Bolygóvédelmi rendszert épít az aszteroidák ellen az Európai Űrkutatási Hivatal
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
Magánvállalkozókat is bevonna a világűr meghódításába az Egyesült Államok.
Peter Marquez a Bush- és Obama-adminisztráció alatt is űrpolitikáért felelős igazgatóként dolgozott nemzetbiztonsági tanácsban.
A megnövelt izomtömegű rágcsálók fizikuma és csontozata nem épült le a súlytalanságban.
A lézeres technológia az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a műholdakra veszélyes űrszemét bemérését.
Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók.
Ezt az orosz űrhivatal vezetője mondta, amikor bejelentette, szondát küldenek a Vénuszra, ami sokkal izgalmasabb bolygó, mint a Mars.
A Nagyon Nagy Távcső egy szövevényes mintázatú gázbuborékot kapott lencsevégre.
A Perseverance a terveknek megfelelően elindult a Marsra, ahol az élet nyomai után kutat majd.
A penészgomba elnyelte az atomerőmű-baleset sugárzását.
37, a legutóbbi időkig aktív tűzhányót találtak a bolygón.
Mindezt a francia űrügynökségnél tett látogatása után jelentette be a miniszter, aki korábban arról is beszámolt, hogy 5 éven belül magyar űrhajósokat küldene az űrállomásra.
A Remény jövő februárban ér a Marsra, az Emirátusok alapításának 50. évfordulóján.
Az ESA és a NASA űrszondájának segítségével a kutatók egy új napjelenséget találtak.
Az oroszok nem nézik jó szemmel, hogy az Egyesült Államok privatizálná a világűrt.
A nehezen járható terepen a jégből olvasztott víz felforralásával lehetne hatékonyan közlekedni.
Kiderült, hogy nem ufótakony, hanem breccsa. De mi az a breccsa?
Ez az első alkalom, hogy nem űrteleszkópok segítségével végezték az ilyen jellegű megfigyeléseket.
A 3,2 millió eurós projekt olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például miképp lehetne előre jelezni a Földet veszélyeztető napkitöréseket.
Brit csillagászok szerint sikerült meghaladni a Drake-egyenletet és viszonylag pontos választ adni a kérdésre, hogy egyedül van-e az emberiség.
A Solar Orbiter hétfőn 77 millió kilométerre járt naprendszerünk központi csillagához.
Fél éve kering az űrben a második magyar műhold, ami megmutatja a digitális adások elpazarolt sugárzását.
Idén lesz 40 éve, hogy az első magyar űrhajós elindult az űrbe.
Mind a japán fejlesztésű Kounotori, mind az indításhoz használt H2B típusú rakéta számára ez az utolsó küldetés.
A korlátozó intézkedések feloldásával egy időben megnyitották a Tejút utcai, űrutazás tematikájú szabadidőparkot.
A fiatal AB Aurigae csillag körül sűrű por- és gázkorong kavarog, amiben spirális szerkezet vehető ki.
Újabb titkos misszióra indult a katonai és tudományos kísérleteket végző X-37B.
Az Európai Űrügynökség két küldetése és az Ariane–5 rakéta is jön a Kerbal Space Programba.
Ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
A Hosszú Menetelés-5B rakétát május 5-én lőtték föl, az első fokozat a hét elején zuhant vissza, és úgy tűnik, egyes darabjai elérték Nyugat-Afrikát.
Német kutatók mélyrehatóan elemezték a Galilo húsz éve rögzített adatait, és igazolták, hogy a Jupiter holdjának vannak aktív gejzírei.
Az új típusú rakétával fellőtt prototípus sikere nagy lépés a kínai űrprogramnak.
Három céggel, köztük a SpaceX-szel és a Blue Originnel szerződött a NASA a 2024-es holdra szállás járműveinek fejlesztésére.
Egy alabamai középiskolás nevezhette el a helikoptert, amely jövő februártól röpköd majd a Marson.
1998 óta figyelik a kisbolygót, ami április 29-én halad majd el a Föld mellett.
Hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földé, víz is lehet rajta, de sok még a bizonytalanság.
A koronavírus-járvány ellenére folytatódik az Artemis-program, zajlanak a Hold- és Mars-missziók előkészületei.
Egymástól jelentősen eltérő vízkészlettel rendelkező bolygócsírák ütközhettek egymással réges-régen.
Az asztronauták vizeletéből kivont karbamidot a geopolimer beton lágyítójaként lehet majd használni a leendő holdbázisok építésekor.
Az RNS-szerű molekulák a kísérletekben egészen jól bírták a 4 milliárd évvel ezelőtti Marsra hajazó körülményeket.
A kutatókat is meglepte, milyen vastag a holdporréteg a Jáde Nyúl 2 alatt.
A NASA eddig nem tudott ezekről. Szerencsére a legközelebbi is csak 110 év múlva esedékes.
560 millió fényévre, a Markarian 231 nevű galaxisban ráadásul meglepően sok van belőle.
Ez pedig feje tetejére állíthatja a bolygóképződésről alkotott eddigi elméleteket.
Christina Koch 328 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, 5248-szor kerülte meg a Földet.
A Jáde Nyúl-2 már túl van a 14. holdi nap-éj cikluson, túlszárnyalva a szovjet holdjárókat.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
A SMOG-P a világon az első és egyetlen működő zsebműhold, míg az ATL-1 a fedélzetén zajló szigeteléstechnikai anyagkísérlet miatt számít úttörőnek. Egy hónapja vannak odafenn.
A Félicette nevű nőstény macskát Algériából lőtték föl egy szuborbitális rakétával 1963-ban. 13 társával együtt képezték ki, ő volt az egyetlen, aki túl is élte az űrutazást.
A Hosszú Menetelés-5 típusú rakétával szondákat küldenének az égitestekre. Sőt, behálózzák a világot is saját navigációs rendszerükkel.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait.
A NASA most először találkozott nem spontán mágneses újracsatlakozással.
Hiba nélkül teljesítette első, maratoni tesztútját.
A tervek szerint 2024-2025-ben kezd a magyar kutatóűrhajós dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.
Keresik az ideális landolási helyet, ahol a közelben, közvetlenül a felszín alatt található vízjég.
A pilóta nélküli Dragon többek között karácsonyi ajándékokat és szuperegereket szállított az ISS-re.
A SMOG-P és az ATL-1 zsebműholdakat Új-Zélandról vitte sikeresen az űrbe az amerikai Rocket Lab magáncég Electron rakétája.