Orosz álhírgyárat működtet egy volt amerikai rendőr
Ukrajna ellen hangolják a közvéleményt, miközben Donald Trump malmára hajtják a vizet.
Ukrajna ellen hangolják a közvéleményt, miközben Donald Trump malmára hajtják a vizet.
Valójában a közbizalom aláásása a valódi cél.
Egy esetleges céljáról is említést tett.
A dezinformációkra és terjesztőikre vadásznak.
Jövőre minden eddiginél több álhírrel találkozhatunk.
Úgy tudjuk, a brit lap nem vette figyelembe az intézmény válaszát.
A modellt, amely majdnem 90 százalékos biztonsággal jelzi az álhírgyanút, először az egészségügyben alkalmazzák.
A hír komoly aggodalmat váltott ki a felhasználókban.
A Nyugat attól tart, hogy Oroszország Transznyisztria annektálását tervezi.
A médiahatóság elnöke szerint az álhírek elleni küzdelem élet-halál kérdése.
A gáz- és olajcégek sem riadnak vissza a hamis információk terjesztésétől.
A rossz szokások már gyerekkorban elkezdődnek.
A háborúban újságíróvá vált Anna azt is elmondta, milyen problémákat lát a nyugati tudósításokkal kapcsolatban.
Szerinte a befolyásolás önálló fegyvernemmé nőtte ki magát
A politikus azt mondta, pontosan megvannak, kik, hogy és milyen mértékben terjesztenek álhíreket.
Nincs komoly baja a színésznőnek.
A járványveszél miatt az internet tele van álhirdetésekkel és álgyógyszerekkel.
A republikánusok szerint elfogultak, a demokraták szerint lavíroznak, a cég szerint egyedül ők üldözik az álhíreket.
Már 70 millió ember leszavazott, de kérdés marad, tisztességes voksolás-e ez az egész.
Sopronban is nyílik Bűvösvölgy, a városon kívülről érkezők buszos utazási költségeit átvállalják.
A Másodlagos Fertőzés hadművelet évekig folyt az amerikai titkosszolgálatok orra előtt.
A koronavírus-járvány idején egy gigantikus kísérletben találtuk magunkat, és megismertük azt a bizonytalanságot, ami a tudósok számára teljesen normális. Soha nem volt még ilyen erős a szakértői hatalom, vagy kiderült, hogy milyen esetlen? Megdicsőül vagy nevetségessé válik a tudomány?
A Mindenegybenblog, Világ titkai és társaik mellé beszálltak az oltásellenesek, és bizarr módon a kormánymédia egyik legstabilabb márványoszlopa is.
Látnak részleges előrelépést, de többek várnak a dezinformációnak teret adó nagy techcégektől.
Minden kamasznak ezt kellene játszania osztályfőnöki órán, hogy felismerje a manipulációt.
Megbízható forrásként pedig a World Trade Center elleni 9/11-es támadást linkelte a videók alá.
Jönnek a választások, mesterséges intelligenciával fűnyíróként ritkítják az elveiket sértő oldalakat.
Korábban panaszkodtak, hogy a közösségi oldal nem veszi őket komolyan, most két nagy név is kiszállt.
Az Európai Bizottság az álhírek terjedése elleni fokozottabb fellépésre szólította fel többek között a Google-t, a Facebookot, a Twittert.
A visszaesőket is keményebben büntetik.
Azt kérik, tartózkodjanak a fideszes sajtóorgánumoktól, amiket többször marasztalt el jogerős bírósági ítélet álhírek terjesztése miatt.
Összeesküvés-elméletekről végzett nagyszabású felmérést a Political Capital, az eredmények egyszerre lesújtóak és meghökkentőek.
A közösségi média óriásai a Facebooktól a YouTube-ig kezdik úgy gondolni, hogy nekik bizony nem kell. És úgy néz ki, ezzel rövid távon mindenki jól jár. Na de mi lesz utána?
Azt figyelik, hogy valaki tényleg álhíreket jelent-e álhírként, vagy csak olyasmit, amivel nem ért egyet.
Ez az első bizonyíték az amerikai kapcsolatra. Az egyik álhírgyártó már republikánus színekben indul a helyi képviselőségért.
Világszerte 250-ről 20-ra csökkentik az üzenetek címzettjeinek számát, Indiában pedig maximum 5 embernek lehet egyszerre üzenni az appban.
Meg nem is. Mit lehet tenni az álhírekkel? Egyáltalán, mit lehet annak nevezni? A Facebook illetékes vezetőjével beszélgettünk.
Ilyenkor újra elővesznek erőszakos képeket, amiknek semmi közük a migránsokhoz.
Egy friss uniós felmérés szerint a magyarok 89 százaléka a hazájára és 83 százalékuk a demokráciára nézve tartja veszélyesnek az álhíreket.
Nem kellenek botok az álhírek terjesztéséhez, az emberek maguk is szépen boldogulnak vele.
És ha igen, ő maga tudhatott-e erről? Na és az álhírekkel meg a hekkerekkel mi a helyzet? Összefoglaljuk, hogy áll az amerikai oroszbotrány.
Egy oxfordi kutatócsoport tízezernyi amerikai oldalt elemzett.
Sandra Kalniete deportált szülők gyermekeként Szibériában született, a rendszerváltáskor küzdött Lettország függetlenségéért. Most EP-képviselőként dolgozik Európáért, az orosz befolyás ellen.
Az amerikai sajtó szerint nálunk terjeszkedne a Trumpot is hatalomra segítő dezinformációs portál, a Breitbart.
Vészesen közelednek a választások, ideje megtanulni, miképp lehet az álhíreket kiszúrni.
Iszonyatos pénzek mozognak az automatikus online hirdetéskiszolgáló rendszerekben, amiket szélhámosok és kamuhírgyárosok fosztogatnak. A bili most a YouTube-nál borult ki, egyelőre 750 millió dollár a tét, de ennél még sokkal több lesz.
Újságírókkal, de közösségi szerkesztéssel indít reklámmentes híroldalt Wikitribune néven.
Ötvenmillió euró büntetést is kaphat, aki nem tünteti el elég gyorsan a jogsértő tartalmakat. A Facebook aggódik a javaslat miatt.
A nagy orosz hírgyűjtő portálok felelni fognak a rajtuk megjelenő információk hitelességéért.
A jelenséget csak egyvalaki lenne képes megállítani: maga a Facebook. Csakhogy amikor megpróbálkozott vele, irtózatos balhé kerekedett belőle.
Épül a nagy orosz dezinformációs- és álhírhálózat, csak tavaly 38 lájkvadász oldal indult.