Bolygóvédelmi rendszert épít az aszteroidák ellen az Európai Űrkutatási Hivatal
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
Furcsa, pedig biztosan nem fekete lesz az elnök, márpedig a katasztrófafilmekben mindig az.
A 2020 QG kicsi aszteroidának számít, így valószínűleg elégett volna a légkörben.
Az akkori becsapódások össztömege 30-60-szor haladta meg a dinókat kiirtó aszteroidát.
Hogy ne találják el a Földet, és ne kelljen félni a letöredező daraboktól. Veszélye ennek is lenne.
Olyan távolságra, ami papíron már potenciálisan veszélyes, de a tudósok szerint nem kell tartani tőle.
1998 óta figyelik a kisbolygót, ami április 29-én halad majd el a Föld mellett.
Ráadásul csak 9 millió éves a Ryugu, amelyről a japán űrszonda kőzetmintát is begyűjtött.
Becsapódni nem fog, de ha a légkörben felrobban, rengeteg kinetikus energia szabadulhat fel. Szerencsére erre is kicsi az esély.
Akkora, mint egy autó, már három éve a bolygónk körül kering, de várhatóan áprilisban továbbáll.
A NASA eddig nem tudott ezekről. Szerencsére a legközelebbi is csak 110 év múlva esedékes.
Egyben ismét cáfolták, hogy vulkáni tevékenység volt a fő oka a kihalásnak.
Hétvégén érkeznek, van köztük gyakori látogató, szupergyors, és közel száz méteres óriás is.
Az űrbéli eróziós erők két komponense szükséges.
470 millió éve egy szétrobbant aszteroida pora kitakarta a Napot, és jégkorszak alakult ki a Földön. Ez kicsiben is működhet, hogy lehűtsük a bolygót.
A nagyobbik pedig délután halad el a Föld mellett, azt hagyományos távcsővel is lehet majd látni.
Ausztráliát több kilométeres jégpáncél fedte, majd jött egy aszteroida. Ez a második legrégibb kráter.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
Az európai bolygóvédelem szerint az égitest legközelebb 2023-ban kerül a Föld közelébe.
Sikeresen begyűjtötte a mintákat a még áprilisban robbantott kráterből a Ryugu körül keringő Hajabusza-2.
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
Osiris-REx rápörgött Bennura, megnézi, hol kellene megsimogatnia háromméteres karjaival.
Csak akkora, mint egy focipálya, és csak egy a 7299-hez az esélye, hogy eltalálja a Földet.
780 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Holdnak a Naprendszer kialakulása kezdetén, a hatalmas ütközés alakította ki a Hold most ismert arcát.
Pedig még valójában senkinek sem sikerült semmit kibányásznia semmilyen aszteroidából.
Pedig nem ment neki semmi, és még csak elpárolgó anyagokat sem tartalmaz.
Ha ezt látták az idegenek, nem lehet most túl jó véleményük rólunk.
Olyan lelőhelyet találtak, amely a dinókat kipusztító aszteroidabecsapódást örökítheti meg. Nagy a kétkedés a tudományos világban.
A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.
Egy új számítógépes szimuláció arra utalhat, hogy az aszteroida képes lehet visszavonzani a robbanás után leszakadt darabjait.
A japán űrszonda által készített felvételen is látszik, hogy minden a terv szerint haladt.
A világ két végén két nagy esemény történt egy időben, mindkettő hozzájárulhatott a kihalásukhoz.
És rögtön bele is lőtt egy tantálból készült golyót, hogy a kisbolygóból kirobbanó törmeléket begyűjtse, és majd visszahozza a földre.
Elképesztően vad ötletnek hangzik, de rengeteg előnnyel járna egy ilyen űrbázis.
Az elmúlt 290 millió évben. A dinóknak is ez lett a vesztük.
Egyik aszteroidáról a másikig repülnének vele, csak arra kell figyelni, hogy mindenhol legyen víz.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Az Osiris-Rex hat napja közelítette meg a Bennut, de máris víz nyomára bukkant.
Az ugráló robotok után a tudományos méréseket végző doboz is megérkezett a Hajabuszáról.
A Halál Üstököse minden, csak nem halálos.
300 millió kilométer megtétele után a Rjugun lőtt képeik megérkeztek a Földre.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Egy ideig aszteroidának hitték, de már elmúlt.
A japán űrszonda három és fél évet utazott a kiszemelt aszteroidáig, kőzetmintát hoz vissza.
Találtak egy másik magyarázatot a fura jelenségre, amit az ismeretlen bolygóval szokás magyarázni.
A Föld felé tartott, de a légkörbe lépve meg is semmisült Afrika fölött.
Felfedeztek egy aszteroidát, ami pont úgy kering, mintha a kilencedik bolygó térítette volna el.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
Nyugi, a pisai ferde torony méretű szikla nem jön közelebb a Föld–Hold-távolság felénél.
A mostani helyénél beljebb alakult ki, segíthet a Naprendszer történetének megismerésében.
Egy üstökös zord időjárását filmezte le az európai űrügynökség Rosetta űrszondája.
A Falcon Heavy rakéta jelentősen megnöveli az elérhető aszteroidák számát.
A frissen felfedezett kisbolygó nem jelent veszélyt.
Új fotók készültek a 3200 Phaethonról, a kőgolyó nagyobb, mint amekkorának eddig gondolták.
A 2015 TB145 nagyjából 640 méteres, a számítások szerint jövő novemberben ér a Föld közelébe. De hogy néz ki!
A planetezimálokra hasonlít legjobban Oumuamua.
Rossz hír mindenkinek, aki idegen űrhajóban reménykedett: sokkal egyszerűbb és hihetőbb válasz létezik az Oumuamua alakjára. A Gömböc felfedezői már nyolc éve megmondták.
Október 19-én fedezték fel. Üstökösnek túl aszteroida, aszteroidának túl üstökös.
Más bolygórendszerből érkezett.
Nagyjából akkora, mint ami Cseljabinszk mellett csapódott be 2013-ban, jókora károkat okozva.