Soha nem látott felvételeket készítettek a csillagászok.

A tavat a csínytevő északi isten után Loki Paterának nevezték el.

Nagy felbontású képeket készítettek az égitestről.

A NASA pénteken indította útnak a Psyche űrszondát.

Fontos mérföldkövet ért el.

A tudósok évtizedes elmélete bizonyosodott be.

A Parker Solar Probe 2018 óta figyeli egészen közelről a Napot.

Több területet is tanulmányozna az ország űrkutatási szervezete a Napnál.

Hamarosan Merkúr körüli pályára áll a BepiColombo nevezetű űrszonda.

Rá sem lehet majd ismerni.

A robot is összetört.

Várhatóan csütörtök hajnalban lép be bolygónk légkörébe.

Nyolc évig tartó utazás kezdődött meg.

Hatalmas napkitörést detektáltak március 12-én.

Az űrszonda által készített kép azonnal beindította az emberek fantáziáját.

A NASA arra számít, hogy a műhold nagy része elég, miközben áthalad a légkörön.

A holdfelszínt figyelik az egyéves űrmisszióval.

Törölni kellett az űrsétát.

A NASA komoly védelmezője a bolygónknak.

Kiderül, mire képes az ember a bolygó védelmében.

Ez a világvége főpróbája.

A Dimorphos mintegy 11 millió kilométerre van a Földtől.

A kínai űrszonda küldetése tavaly májusban kezdődött.

Elköszön tőlünk és lelassul a bolygó körül a Solar Orbiter.

Szombaton indult, hat év múlva közelíti meg a Jupitert.

Indul a DART misszió.

Megérkezett, és már fényképezkedett is a Merkúrral a japán–európai űrszonda.

Magyar mérnökök is dolgoztak a programban.

A Lucy űrszonda évezredeken, akár évmilliókon át is keringhet majd, mire kézbesíti.

A Föld szerkezetének megismeréséhez több száz, a Holdéhoz negyven, a Marséhoz mindössze két év kutatásra volt szükség.

A Tienven-1 küldetése Kína első saját kutatása a Marson.

Az Egyesült Államok már többször juttatott kutatóberendezéseket a vörös bolygóra, Kínának - az országok sorában másodikként - most sikerült először.

A Csang'o–6 űrszonda a Hold túlsó oldalán, a Déli-sarki Aitken-medencében gyűjt majd talajmintákat.

Egy olyan üstököst vizsgálnak, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta először érkezik a Naprendszer belső vidékeire.

Megkezdődött az egység 29. holdi napja.

Az űrszonda elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.

Vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.

Először szállt le szonda a Hold sötét oldalán.

A szonda 19 órán keresztül gyűjtötte be a kőzetmintákat a Holdon.

Kőzetmintát akarnak gyűjteni az eddigi legnagyobb súlyú űrszondával.

Kína ezzel a harmadik olyan ország lehet az Egyesült Államok és a Szovjetunió után, amelynek sikerül mintát szerezni a Holdról.

Van rá esély a következő évszázadokban, hogy a Földbe csapódik a fél kilométeres aszteroida.

A veterán európai szonda, a Mars Express mérései szerint a bolygó déli sarka alatt több sós vizű tó található.

A Mohamed próféta apjának nevét viselő űrszonda négy év múlva landol olyan területen, ahol emberi műszer még nem járt.

Gyors egymásutánban három misszió is elindult a Marshoz, és ha nincs a járvány, ment volna egy negyedik is. Fél évszázad után újra kőzeteket hoznánk vissza egy idegen égitestről, és ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy ember lépjen a szomszéd bolygóra.

Ezt az orosz űrhivatal vezetője mondta, amikor bejelentette, szondát küldenek a Vénuszra, ami sokkal izgalmasabb bolygó, mint a Mars.

Ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.

Parker Solar Probe a Nap egyik legfurcsább ellentmondásának felderítésére indult el.

A 41 milliárd forintos holdprogram túl van az első komoly akadályon, az indiai űrszonda kedden Hold körüli pályára állt.

50-szer kevesebbet késik vagy siet, mint a meglévő űrbéli órák.

Valószínűleg a támasztékkal lehet a baj, a szonda robotkarjával próbálják majd meg felemelni.

Bónuszként még a mozgó felhőkről is csinált pár képet.

Nem szegte kedvüket, hogy a Beresit a Holdba csapódott.

Az izraeli űrszonda csütörtökön csapódott a Holdba.

A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.

A japán űrszonda által készített felvételen is látszik, hogy minden a terv szerint haladt.

A Kozmosz-482 eredetileg a Vénuszra küldött volna leszállóegységet, de meghibásodott és nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Még az idén lezuhan, de nem tudni, hová.

Költségcsökkentés miatt két hónapig tart majd az útja, és csak három napig fogja bírni a Holdon.