2015-ben folytatódtak az elmúlt évek trendjei: egyre inkább el szeretnék adni nekünk a VR-t, a szabályozó szerveknek meg az önvezető autókat és a drónokat. Közben a techvilág sötétebbik felén házasságtörések szivárogtak ki, hekkereket hekkeltek meg, az adatainkért pedig titkosszolgálatok és biztonsági szakemberek csaptak össze. Közben a Facebook és a Google is csendben terjeszkedik tovább. Itthon kibervédelmi szappanoperát és kormányzati Facebookot hozott az év.
Bár az Oculus VR-szemüvege és a cég Facebookhoz kerülése már a tavalyi évben is felpörgette a virtuális valóság iránti érdeklődést, idén még inkább hívószóvá vált a VR. Elsősorban azért, mert a nagy cégek tudatosan figyeltek is arra, hogy ne a nagy és drága sisakokra várjunk, hanem a fapados, néha csak VR-szerű megoldások érjenek el minél több emberhez, és bejárassák a technológiát. Ezért kísérletezik a 360 fokos mobilvideókkal a Facebook és VR-szemüvegre szabott böngészővel a Samsung, a Google pedig nemcsak az Utcaképhez adott VR-támogatást, de külön appot is megjelentettek, hogy egyszerű mobilos kamerával is lehessen VR-hatású videókat készíteni. Mindeközben hardveroldalon a Samsung VR-sisakja feleannyiba kerül, mint tavaly, a Nokia pedig az első igazán profi VR-kamerarendszer összerakásával hódítaná meg a még mindig csak a szárnyait bontogató piacot.
Az önvezetőautó-ipar is szépen növekszik ahhoz képest, hogy még nem igazán létezik. Miközben a Google rendületlenül tesztel, bebizonyosodott, hogy az Apple is valóban beszállt az autóiparba. A Tesla pedig egy szoftverfrissítéssel már félig önállósította is a maga autóit, bár az Autopilot nevű rendszer még csak az egyszerűbb feladatokat veszi át a sofőrtől. Amerikán kívül is mozgolódnak a gyártók, ázsiai cégek is autonóm autót terveznek, a német Daimler pedig önvezető kamiont tesztel. Egyre inkább a szabályozás hiánya jelenthet korlátot az ágazat fejlődésének, ezért a gyártók kedvenc tesztterepének számító Kaliforniában már készül a tervezet, de egyelőre felemás sikerrel, például előírnák, hogy kötelező a sofőr az önvezető autóba. A másik problémát az jelenti, hogy az okosautók az utakon ugyan elég biztonságosak, de a hekkereknek még mindig túl könnyű prédát jelentenek.
Nemcsak az utakat, hanem a levegőt is egyre többen népesítenék be robotokkal. Az Amazon már be is mutatta a maga drónját, de a másik kereskedelmi óriás, a Wal-Mart is megreformálná velük a házhoz szállítást. Viszont mindkét cég jócskán lemaradt a svájci állami posta mögött. Na meg a hadsereg mögött, hiszen innen indult a drónok karrierje, és idén a maguk szivárogtatási botrányát is megkapták az eddig titkos dróngyilkosságok.
2015 egyébként is a szivárogtatásról és annak megakadályozásáról szólt, erre az évre is bőven jutottak nagy vihart kavart kiberbiztonsági botrányok. Az év Fappeningje az Ashley Madison nevű házasságtörő-társkereső oldal feltörése volt, amikor csak úgy ömlöttek ki a netre az érzékeny személyes adatok, köztük sok magyaré is. De se az Android, se az iOS felhasználói nem lehettek idén nyugodtak, előbbiekre a Stagfright nevű sebezhetőséggel ijesztettek rá a hekkerek – az ügy komolyságát jelzi, hogy ezután több androidos gyártó is havi rendszerfrissítések kiadását jelentette be –, az Apple-telefonosokat pedig az Xcodeghost riogatta.
Ennél is komolyabb volt a kormányoknak kiberfegyvereket áruló olasz Hacking Team meghekkelése, amiből többek között kiderült, hogy a diktatúrákkal is gond nélkül üzletelő cégnek Magyarország is 600 millió forintos ügyfele volt – ennél talán csak az a még félelmetesebb, hogy a Hacking Team már vissza is tért új titkosítástörő fegyverekkel. De a Kaspersky februárban kiszúrta az NSA-hez több szállal köthető Equation Groupot is, amely minden bizonnyal a kibertörténelem legdurvább hekkercsapata, 14 éve működnek, és a legsúlyosabb támadásokhoz is közük volt.
Közben több évtizedes vita élénkült fel újra idén, a titkosítási háború új csatáját a techcégek és biztonsági szakemberek vívják a bűnüldöző hatóságokkal. Utóbbiak az egyre fejlettebb és elterjedtebb titkosításra kennék a terrorakciókat, amelyeket nem sikerült megakadályozni, ezért hozzáférést követelnek a felhasználói adatokhoz. A szakemberek szerint viszont ez nem valósítható meg úgy, hogy ne tennénk ki egyúttal a kiberbűnözők kénye-kedvének is a felhasználókat. Ennek a vitának a novemberi párizsi merényletek újabb muníciót adtak.
