Hónapokig tartó előkészület után Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát, egy sertésszív átültetése reményt adott a betegeknek, természetes halállal meghalt Erzsébet királynő, pánikba esett emberek taposták egymást halálra Indonéziában és Dél-Koreában – ezek voltak az év legemlékezetesebb eseményei.
Az éves összefoglaló nem kezdődhet időrendben: a világ eseményeire 2022-ben az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázió nyomta rá bélyegét. Vlagyimir Putyin orosz elnök megvárta a pekingi téli olimpia végét, mindenki mástól eltérően elismerte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét, engedélyt kért az orosz parlament felsőházától arra, hogy az orosz erők külföldi műveleteket hajthassanak végre, majd elindította az orosz–ukrán, valamint a belorusz–ukrán határon hónapokkal korábban felsorakozatott csapatait Ukrajna ellen.
Kezdetben nem voltak világosak Moszkva céljai. Putyin elnök közölte ugyan, hogy „nácimentesíteni” akarja Oroszország déli szomszédját, de nem derült ki, hogy ezalatt a kijevi vezetést vagy a szakadárokat veszélyeztető ukrán erőket érti-e. Mindenesetre az ukrán főváros mellett az ország második legnagyobb városát, Harkivot is bevált szovjet módszerekkel támadások érték, majd a front leszűkült Ukrajna keleti térségére.
A XXI. században ez volt a második területszerző háború. Az elsőt is Oroszország indította 2014-ben, amikor elcsatolta a Krímet.
A nemzetközi közösség akkor a tiltakozásokon túl nemigen reagált, az idén azonban az invázióra válaszul szankciókkal sújtotta az orosz energiaexportot, a gazdaságot, politikusok és oligarchák egész sorát.
A megszállás már kezdetben könyörtelen volt: Bucsában például iszonyatos háborús bűnöket követtek el. Több mint egy hónapig tartott a mariupoli Azovsztal-acélmű ostroma. Maga a város stratégiai szereppel bír az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi korridorban. Máig sem tudni pontosan hogyan, de október 8-án részben felrobbant a kercsi híd, amely a Krímet köti össze Oroszországgal. Moszkva Kijevet vádolta az akcióval. Ukrajna egy hónappal később felszabadította Herszont, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a „háború fordulópontjának” nevezett.
Az orosz–ukrán háború a hideg beköszöntével lelassult. Oroszország az ukrán energetikai létesítmények ellen indított támadásokat, ennek következtében Ukrajna egy részén télen időszakosan leállt az áramszolgáltatás és a fűtés.
A kormány bukását hozta Kazahsztánban, hogy több mint kétszeresére ugrott az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz, az LPG ára azt követően, hogy a hatalom feloldotta az árplafont január 1-jén. Ezzel egyidejűleg tüntetések kezdődtek országszerte, a legnagyobb város, Almati gyakorlatilag háborús övezetté alakult át. Napok alatt több mint 160-an meghaltak, ötezer embert pedig őrizetbe vettek. Nagyjából kétezer orosz „békefenntartó” érkezett Kazahsztánba, akik alig két hét elteltével elhagyták az országot.
Először ültették emberbe – mint utóbb kiderült, egy büntetett előéletű férfiba – egy génmódosított sertés szívét. Egy 57 éves, végzetes szívbetegségben szenvedő beteg kapta a sertésből származó ketyegőt. A nyolcórás műtét január 7-én zajlott Baltimore-ban, és a páciens, David Bennett három nappal később már jól érezte magát.
Működik a pulzus, van vérnyomás, ez már a beteg szíve
– mondta a műtétet vezető főorvos. A páciens ugyan két hónappal később elhunyt, ennek ellenére az elképesztő áttörés az orvostudományban egy napon lehetővé teszi olyan állati szervek kifejlesztését, amelyekkel az emberi élet hosszabbítható meg, és több százezer olyan betegnek ad reményt, akinek valamelyik belső szerve leállt.
Megannyi elképesztő baklövés, koronavírus-fertőzötten adott interjú és rosszul kitöltött vízumkérelem után az ausztrál hatóságok kitoloncolták a januárban kezdődött teniszbajnokságra érkező világklasszist, Novak Djokovicsot, akit ezt megelőzően még karanténba is zártak. A szerb játékos elismerte hibáit, és valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a 2023-as melbourne-i versenyen végül szerepelhet.
A gép úgy viselkedett, ahogyan arra a pilótafülkéből utasítást kapott
– ezt közölte hónapokkal később egy, a vizsgálat részleteire rálátó amerikai szakértő a China Eastern Airlines repülőjének katasztrófája kapcsán. A légitársaság utasszállítója Kína déli részének egyik tartományában csapódott a földnek március 21-én – szinte nyílegyenesen, függőleges irányba száguldva. A fedélzetén tartózkodó 132 ember közül senki sem élte túl a tragédiát. Utóbb kiderült: a pilóta közvetlenül a baleset előtt lelki problémákkal küszködött.
