Kozmikus kosárlabdázás folyik a Marson
Michael Jordan is jól érezné magát a vörös bolygón.
Michael Jordan is jól érezné magát a vörös bolygón.
De tényleg!
A protézis sem akadály.
Különleges jelenséget rögzített az Európai Űrügynökség teleszkópja.
A szerkezetet még 1995-ben lőtték fel.
A téridőt fodrozó hullámok kutatásáért többször járt fizikai Nobel-díj.
Az űrtechnológiát ötvözik a mesterséges intelligenciával a jövő marketingesei.
Hamarosan Merkúr körüli pályára áll a BepiColombo nevezetű űrszonda.
Az űrkutatási programok igénylik, de eredetiből nincs elég.
Villámcsapás érhette volna.
Az YPSat az új európai hordozórakéta első rakománya lesz ősszel.
De vajon röpül, vagy komótosan cammog odafenn?
A kiválasztásért és kiképzésért felelős vezetőt kérdeztük.
Évszázadokig keringő szovjet rakétafokozatok és a kigyúrt majd elfelejtett európai műhold.
Két galaxist összekötő csillaghidat kapott lencsevégre.
Tekerje fel a volumét Ön.
Földről induló űrutat lehet bejárni a Tejútrendszer közepéig az illatokkal.
Előbb sikerülhet a Naprendszeren kívül, mint a szomszédban.
A műholdak zavartalan működését segíti.
Két évvel előznék meg az amerikai–európai programot.
Az Európai Űrügynökség frissítést telepít a veterán műholdra.
Ez lesz a 250. űrséta a Nemzetközi Űrállomásnál.
Nem indul el idén az Európai Űrügynökség Mars-szondája a háború miatt.
Százan még versenyben vannak.
A Földtől több mint másfél millió kilométeres távolságban állt pályára.
A szerencsés 2024-ben mehet a Nemzetközi Űrállomásra.
A mikrogravitáció okozta látásromlás megelőzésében segítene az ESA éles tesztelés alatt álló fejlesztése.
Így vélekedik az Európai Űrügynökség vezetője.
Elköszön tőlünk és lelassul a bolygó körül a Solar Orbiter.
A világ lakossága 2050-re eléri a 9,7 milliárdot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának adatai szerint.
Decemberben lőhetik fel a NASA időgépét.
Az új tervek szerint decemberben útjára indul a James Webb Űrteleszkóp.
A RADCUBE kedd hajlbanban indult útjára.
A most felfedezett exobolygó a Földnél két és félszer nagyobb sugarú égitest.
Látványos videó készült a jövő éjszakai fényeiről.
Űripari központot hoznának létre Miskolcon.
A svájci ClearSpace 2025-ben küldhet takarító műholdat az űrbe.
A veterán európai szonda, a Mars Express mérései szerint a bolygó déli sarka alatt több sós vizű tó található.
Az ESA és a NASA űrszondájának segítségével a kutatók egy új napjelenséget találtak.
A felvételeken a magyarországi aszály is látható. Csehországban drámai a helyzet.
Hasonló fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Nemzetközi Űrállomásról a Föld sziluettjére tekintenek.
Először közelíti meg a Napot a Solar Orbiter európai űrszonda.
A Solar Orbiter hétfőn 77 millió kilométerre járt naprendszerünk központi csillagához.
Az Európai Űrügynökség műholdfelvételein jól látszik, ahogy az olaj vörösre festi az Ambarnaja folyót. Évtizedekbe telhet a megtisztítása.
Rejtélyes módon csökken a bolygó mágneses mezejének erőssége. A jelenségre az Európai Űrügynökség műholdas vizsgálataival derült fény.
Az Európai Űrügynökség két küldetése és az Ariane–5 rakéta is jön a Kerbal Space Programba.
A tudomány a vírus árnyékában sem áll le. Végigkérdeztük Európa legfontosabb kutatóműhelyeit a CERN-től az Európai Űrhivatalig, miképp vészelik át a járványhelyzetet.
1990. április 24-én indult útnak a Discovery a legendás űrteleszkóppal, ami másnap pályára is állt. 30 képpel köszöntjük a 30 éve fölöttünk keringő kozmikus kamerát, a Hubble-t.
Pénteken a szél miatt újra belobbant több helyen is a tűz, Kijev most a környék erdőtüzei miatt a világ egyik legszennyezettebb levegőjű városa.
Az asztronauták vizeletéből kivont karbamidot a geopolimer beton lágyítójaként lehet majd használni a leendő holdbázisok építésekor.
A NEXT-C ionhajtómű a legtöbb teszten már átment, 2021 júliusában indulhat az aszteroidaeltérítő küldetés.
Szigorú napi rutin, a munka és a szabadidő szétválasztása mellett mindig előre kell nézni.
Részben a koronavírus miatt indul két évvel később a Marsra a közös orosz-európai leszállóegység.
Útnak indították a Solar Orbitert, ami a térségben lévő sötét, folyton változó koronalyukak tanulmányozására is alkalmas.
Így helyben lehetne előállítani a légzéshez szükséges levegőt, de akár űrhajó-üzemanyagot is.
Földhöz hasonló exobolygókat keres az Európai Űrügynökség kutatószondája.
A tüzek füstje mára elért a Csendes-óceán túlpartjára, Délkelet-Ausztrália jelentős része lángokban áll.
A magyar közreműködéssel készült CHEOPS három évig vizsgálja majd más naprendszerek bolygóit.
Az olasz Luca Parmitano és az amerikai Andrew Morgan javította a 2 milliárd dolláros berendezést.
A kisbolygón keletkezett krátereket egy űrszonda felvételeit elemezve vizsgálták.