Végzetes lenne számunkra egy naprendszeri változás: a kutatók szerint ez történne a Földdel
Mi történne, ha egyszer csak felbomlana a jelen állapot?
Mi történne, ha egyszer csak felbomlana a jelen állapot?
Egy új bolygókutató módszer alkalmazásával sikerült megfigyelni egy naprendszer születését.
A Naprendszerünknek is otthont adó galaxis tömege akkora, mintha a Napunkból 960 milliárdot raknánk egy jó nagy szatyorba.
Egymilliárd üstökösből állhatott össze bolygóvá.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
A mostani helyénél beljebb alakult ki, segíthet a Naprendszer történetének megismerésében.
Az MTA kutatói is részt vettek az ezt bizonyító, több fura jelenséget is megmagyarázó kutatásban.
A kamerák akkujai lemerültek, többé nem látjuk Elon Musk űrbe kilőtt Tesláját. Merre jár, hova tart? Visszatér-e valaha?
Vagy inkább üstökösre küldjön szondát a NASA? Ezek a New Frontiers küldetés döntős projektjei.
1977. augusztus 20-án indult útjára a Voyager-2, hogy felderítse Naprendszerünk távoli bolygóit. Neki és ikertársának köszönhetően tudjuk, hol a helyünk.
Föld- vagy Mars-méretű, és közelebb keringhet a Naphoz, mint a tavaly megjósolt kilencedik.
A Kepler és a Hubble űrtávcső is segített a parányi objektum azonosításában.
A BZ509 katalógusszámú aszteroida egymillió éve vándorol a Jupiter pályájának közelében, sikerrel elkerülve az ütközést.
A Juno űrszonda felvételén a bolygó déli féltekéjén lévő viharrendszer egyik tagja látható.
A Szaturnusz holdján is folyékony vizet mutatott ki a Cassini űrszonda.
Nagyon messze keringenek a Naptól, és talán segíthetnek a titokzatos kilencedik bolygó megtalálásában. Már ha az létezik egyáltalán.
Kisebb mint a Plútó, 700 év alatt kerüli meg a Napot és egyelőre az 2015 RR245 névre hallgat.
A csillagászok évszázadok óta keresik, de nem találják. Pedig egyre biztosabbak a létezésében.
A Csendes-óceánban és holdi mintákban egyaránt kimutatták a robbanásból származó vasat.
A statisztikai hiba esélye 0,001 százalék, de közben az elmélet kidolgozóját fenyegetni kezdte a Plútó visszaminősítése miatt még mindig haragos nép. Megjelentek a 30 évvel ezelőtti ötletüket igazoló, nyugdíjas tudósok is.
A 2007 OR10 háromszor messzebb van, mint a Plútó, és eddig annyit tudtunk róla, hogy vörös.
Sok még a titok, de egyre többet felderítünk.
A külső bolygó egymillió év alatt halad végig a pályáján.
Mike Brown volt az, aki javasolta, hogy minősítsék át törpebolygóvá a Plútót. Most egy kollégájával úgy látja, hogy megtalálták a Naprendszer igazi kilencedik bolygóját, bár az túl messze van, túl hideg és túl halvány ahhoz, hogy lefotózzuk.
Egy kutatócsoport rögtön két bolygószerű dolgot is talált az óriási rádiótávcső-rendszer adataiban. De egyelőre úgy tűnik, pont annyira van szuperföld a Naprendszer szélén, ahogy arzén alapú élet vagy fénynél gyorsabb részecske.
A GJ 1132b nagyjából akkora, mint a Föld, élet is kialakulhatott rajta, és aránylag közel is van. Forradalmi felfedezés a csillagászatban.
Egy lelépett bolygó vagy egy másik csillag lophatta háromszor messzebbre még a Plútónál is.
Kozmikus testvérgyilkosság történhetett négymilliárd éve a Naprendszerben.
Az eset négymilliárd éve történt, egy ötödik gázóriás az áldozat.
Mármint ha a megfelelő méretarányt használjuk, és a Plútót már nem rakjuk bele. Csodás videó.
A New Horizons csak jövő héten ér célba, de már küldi a fotókat. Elmondjuk, miért vörös a bolygó, és megmutatjuk az űrszonda pontos menetrendjét.
Egy teljes fényévnyire sem volt a Naprendszertől a világűrben száguldozó vörös törpe.
Hasonlít a mi Naprendszerünkre, csak sokkal öregebb. Meg bármi másnál is, amit eddig ismertünk.
Ekkora látogató még sose jött hozzánk ilyen közel, de a NASA szerint nem vagyunk veszélyben.
Ha becsapódnak, mehetünk archiválni, és kiderül, hogyan születik és pusztul el a mágneses mező.
Madridi tudósok a Neptunuszon túli objektumokat vizsgálták, mikor erre a következtetésre jutottak.
De tudunk ajánlani ebben a tematikában poharat, sőt nyakláncot is!
Elég erős volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a bolygók létrejöttét a protoplanetáris korongból.
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Hogyan befolyásolja a földi élet kialakulását a gázóriás, mi lenne, ha közelebb lenne, vagy más pályán mozogna?
A pici csillag alig 7,2 fényévnyire van a Naprendszertől, ez az eddig ismert leghidegebb barna törpe.
Itt a Super Planet Crash, a legújabb naprendszer-építgető szimulátor. Vigyázat, addiktív lehet.
Ez eddig a legnagyobb ismert csillag, ha a Nap helyére tennénk, a Jupiterig érne.
Az elméleti fizikusok a Harvardon is mindenre képesek: 65 millió éve történt eseményt magyaráznak egy ismeretlen anyaggal.
A NASA kutatása kizárta a nagyobb gázbolygó jelenlétét belátható távolságon belül.
Hétbolygós rendszert találtak 2500 fényévnyire, a törpecsillag körül sok nagy bolygó kering.
Kísérlet igazolta, hogy létezhet a panspermia, az élőlények túlélhetik a becsapódást és az űr hidegét.
A csapatvezető megerősítette, hogy az űrszonda 2012-ben már átlépett a csillagközi térbe.
Japántól 1600 méterre, az óceánban van a már kialudt, 640 kilométer széles Tamu Massif.
A csillagászok eddig is sejtették, hogy van ott valami, de eddig nem tudták, hogyan néz ki.
Két orosz kutató elemezte száz év csillagászati méréseit, és erre jutottak.
Korábban azt hitték, elhagyta a Naprendszert, de az űrszondának ehhez évek is kellhetnek.
A Voyager–1 a Naprendszer határánál van, a Voyager–2 valamivel közelebb. Tucatnyi űrszonda kutatja a világűrt, néhány közülük üzenetet is hordoz.
Egy évszázada nem találtak ilyen közeli csillagot, két barna törpe kering egymás mellett.
Ez így is több százezer bolygót jelent a galaxisunkban, legalábbis elméletben.
Egy fiatal csillag körül ötven, Jupiter méretű bolygó létrehozására elegendő anyag kering.
Alig 150 fényévnyire van tőlünk, aszteroidák porából jöhetett létre a csillagászok szerint.
A kilépéshez még kell pár év, de soha nem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy interstelláris fajjá váljunk.
Meteoritok vizsgálata alapján a bolygórendszerünk kialakulása nem tartott tovább, mint a többié.