Egy épp csak megalakult párt, a Szabadság Mozgalom nyert a szlovén parlamenti választásokon április 24-én. Robert Golob hónapokkal korábban, januárban került a tömörülés élére, győzelmével azonban ő kapott kormányalakítási megbízást. A szlovénok megelégelték a Jansa-kormány uralkodását – állapították meg az elemzők. Golob azért nyert, mert a korábbi baloldali szavazatokat gyűjtötte be, ezzel azonban a hagyományos baloldal gyakorlatilag megsemmisült, és még a négyszázalékos parlamenti küszöböt sem lépte át.
Afrikából érkezett, majmokról kerülhetett emberre a májusban terjedni kezdő majomhimlő. A vírusfertőzés a rettegett fekete himlőhöz hasonló bőrkiütést okoz. Emberről emberre terjedése viszonylag ritka, miközben a két betegség pusztán klinikai tünetek alapján történő megkülönböztetése nehézkes. Magyarországon augusztusig 42 igazolt fertőzöttet azonosítottak.
A legtöbb nézői szavazattal Ukrajna nyerte az eurovíziós dalfesztivál döntőjét május derekán. Hatalmas bulit csaptak a torinói gálán. A szakmai zsűri és a nézői szavazatok ezúttal is teljesen eltértek egymástól. A győztes mellett Svédország, Spanyolország és Norvégia számított befutónak.
Finnország és Svédország május 17-én hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség főtitkára történelmi lépésnek nevezte a szándékot, és úgy vélte, hogy a két ország kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami – szavai szerint – növeli a katonai szövetség biztonságát.
A 2022-es év végéig csak a magyar és a török törvényhozás nem ratifikálta Helsinki és Stockholm kérelmét.
Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett, hogy az országgyűlés a 2023-as év első üléseinek egyikén, február végén tűzi napirendre a kérdést.
Élő televíziós közvetítésben bukott meg Kiril Petkov bolgár miniszterelnök kisebbségi kormánya június 22-én. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt 123 képviselő támogatta a 240 fős törvényhozásban. A bizalom megvonását a kormány pénzügyi és gazdaságpolitikájának kudarcával indokolták.
Két és fél másodpercen múlott Abe Sinzó japán miniszterelnök élete, aki július 8-án merénylet áldozata lett. A testőrök megmenthették volna a kormányfő életét, ha védelmet nyújtanak neki, vagy eltávolítják a tűzvonalból az első elhibázott lövés és a második, végzetes lövés között eltelt, szinte villanásnyi idő alatt – ezt állította több biztonsági elemző a merényletről készült felvételek megtekintése után. A helyszínen elfogott gyanúsított három évig a haditengerészetnél szolgált, 2005-ben szerelt le. Házilag barkácsolt fegyverrel lőtt a népszerű politikusra.
Egy 13,5 milliárd évvel ezelőtti fényt is megörökített a NASA űrteleszkópja. A James Webb első színes fotóját július 12-én tették közzé. A 10 milliárd dolláros eszköz – a híres Hubble utódja – a világegyetem legelső csillagairól készített felvételeket.
Olyan helyekre juthatunk el, ahová eddig még senki sem
– mondta Joe Biden amerikai elnök, akinek a Fehér Házban mutatták meg a képet.
Az amerikai politikusok a tűzzel játszanak – így reagált Peking az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatására. Nancy Pelosi az elmúlt negyed évszázadban a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki ellátogatott a Kína által sajátnak tartott szigetre. Az augusztus 2-án kezdett látogatás fokozott feszültséget váltott ki Kína és az Egyesült Államok között.
Mozgósítás van, pánik nincs
– jelentette Tajpejből Buzna Viktor, az Index korábbi újságírója, aki Tajvanon folytatja tanulmányait. Arról is beszámolt: előző nap a városban megszólaltak a légvédelmi szirénák. Ilyenkor mindenkinek haza kell mennie.
Nem szenvedett betegségben, természetesen halállal végződött II. Erzsébet királynő élete szeptember 8-án: 96 évesen korunk leghosszabb ideig regnáló, az utolsó napokig aktív uralkodója volt. Két nappal a halála előtt Liz Trusst nevezte ki az Egyesült Királyság miniszterelnökének, akinek a kormányzása – a királynőétől eltérően – tiszavirág-életű volt. A királynőt legidősebb fia III. Károly király néven követte a trónon, koronázása 2023 májusában lesz.
A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek, az FdI nyerte a szeptember végén megtartott olasz parlamenti választásokat, így Meloni kapott első nőként kormányalakítási megbízást a köztársasági elnöktől. Az FdI két szövetségese, a Liga Matteo Salvini, a Hajrá, Olaszország pedig Antonio Tajani személyében jelölte a kormányfőhelyettest. Tajani egyben az új olasz kormány külügyminisztere.
Az Oroszországhoz kívánnak-e csatlakozni kérdésre „kellett” – szó szerint – válaszolniuk szeptember 23. és 27. között az ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régió lakosainak. „Kellett”, ugyanis előkerült egy olyan felvétel is, amelyen két csecsen katona kíséri a választási bizottság három tagját:
együtt kopogtatnak be azokba a lakásokba, amelyeknek a lakói még nem szavaztak.
