Mi a legvalószínűbb forgatókönyv az emberiség kihalására? Több lehetőség közül egy sem hangzik jól
Egyszer eljöhet az idő, hogy a Föld színéről végleg eltűnnek az emberek. Hogyan történhetne meg?
Egyszer eljöhet az idő, hogy a Föld színéről végleg eltűnnek az emberek. Hogyan történhetne meg?
Az 1957-es nukleáris katasztrófa helyszínét sokáig még a térképen sem jelölték, nehogy a világ tudomást szerezzen a borzalmakról.
Az ott élő rákok szervezetében különösen magas a szén-14 izotóp sugárzása.
Még a sugárfertőzöttek unokáiban is jelen vannak az újra és újra kiszabadult radioaktív szennyeződés okozta mutációk.
Egyetlen teszt után telepakolták fél Európát és Koreát az M65-ös atomágyúval az amerikaiak, aztán rájöttek, hogy rakétával egyszerűbb atombombázni.
Az SS-katonáktól vették az ötletet, az embereket sétáló vérbankoknak tekintették.
Az új töltetek pont a kisebb erejük miatt jelenthetnek nagy veszélyt.
Furcsa szerelem volt ez az ötvenes-hatvanas években, amíg tartott. Tizenegy év alatt sokan elhitték, hogy nem kell félni a közeli kísérleti atomrobbantások gombafelhőitől.
A lap közölt hosszú cikket a Simicska-sztoriról, amiben a sugárzástól a keresztény-irgalmas oligarcháig minden van.
1986. április 26-án gőzrobbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát.
Három nagy nehezen megszerzett atombombát dobtak le egyszerre, hogy lássák mi történik.
1945-ben hirtelen sok lett a panasz a röntgenfilmek minőségére, elkezdtek nyomozni, és lebuktatták az atombomba első tesztrobbantásait.
Hétmilliárd dollárba került, hogy vadvédelmi területté válhasson az egykori atomfegyvergyár térsége Colorado államban.
Ki másnak jutott volna eszébe nukleáris fegyverrel tüzet oltani, mint a Szovjetuniónak?
Hirosima és Nagaszaki után már nem volt szükség a harmadik csapásra, ezért az amerikai kutatók elkezdtek kísérletezni a bombával, ami a Démonmag becenevet kapta.
Öt olyan, megtörtént eseményt mutatunk, melyet jóval a bekövetkezés előtt írók jövendöltek meg.
Használni viszont nem akarja, csak ha fenyegetik. Dél-Koreával ritka békülékeny volt újévkor.
Ha nem lenne meg a jogi alapja, akkor a nukleáris parancsnok megtagadná az elnöki utasítást.
Atomrobbanás-biztos órát is fejlesztettek az új orosz gyalogsági testpáncélhoz.
Aggasztó, de hasznos tippeket adnak atomtámadás esetére.
25 év telt el az utolsó földalatti atomrobbantás óta. A félbehagyott teszthez a felszerelés még mindig ott van a sivatagban, csak töltet kell bele.
Hosszú távon fejfájást, rövid távon viszont lehetőséget is jelenthet Oroszországnak az Észak-Korea körüli helyzet. Miközben a kínai elnök hallgatott, a nemrég saját vadászbombázókkal is demonstráló Putyin nagyon aktívan nyilatkozott.
Az eddigi szankciók nem vezettek eredményre, be kell keményíteni.
Az atombomba az elmúlt évtizedekben a világháború megakadályozását szolgálta. De mi történik akkor, ha egy kiszámíthatatlan latorállam zsarolni akar vele? Éppen ennek vagyunk tanúi.
Az atomrobbanások ereje 2500-szorosa volt a hirosimai bombának.
Donald Trump hadihajó flottájára Kim Dzsongun kísérleti atomrobbantással válaszol.
A tavalyinál 14-szer nagyobb erejű atombomba felrobbantását készítik elő, mondják szakértők.
Legalábbis egy dél-koreai kutató számítása szerint.
A Szovjetunió utolsó vezetője attól fél, hogy újraindul a hidegháborús fegyverkezési verseny.
Dél-Korea szerint.
Már csak Kim Dzsongun zöld jelzésére várnak.
Elképesztő, mennyi pusztító robbantás történt 1945 óta.
Először ufónak hitte, pedig jó eséllyel egy öttonnás gyakorlóbombát talált. Lehet, hogy ártalmatlan.
Túlélték a pusztító erejű csapást, ám az életre továbbra is kevés esélyük maradt.
Túlélték a pusztító erejű csapást, ám az életre továbbra is kevés esélyük maradt.
Onnan közvetítették, hogy épp mi történik. Riasztó videó egy 59 évvel ezelőtti tesztről.
Most már biztos, hogy Kim Dzsongun nem a levegőbe beszélt: Észak-Koreának van atombombája.
Ilyen, amikor a pusztítás döbbenetesen nagy méreteket ölt.
Ilyen, amikor a pusztítás döbbenetesen nagy méreteket ölt.
70 éve az amerikaiak kíváncsiak lettek, mi történik, ha víz alatt robbantanak fel egy atombombát. Az eredmény kétmillió tonna radioaktív vízpermet, cunami, és egy szó szerint elpárolgott hadihajó lett.
Kim Dzsongun személyes parancsára tesztelték, mire jutnának a helyi amerikai bázisok ellen.
Sok egykori lakos visszatelepülne az egykori atombomba-robbantások helyszínére.
Az amerikai elnök történelmi látogatást tett a lebombázott japán városban.
Nagyszabású pártkongresszus kezdődött Észak-Koreában, 36 éve nem volt ilyen. Kim Dzsongun bejelentésre készül.
A plutóniumfinomító üzemük teljes kapacitáson működik.
Az időt akarta húzni a japán miniszterelnök a szövetségesek békeajánlatára, az amerikaiak félreértették, és ledobták az atombombát.
A hirosimai Teikoku Bank 360 méterre volt az atombomba robbanásától, az épület elpusztult a várossal együtt, a széfek kibírták.
Elsősorban a hatékonyság, és a hasadóbombánál jobban hangzik az, hogy termonukleáris fegyver.
Egy 1956-os titkos dokumentumban kifejezetten civil célpontokat is kijelöltek, hazaiakat is.
A szovjetek évtizedekig kísérleteztek az atomfegyverek tájrendezési felhasználásával, de a radioaktivitás problémájával nem számoltak.
Azóta se találják. Szerencsére plutónium nem volt benne. Állítólag.
Van rá technológiájuk, de a rakéták nem jutnának át az amerikai védelmi rendszeren.
Hanem a pólusok feletti űrt, hogy a kiolvadjon a széndioxid, és felmelegedjen a bolygó.
A 20 új nukleáris töltet 80 hirosimai bomba tűzerejének felel meg. A németek szembe mentek korábbi ígéretükkel. Az oroszok kiakadtak.
A Hírszínházat szombaton Elon Musk ihlette meg.
A Perseus kódnevű ügynök olyan jól végezte a dolgát, hogy csak 50 év múlva derült ki, hogy létezett. És még ez sem biztos.
Kettő be is robbant, egyet három hónapig kerestek, mire meglett. Majdnem 19 Hirosima lett a B52-es spanyol balesetéből.