Az autizmus főleg genetikai okokra vezethető vissza
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
Ez a központi kérdése egy Barcelonában dolgozó magyar genetikusnak, akinek a kutatásait az vetette vissza, hogy a New York-i egereit megfullasztotta a Sandy hurrikán.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
Kutatók a havasi mormota örökítőanyagát vizsgálták, a faja a jégkorszaki változásokkal vesztette el biológiai sokszínűségét.
Ikreket vizsgálva jutottak erre a következtetésre svéd és brit kutatók.
Hiába hasonlóak a körülmények, az evolúció más-más utat választott Tibetben, Etiópiában és az Andokban a magaslaton élőknek.
Egyes buldogoknál és terriereknél egy gén mutációja nyálkahártyáik bedagadását okozza.
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
A tudósok azt is kiderítették, hogy miért, és ez új fájdalomcsillapítási megoldásokat hozhat.
Neves katalán tudós célozgat erősen arra, hogy ki kéne fejleszteni még egy Messit. Lehetséges.
Kínaiak fejtették meg a fura európai arcszőrzetet.
Hallod, hogy dübörgünk? Mamutklón készülne Japánban, de nem tett jót a 28 ezer éves mélyhűtés a kiásott mamutlány DNS-ének.
Az FBI sorozatgyilkosokat fog a családfakutatók miatt, az egészségipar is ezzel robbantana, a viking felmenőkre vágyó emberek pedig önként adják oda a mintáikat a nagy cégeknek, sőt, még fizetnek is érte. Mindegy, hogy ki szerzi meg a genetikai adatainkat?
Genetikailag félig azonos, másfeles ikrek születtek, az orvostudomány egyetlen korábbi hasonló esetről tud.
Ez újabb bizonyíték, hogy a betegségnek részben genetikai okai lehetnek.
Kisebb és még jobban működhet emberekben.
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
Illetve száraz a fülzsírjuk, de ennek kevesebb relevanciája van a mindennapokban.
A géndrive félelmetes fegyver, ugyanakkor ígéretes eszköz is lehet. Egy új kutatás szerint nem eszik olyan forrón a tömegpusztító kását.
Mert vannak fehérbőrű indiánok is.
A kockázatvállalási hajlam örökölhető, mutatták ki.
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
Benne van a génjeiben a paprika csipősségét is okozó kapszaicin kódja, ezt szeretnék bekapcsolni.
Bár fajonként függetlenül alakult ki, a genetikai alapja közös lehet.
Nemcsak a tudományos irányelveket, de a kínai törvényeket is megsértette brit kollégája szerint.
A DNS szerkezetének felfedezője genetikailag hülyébbnek gondolja a feketéket. Áll a bál a tudomány világában: lehet-e egy Nobel-díjas zseni rasszista gyűlölködő?
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
A meddő párok legalább felénél a férfi miatt nem sikerül a gyerek.
Ne a szüleinket okoljuk: 93%-ban a saját életmódunkon múlik, hogy meddig élünk.
A szellemmedve a legenda szerint a világ fagyos ősállapotának ritka mementója.
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Az állatok jóléte fontosabb, mint az, hogy emberek cukinak tartják-e a megnyomorított fajtákat.
Erről tanúskodik, hogy a kihalt barlangi medvék örökítőanyaga tovább él a mai barnamedvékben.
Az egypetéjűiker-párok közötti házasság nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.
A felfedezés az embereknél is segíthet jobban megérteni az autizmust és a bipoláris zavart.
1300 különböző génvariációt azonosítottak, amik összefüggnek az iskolai végzettséggel.
Egy génmutáció kikapcsolásával eltűntek a ráncaik és újranőtt a szőrük.
Még az olyan amerikai fajták, mint a csivava és a labrador is európai tenyésztésből származnak.
Legkülönbözőbb betegségeknél segíthet az ausztrál eredmény - Ön is elnevezheti az új gént.
Megelőzhető lesz a világ egyik legköltségesebb állatbetegsége.
Több ezer éve szabadon merülnek a bajauk, és ez a génjeiken is nyomot hagyott.
Részletes cikket közölt a Tudomány.hu a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről.
Egy kutatócsoport azonosította a depresszióért felelős géneket, ami áttörést hozhat a betegség kezelésében, de az új antidepresszánsok bevezetésére még várnunk kell.
Erre jutott a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat.
650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.
Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.
Genetikai háttere is van, de alapvetően mi magunk okozzuk magunknak. Magyarországon kétmillió allergiás él.
Magyar kutyafajták, őshonos növények megőrzése a tét Fazekas miniszter szerint.
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.
A nagy ikerpárkísérlet egyik alanya sokat változott az űrben, és ezek egy része maradandónak tűnik.
Szép nagy család: 13 millió ember, fontos genetikai és egészségügyi tanulságokkal.
Molekulából adapter, jöhetnek az újfajta nanorobotok. Apró lépés az embergép felé?
Komoly eredmény, de jó lenne érteni: mit árulnak el a magyar történelemről III. Béla királyi génjei?
Tízszer több bázispár van a dns-ében, mint az emberében, de a genom nagy része hulladék.
Másfél millió eurós támogatást kapott az evolúciós családfák felállítását célzó kutatás.