A két ünnep között Kína is felugrott a terrorizmusellenes vonatra, és elfogadták azt a törvénycsomagot, amellyel az antiterrorizmus jegyében kedvükre kémkedhetnek a kényelmetlenné váló ellenzéki csoportok után is. Ettől persze a teljes nyugati világ kiakadt, de a dolog pikantériája, hogy a kínai kormány indoklásába nehéz belekötnie a nyugati politikusoknak, mert az egybevág a saját érvelésükkel. Az viszont a magánszféra és személyes adatok védőinek (rész)győzelme, hogy sikerült Amerikában átverni a törvényt, amely valamelyest visszafogja az NSA Edward Snowden által leleplezett tömeges megfigyelési gyakorlatát.
Ugyanakkor idén év végéig kellett csak várni, hogy valóra is váljon a biztonsági szakértők rémálma, és az NSA ügyeskedése boldog-boldogtalannak szélesre tárja a biztonsági kapukat: a világszerte hálózati megoldásokat kínáló Juniper szoftverében rögtön kettő, bárki által kihasználható hátsó ajtót találtak, és ezekből legalább az egyiket az NSA-nek köszönhetjük. Bónuszként azt is illusztrálta a történet, hogy az NSA kreatívan képes lavírozni a törvényi megszorítások között, hogy elérje a célját, hiszen a Juniper rendszereibe is a brit GCHQ-val kézen fogva járkáltak be, hogy megfigyelhessék egymás állampolgárait, ha már a sajátjaira egyiknek se volt törvényi felhatalmazása.
De a terroristákon és titkosszolgákon kívül is van miért aggódni az interneten, egyre gyakoribbak például a zsarolóprogramok, és általában is elmondható, hogy egyre szerteágazóbb a kiberbűnözés, és ha nem változatunk a digitális alvilág elleni stratégián, darabokra szakadhat az internet.
Itthon is mozgalmas év volt 2015 kiberbiztonsági szempontból. Először áprilisban felszámolták az utóbbi években kiépített intézményi rendszert, így széthullott a világszínvonalú magyar kibervédelem. Ezután a feladatok koordinációja sokáig nem volt világos, ráadásul a védelmi feladatok a támadásért is felelős titkosszolgálatokhoz kerültek, ami közel sem ideális megoldás. A féléves hiátus után a kormány október elsején létrehozta a Nemzeti Kibervédelmi Intézetet, ezentúl elvileg ez a szervezet fogja majd össze a szerteágazó kibervédelmi feladatokat, jövőre meglátjuk, milyen hatékonysággal.
Közben kiderült, hogy jöhet a magyar kormányzati Facebook, vagyis az állami arcképelemzési nyilvántartás, ami a bűnmegelőzés szempontjából igazi 21. századi szolgáltatásnak ígérkezik – az még kérdés, hogy vajon a homályos adatkezelési gyakorlat szempontjából is lépést tart-e az aggasztó nemzetközi trendekkel.
Szokás szerint idén is megjelentek a nagy gyártók új csúcsmobiljai, megérkezett az iPhone 6s, a Samsung Galaxy S6 Edge, a Nexus 5X és 6P, az LG G4, a Lumia 950 XL és az iPhone-hasonmás HTC One A9 is. Az igazi újdonságot viszont éppen a retró jelentette, vagyis hogy a Samsung és az LG is kihajtható – persze felokosított – flip phone-nal jelentkezett.
2015-ben a “kínai mobil” végképp levetkőzte a negatív asszociációkat. A Xiaomi és a Oneplus újabb modelljeit mindig egyre nagyobb várakozás övezi, de általában is egyre jobbak a kínai gyártók készülékei. Óriásit bukott viszont az Amazon saját telefonja, a Fire Phone, és miután már gyakorlatilag ingyen se kellett senkinek, a cég úgy döntött, inkább kinyírja. A Firefox pedig a maga mobil operációs rendszerét kaszálta el, és inkább maradnak a böngészőfejlesztés kaptafájánál.
Közben viszont nagyot robbant a hordható eszközök piaca, majdnem 200 százalékos növekedést produkált egy év alatt. Itt is hasít a Xiaomi, és egyre dominánsabb az Apple, de még mindig a hozzájuk képest aprócska Fitbit a piacvezető. Más kérdés, hogy ettől függetlenül a legtöbb fitneszkütyü még mindig inkább csak vicc.
Nem viccel viszont az Apple és a Microsoft, a két cég egyre komolyabban egymásnak feszül a munkára is alkalmas tabletek terén. Előbbi az ablakméretű Ipad Próval, utóbbi a legújabb ablakos operációs rendszerét futtató Surface 3 Próval próbálja meghodítani a prókat.
A Facebook idén is folytatta a világuralmi törekvéseit, év végére mindkét nagy mobilrendszerre megérkeztek az online médiát bekebelező Instant cikkek, taroltak a Youtube-gyilkosnak szánt Facebook-videók, és a cég a maga digitális asszisztensét, M-et is csatasorba állította Siri, Cortana és a Google Now ellen.
A Google se tétlenkedett idén, Alphabet néven új ernyőcég alá szervezték ki a szolgáltatásaikat, maga a Google pedig új vezérigazgatót kapott Sundar Pichai személyében. Ők is beszálltak az online médiapiac meghódításába, az AMP nevű megoldással gyorsítanák a hírolvasást, hogy ne a Facebook fölözhesse le az ezzel járó hirdetési részesedést. Az első körben nagyot bukó Google Glass feltámadt hamvaiból, és átalakul a még nagyobbat bukó Google Plus közösségi oldal is.
Az Uber is sokat mozgolódott a folyamatos betiltási kísérletek ellenére. A közösségi taxis szolgáltatás minden mobilappba befészkelné magát, a Facebook Messengerből már lehet is közvetlenül fuvart rendelni, és a cég már az önvezető taxik korára készül a Teslával.