Polgárháború dúl az országban.

Azt kérték Putyintól, mentse meg őket.

Az amerikai hadsereg felépített egy ideiglenes dokkot a palesztinok lakta térség támogatására.

Nem állnak le a bombázások.

Az ENSZ figyelmeztetést adott ki.

Az ENSZ szerint az alultápláltság miatt Szudánban több mint 200 ezer gyermek halhat meg a következő hónapokban.

Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.

De van még remény.

Hatalmas káosz alakult ki a segélyszállító teherautók körül.

Egyre súlyosabb éhínség sújtja a területet.

Oroszország már nem csak tankokkal küzd.

Mi kellett ahhoz, hogy valaki túlélje a pompeji katasztrófát, az emberi történelem legrosszabb évét vagy a bubópestist?

Sokan inkább megölik magukat, mint hogy éhen haljanak.

A témában az ENSZ tett közzé nemrég egy jelentést.

A nagy éhínség alapjaiban változtatta meg Írország történelmét, de a brit kormány szerepe máig sem tisztázott.

A nagy holland éhínség a túlélők gyerekeire és unokáira is hatással volt.

Az egészséges táplálkozásra hivatkoznak, a megnyitást állítólag Kim Dzsongun is támogatta.

Mindenféle finomsággal tömte meg a gyomrát a Koreai Munkapárt főtitkára.

A tömeges éhínség négymillió ember halálát okozta Ukrajnában.

Már a középosztályt is fenyegeti a szegénység.

Az aszály miatt Magyarország is vesz gabonát Ukrajnától.

Az ukrajnai háború sokat ront a helyzeten.

Olcsó műtrágyára a várható európai hiány miatt nincs esély, és ez jövőre is drága élelmiszert jelent.

Százezer emberből naponta több mint kettő éhen hal az afrikai országban.

A „rasszista” világ nem veszi komolyan Etiópiát.

345 millió ember szenved létbizonytalanságtól.

„A helyzet sürgető, és az idő egyre fogy”.

A külügyminiszter szerint vannak, akiknek nincs joguk az országba érkezni.

Mintegy 7,1 millió ember élete van veszélyben.

A világpiac beárazta a háború hosszú távú hatásait, egyre nagyobb a feszültség a piacon.

A koronavírus-világjárvány okozta szegénységet csak fokozta az ukrajnai háború.

A térség országaiban akut gabonahiány várható.

Líbiában, Egyiptomban és Szudánban is gondot jelent ez.

Az éhezést nem lehet egyetlen csettintéssel megoldani, ugyanis nem elég hozzá az, ha olcsó az élelmiszer. Na de akkor mi segít?

Figyelmeztet az ENSZ.

A következő évben várhatóan 274 millió ember szorul majd humanitárius segélyre, ami 17 százalékkal több, mint ahányan 2020-ban voltak.

Az áradások élelmiszerhiányt okoztak.

A 90-es évek óta nem volt ilyen hangulat a kommunista szigetországban, ezrek tüntettek az utcákra.

Drámai jelentést adott ki az Oxfam nemzetközi segélyszervezet.

Hangzatos üzengetés indult Phenjan és Washington között. A háttérben meghúzódó folyamatok azonban ennél is érdekesebbek.

Nem jön semmilyen áru Kínából.

Rengetegen élnek súlyos válságban Tigré tartományban.

A lakosság több mint nyolcvan százalékát sújtja mérsékelt vagy súlyos aszály.

A vezető szerint kilencvenes éveket idéző, százezrek halálával járó humanitárius katasztrófa következhet be, olyan rossz a helyzet.

Ha nem lett volna elég a klímaváltozás, a sáskajárás, a polgárháborúk és a terrorizmus, most itt a koronavírus is. Afrika Szaharától délre eső területein sokan fognak éhen halni.

Az év végére akár a 270 milliót elérheti azoknak a száma, akik rászorulnak az ENSZ Világélelmezési Programjának segítségére.

Elapadtak a humanitárius segélyek, és koronavírus-járvány is sújtja a térséget.

A pusztító sivatagi sáskák összefüggő felhőket alkotnak, akár több százezer tonnás tömeggel.

A koronavírus és az éhezés egymást erősítik: a járvány földönfutóvá teszi az embereket, akik még kevésbé tudnak védekezni a fertőzéssel szemben. Az év végére negyedmilliárdan maradhatnak élelem nélkül a Földön.

A valóság olykor rémesebb, mint bármilyen mese.

A helyi konfliktusok és a sáskajárás miatt kialakult helyzetet a koronavírus tovább súlyosbítja az élelmiszerhiánnyal küzdő országokban.

Az Ázsiából kiindult afrikai sáskajárás a legrosszabb az elmúlt 25 évben. Etiópiát már teljesen letartolták, most Kenya van soron.