna.
Túl sokat kellene úszni: a világ pingvinpopulációi hamarosan összeomlanak a klímaváltozás miatt.
Kutatók vizsgálták az Antarktisz eddig ismeretlen, vízalatti régióit.
Űrtechnológiás növényházat vittek a németek a Déli-sarkra, sajnos a hazatérő magyar kutatónőnek már nem jut a tesztüzemben termő friss finomságokból.
A négyuszonyos tengeri lény 12 méter hosszú volt.
A rekordkiterjedésű nyári tengeri jég volt az oka.
A kutatók egyelőre nem értik, miért.
Egyre kiszámíthatatlanabb a jég, emiatt sok hajó akad el, nehezítve a kutatást is.
Az utóbbi években ez már a harmadik leváló tömb ugyanerről a gleccserről.
De ópiumot, morfiumot és marihuánát is használtak, hogy képesek legyenek túlélni az embertelen sarkvidéki környezetben.
Annyi víz van benne, hogy az öt évig fedezné a világ teljes vízfogyasztását.
A kontinensen talált DNS-töredékekben azonosítatlan szekvenciákat fedeztek föl.
A lelet segíthet megérteni a jégkorszak kialakulásának hátterét.
Ezzel megháromszorozódott az ismert antarktiszi vulkánok száma. Ha kitörnek, nagy baj lehet.
A hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jéghegyen nem talál fogást az áramlat.
106 éves, de az Antarktiszon így is elállt.