Megtörtént az első lépés, hogy kommunikálni tudjon az ember az állattal
Egy nyomógombos eszköz lehet a kulcs.
Egy nyomógombos eszköz lehet a kulcs.
Ide vezet, ha róka van a tetőn, vaddisznó a kertek alatt.
Genetikai változások állnak a háttérben.
A csimpánzok az állatvilág dánjai.
A papagájok közismerten beszédesek, de mi újság az elefántokkal vagy bálnákkal?
Az emberi evolúció ábrázolása az egyik legismertebb tudományos illusztráció.
A tejelő szarvasmarhák okozhatnak gondot.
A fertőzés a kutyák mellett a macskákat is veszélyezteti, de az emberre is átterjedhet.
Ugye nem akart GPT-ket terelő prompt tervező lenni?
Nem csak egy országban állnak neki a gyártásnak.
A hüllőkön alig hagy nyomot az idő, rajtunk annál inkább.
Idén ötödével nőtt a tengerről érkező illegális bevándorlók száma.
Markovics Botond egy nem is olyan távoli jövőről mesél.
Biztos valami egzotikus dolog lesz, amire az emberek hamar rákapnak.
Nem tudjuk, hogy érzékelnek az állatok, de elképzelhetjük.
Ez a részlet valahogy kimaradt a családi animációs filmekből.
Több fontos kutatási eredményhez is elvezethet ez.
Az internet népe kegyetlen, a medvéket sem kíméli.
A férfi a helyszínen életét vesztette.
Nem megtermékenyítés útján, hanem őssejt átprogramozásával jött létre.
A szerelvény ezután még tíz métert ment előre.
A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről.
120 utas volt a fedélzeten.
Az is lehet, hogy magyar lesz. Vagy nem.
Videón a nagy találkozás.
Valóra válik a The Last of Us?
A Sándor-palotában fogadta a menekülteket.
Ha hasogat, jöhet a limonádé.
Merthogy ősidők óta műveljük rendületlenül.
Új megállapításra jutottak a tudósok.
A kutatók eddig nem nagyon vizsgálták ezt a területet.
Hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni őket.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Saját képünkre formálják a robotokat, hogy közöttünk „élhessenek”.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Benne van a modern ember, a Neander-völgyi, és benne lehetünk mindannyian.
Egy évvel az orosz–japán háború kitörése előtt született a világ legidősebb embere.
Figyelem: a reklámokban is lehet néha valami emberi!
Bizonyos kor fölött már nem emelkedik tovább a halál kockázata.
Újra Budapesten a Bodies. Fókuszban az emberi test.
Nem lehet a környezetpolitika alapja az önhibáztatás. Kitta Gergely írása
Megoldhatja a beültethető szervek problémáját.
Nem ismerik fel az arcokat és különbséget tesznek ember és kutya között.
Most a fővárosi katasztrófavédelem búvárai keresik.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Egy friss kutatás szerint az emberek tevékenysége közvetlenül befolyásolja az ételre vonatkozó döntéseiket.
Felismerik az egyes embereket, és legközelebb ennek megfelelően figyelmeztetik a társaikat.
60 évig tartott a kutatás, ami erre jutott.
A legújabb kutatások szerint a nagytestű állatok kihalása már azelőtt elkezdődött, hogy az ember elkezdett volna vadászni rájuk.
Az Alfára ráfért volna egy paleontológus, egy jó vágó, egy kis önmegtartóztatás és némi jó ízlés is.
Nem, nincs póráz vagy bármi, fura fétishez kapcsolódó dolog. Csak sima séta.
Nagyon nagy levegőt tudott venni, de a harapása valójában mégsem volt erős.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
Amerikai kutatók készítették, érzékeli a nyomást, a hőmérsékletet és a rezgést.
Szerinte éppen ezért nem is kéne tanítani Darwin nézeteit.
A horrorisztikus beavatkozás résztvevői biztosan nem fognak panaszkodni. Mert hogy halottak.
Tízezer gyermek életét követik a magzati kortól 25 éven át. Még azt is nézik, az apa is pelenkázott-e.
Az ember és a kutya szoros barátságának közös genetikai gyökerei vannak.
Át kell írni az afrikai kirajzás idejét, mert az emberek a korábban hitt dátumnál 18 ezer évvel korábban értek Ausztráliába.