Komoly csapást szenvedett Hawking egyik leghíresebb elmélete
Úgy tartotta, a sötét anyagot ősi fekete lyukak alkothatják, ez most erősen megkérdőjeleződött.
Úgy tartotta, a sötét anyagot ősi fekete lyukak alkothatják, ez most erősen megkérdőjeleződött.
A továbbfejlesztett LIGO és Virgo az újraindulásuk után egy héttel már két újabb gravitációshullám-forrást talált.
Egyik napról a másikra lett óriási sztár a 29 éves Katie Bouman, a kutató, aki lefényképezte a fekete lyukat. De ki is ő, és mit tett hozzá valójában a korszakalkotó tudományos eredményhez?
A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyuk neve hawaii nyelven annyit tesz, a végtelen teremtés sötéten tündöklő forrása.
Az első kép, amit egy fekete lyukról sikerült készíteni megerősítette Einsteint.
Csak lézert kell feléjük lőni, amely visszafordulva felturbózva tér vissza az űrhajóba. Egyszerű.
Most 13 teleszkóp felvételeiből soha nem látott élességű képet állítottak össze róla. Félni azért nem kell.
Mit keres a múzeumban a rendszerváltás korának legendás underground szórakozóhelye? A kérdésre a kurátorok sem igazán találták meg a választ.
A harminc éve nyílt Fekete Lyuk hangulatát a Kiscelli Múzeum hozza vissza egy sziklapincében.
Az egyik az eddig ismert legnagyobb és legtávolabbi forrásból származik. Közben már készül a gigantikus űrdetektor, a magyar kutatók meg saját gammavadász műholdflottát fejlesztenek.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.
A legendás underground szórakozóhely vezetője a Sex Action menedzsere és örökös tagja is volt.
A Sagittarius A* körül hatalmas sebességgel száguldoznak a csillagközi porfelhők.
A 76 évesen elhunyt elméleti fizikus posztumusz üzenetében a tudomány fenyegetettségére is felhívta a figyelmet.
A halála előtt pár nappal befejezett szöveg a fekete lyukakról szól.
Rájöttek a tudósok, hogy mégiscsak máshol kell keresni ezt a rejtélyes anyagot.
Egy ELTE PhD-hallgató fejti meg a galaxisfejlődést és a gravitációs hullámok gyakoriságát?
Mik azok a vörös rögök, miért fontosak a bennük lévő fekete lyukak? Magyar csillagász felfedezése.
A Földtől 12 milliárd fényévre fedezték fel.
Kocsis Bence elmagyarázza, hogy kell bújócskázó fekete lyukakat keresni, és mitől szenzációs a mostani felfedezés.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
Ilyen teleszkóppal 230 millió fényév sem távolság.
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
Soha nem tartotta magát a Föld legokosabb emberének, azonban mégis kevés hozzá fogható fizikus élt eddig széles e világmindenségben
Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.
13 milliárd fényévnyire van a Földtől.
Ez a második legnagyobb a galaxisban, és ez lehet a hiányzó láncszem.
Rendkívül lassú a mozgás: 30 ezer év alatt kerülheti meg az egyik a másikat.
Lézerrel lökdöstek atomokat, mert a neutroncsillagok túl messze vannak.
Több nagy rádiótávcső kémlelte egyszerre a fekete lyuk feltételezett helyét, 500 TB adatot gyűjtve. A portréra azonban még várni kell kicsit.
A projekt a galaxisunk szuper-nagytömegű fekete lyukának eseményhorizontját figyeli, ehhez nyolc nagy rádiótávcsövet használ egyszerre.
Egy galaxis központjából lökhette ki a gravitációs hullámok ereje.
Az x9 fehér törpéje félóránként megkerüli a rendszerben lévő fekete lyukat.
Százszor gyakrabban kebeleznek be csillagokat galaxisok összeolvadásakor.
Ígérjük, hogy a magyarázat nem fog nyúlni, mint a rétestészta! Ön viszont igen.
Ilyenek voltak a rendszerváltás és kora legendás alternatív klubjának főszereplői Urbán Tamás egykori fotóin.
Kettőt találtak egészen közel a Tejútrendszerhez.
A tavaly ősszel detektált gravitációs hullámok nem sokkal az ősrobbanás után keletkezhettek.
A chilei ESO VLT-vel a Tejútrendszer központi fekete lyuka körül keringő S2 csillagot vizsgálják. A mérések igazolhatják a relativitáselméletet is.
Stephen Hawking új tanulmánya megoldást kínálhat az információs paradoxonra, a kvantumelmélet megoldatlan problémájára.
Nem tudjuk, de azt meg tudjuk mondani, hogy melyik a legközelebbi ismert fekete lyuk.
A fizikus azt állítja, nem tűnik el minden anyag és információ a fekete lyukakban, hanem valami képes szökni onnan. Ha bebizonyítják, Nobel-díjat érhet.
Messze vannak egymástól, mégis ugyanabba az irányba forognak, a kutatók se tudják, mitől.
Ez lehet a hiányzó láncszem a fekete lyukak fejlődésében: egy köztes tömegű fekete lyuk.
Bebizonyította a szupermasszív feketelyuk-párok létezését, ez közelebb visz ahhoz, hogy megtaláljuk Einstein gravitációs hullámait.
Legalábbis ha igaza van Stephen Hawkingnak, aki meglepő elmélettel állt elő a fekete lyukakról.
Egy törpegalaxis közepén van, és csak feleakkora, mint az ismert szupermasszív fekete lyukak.
Sokkal nagyobb, mint amekkorának a mai modellek szerint lennie kéne. Átírhatja, amit a galaxisképződésről gondolunk.
A korábbinál több százszor fényesebben világított. Ahol ekkora fény van, ott fekete lyuk van.
A lenyűgöző jelenséget 20 éven át figyelte a Hubble űrtávcső.
Egy másodperc alatt több energiát bocsát ki, mint egybillió Nap. Halovány pislákolás lesz a vége.
Nem adnak elég energiát a kvazároknak, így azok elhalványulnak.
Százmillió fényére tőlünk, a Hattyú és a Lant csillagképek között.
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
Egy hatalmas villanást látni, amely a csillag halálát jelzi – a csillagászok szuperszámítógépekkel modellezik a jelenséget.
Ez a fajta kettős nagyon gyakori lehet, csak még nem tudjuk rendesen megfigyelni őket.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet.