A növények kétötödét kihalás fenyegeti
A gyógyításra használt növények közül 723 súlyos veszélyben van.
A gyógyításra használt növények közül 723 súlyos veszélyben van.
233 millió évvel ezelőtt jött a nagy kihalási esemény.
A sonkakagyló először Spanyolország déli partjainál kezdett pusztulni. Majd a fertőzés a fertőzés gyorsan továbbterjedt a Földközi-tengerben.
Több száz fajt viszont meg lehetne menteni.
Ez újabb jele annak, hogy a földi élet nem elszigetelt, a folyton változó kozmosz részei vagyunk.
Öt faj a mérsékelten fenyegetett listára kerül, négyről pedig nincs elég adat.
Sok populáció már akkor is menthetetlen lenne, ha valami csoda folytán mérséklődne az üvegházhatású gázok kibocsátása.
832 őshonos állatfaj él ott, ahol a bozóttüzek tomboltak.
515 szárazföldi állatfaj 20 éven belül valószínűleg végleg eltűnik a Földről.
Az újabb kihalási hullám a civilizáció összeomlásához vezethet a tudósok szerint
A kutatók azonosították, melyik fajoknak van szükségük azonnali segítségre a túléléshez.
A fő ok nem a klímaváltozás, hanem hogy tönkretesszük a természetes élőhelyüket.
Hamarabb kellett alkalmazkodniuk Európa zord klímájához, így mire a Homo sapiens ideért, mindent megtanulhattunk tőlük. Aztán kiirtottuk őket.
A moriori őslakosokról az iskolákban is azt tanították, hogy eltűntek. Pedig közben nem is.
A tojással szaporodó ősi állat gyakorlatilag eltűnt Ausztrália több részéről a pusztító szárazság miatt.
Egyben ismét cáfolták, hogy vulkáni tevékenység volt a fő oka a kihalásnak.
A kihalás szélén állnak, de a déli alfaj besegít a pórul járt rokonoknak.
A Kenguru-szigeten egy egérszerű erszényesfaj és egy kakaduféle túlélése is bizonytalanná vált.
Guvatok, pókok és színes gyapjasmadarak a kihalt fajok listáján. Nem mindegyik élt a 2010-es években, és a valós lista sokkal hosszabb is lehet.
A kihalás szélére sodródott, összesen talán 100 ilyen állat lehet már csak a világon.
Ha ilyen tempóban olvad az antarktiszi jég, 2100-ig a populáció 86 százaléka eltűnhet.
Télen nincs elég hó, ami melegen tartaná őket, ezért megfagynak, a nyár meg túl meleg nekik.
Úgy néz ki, az eddig hittnél is jobban csökken a populációjuk. Korábban is voltak erre jelek, de nem vették komolyan.
Végre Afrikában is megtalálták a nyomát a meteoritokra jellemző platinának, és ez eldöntheti az óriási kihalás körüli vitát.
A fákra szükség van, de a szakértők szerint nem szabad elhamarkodott lépéseket tenni az ügyben.
A tengerek oxigéntartalma jelenleg is csökken a klímaváltozás miatt.
Sikerült petesejteket kinyerni az utolsó két nőstényből, az utolsó hím viszont már halott.
A kihalás szélén álló papagáj szaporító programja sikeres, már 200 kakapó él Új-Zélandon.
Ha nem vigyáznak rá, hamarosan el is tűnhet a kínai hegyekben talált pár száz virág.
Az illegális halászat miatt kevesebb mint tíz példány maradhatott a a Mexikó nyugati partjainál élő kistestű delfinből.
Hat százalékkal többet, mint tavaly. Egy új magyar faj is felkerült idén a listára.
A Granite Islanden egyvalami veszélyezteti a pingvinpopulációt: az ember.
136 ezer évvel a kihalása után újra kifejlődött egy madárfaj, ráadásul ezt többször is eljátszotta.
Az emberiség történelmében példa nélküli a pusztítás, ami kihat a saját egészségünkre, gazdaságunkra és megélhetésünkre is.
A jangcei lágyhéjú óriásteknős a világ egyik leginkább veszélyeztetett teknősfaja.
A határkerítés miatt 250-re csökkent a délvidéki földikutyák száma, most illegális szemétlerakó lett az élőhelyük.
Magyar kutatók rajzolták fel több mint 5000 gomba törzsfáját.
Olyan lelőhelyet találtak, amely a dinókat kipusztító aszteroidabecsapódást örökítheti meg. Nagy a kétkedés a tudományos világban.
Bajban a kilencből az egyik magyar kutyafajta, összesen 1800 regisztrált egyed maradt.
A pikkelyeikért és a húsukért is vadászott emlősök védtelenek az orvvadászokkal szemben.
Fél évszázad alatt néhány száz egyedről 25 ezerre nőtt az állatok száma.
A vadon termő fajták kétharmada eltűnhet.
A legutóbbi nagy kihalás néhány körülménye hasonlít ahhoz, ami most történik.
Az emberiség városépítési és növénytermesztési gyakorlata okozza az érdekesebb fajok vesztét.
Öt keskenyszájú orrszarvút telepítenek át európai állatkertekből Ruandába, hogy segítsék a kihalás szélén álló faj megmaradását.
Egy tanulmány szerint akár a földi élet megsemmisülésével is számolni kell.
Kutatók szerint a következő ötven évben számos faj fog elpusztulni, és több millió év kell majd a regenerálódásra.
Komoly fenyegetést jelent rájuk egy évtizedekkel ezelőtt betiltott, de a tengerekbe jutott anyag.
Kipusztulásuk szakemberek szerint a növekvő erdőirtással magyarázható.
Ez is hozzájárulhatott, hogy ez volt minden idők legsúlyosabb kihalási eseménye.
Már csak harminc bojtosúszós maradványhal él Dél-Afrika partjainál, az élő őskövületek az olajipar miatt tűnhetnek el végleg.
A negyven évvel ezelőtt kezdődött fajmentő programnak hála visszatér két majdnem teljesen kipusztított teknősfaj a szigetország partjaira.
2050-re világszerte 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ keresletét kielégítsék. Az összes nagy termetű afrikai majomfaj kihalhat.
A felfedezés örömét beárnyékolja, hogy a helyi bauxitbányászat miatt valószínűleg a kihalás szélén áll az új hüllőfaj.
Megmenthetik a kihalás előtt álló alfajt.
A klímaváltozás, az élőhelycsökkenés, a mérgezések és a betegségek miatt csökken drámaian a brit vadon élő emlősök száma.
Meglepő gyorsasággal regenerálódott a mexikói Chicxulub-kráter, a becsapódás helyszíne.
Természetes élőhelyén alig maradt belőle, de a farmokon milliószámra tenyésztik.
A túl sok párzás miatt halhat ki két erszényesegér-faj Ausztráliában. Vigyázzanak magukra önök is!