Sztarobilszk lakói például nem hagyhatják el a települést, a szavazásra pedig rákényszerítik őket a hatóságok – mondta Luhanszk ukrán kormányzója. Egy elemző az „álnépszavazásokat” ahhoz hasonlította, mintha „valaki szerezne egy fegyvert, amivel lelőné a szomszéd család egy részét, egy másik része elmenekülne, majd az ott maradt gyerekekkel és idősekkel pedig megszavaztatná, hogy a szomszéd háza az ő tulajdona”.
Az utóbbi negyven év legnagyobb tragédiája rázta meg a futballvilágot október elején. A minden idők második legtöbb halálos áldozatát követelő stadionkatasztrófa sokkolta Indonéziát. Malang városában egy bajnoki meccs után, amelyen a hazaiak kikaptak, a szurkolók berohantak a pályára. Miután a rendőrök könnygázzal próbáltak oszlatni, kitört a pánik. Sok embert egyszerűen agyontaposott a tömeg – 133-an soha többé nem szurkolnak meccsen, a sérültek száma megközelítette a hatszázat.
Még többen, 158-an haltak meg október végén, szintén Ázsiában, ezúttal Szöulban, ahol egy halloweenbuli során taposták egymást halálra jobbára fiatalok. Százezer ember mulatozott az éjszakában: a járvány óta először ünnepelték szabadtéren, maszk nélkül a rendezvényt. A dél-koreai főváros utcái zsúfolásig megteltek. Sokan már este arról posztoltak: az Itaewon-negyedben olyan nagy volt a tömeg, hogy az emberek nem érezték magukat biztonságban.
Október volt az a hónap, amikor Elon Musk féléves huzavona után megvette a Twittert, majd nyomban kirúgta a cégvezetést. Az új tulajdonos lazított a moderációs szabályokon, és sok letiltott fiókot újra engedélyezett – köztük a volt amerikai elnökét, Donald Trumpét. A váltás után viszonylag sokan a decentralizált Mastodonra nyergeltek át.
A baloldal jelöltje, Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját a jobboldali Jair Bolsonaróval szemben október utolsó napján. Lula az előző, 2018-as választáson nem indulhatott, mivel a Petrobras-botrány miatt börtönben ült. Később a brazil legfelsőbb bíróság kimondta, hogy jogtalanul ítélték el, ami után megsemmisítették az ítéletet. A leköszönő elnök, Bolsonaro hetekig nem ismerte el vereségét.
Benjamin Netanjahu nem hosszú szünet után visszatért a hatalomba, miután a november 1-jén megtartott választásokon pártja, a Likud végzett az első helyen, és a 120 fős Knesszetben 32 képviselői helyet szerzett. A kormányalakításhoz a szélsőjobb támogatására szorult. Izraelben az elmúlt három és fél évben ez volt az ötödik választás, és ezzel a parlamenti demokráciákban a közel-keleti országé a kétes dicsőség a voksolások gyakoriságát tekintve. Egyöntetű volt a vélekedés, hogy az izraeli parlamenti választás tulajdonképpen az ellenzékbe szorult volt kormányfő megítéléséről szóló népszavazás volt, amelyen menesztéséről, valamint visszatéréséről döntöttek.
A hónap végén Kína több városában felerősödtek a példátlanul szigorú Covid-zárlatok elleni tiltakozások. Egyesek nyilvánosan bírálták a kommunista párt vezetését, és attól sem riadtak vissza, hogy a nemrég harmadjára is megválasztott Hszi Csin-ping lemondását követeljék. Sanghajban több ezren vonultak utcára, és diákok tüntettek a pekingi és nankingi egyetemen is.
Hszi Csin-ping mondjon le!
– skandálták az utcán azok után, hogy tízen meghaltak, kilencen pedig megsérültek egy ürümcsi toronyházban, ahol tűz ütött ki, a lakók pedig nem tudtak elmenekülni, mert az épületet a járványügyi korlátozások miatt lezárták. Az ilyen követelések szinte példátlannak számítanak Kínában, ahol a vezetés és az elnök közvetlen kritikája kemény büntetést vonhat maga után. Egyesek vádló, üres fehér transzparensekkel, a cenzúra elleni dac jelképével tiltakoztak, mások gyertyát gyújtottak, és virágokat helyeztek el az ürümcsi áldozatok emlékére. A tiltakozások hatására Peking és az ország nagy része egy héttel később lazított a korlátozásokon.
Január 1-jén Horvátország nemcsak az euróval váltja fel nemzeti valutáját, a kunát, hanem Szlovénia és Magyarország felé lebontja a határellenőrzést is, miután az Európai Tanács jóváhagyta csatlakozását a schengeni térséghez. A döntés a mi szempontunkból azt jelenti, hogy
a magyar–horvát határon többé nem kell útlevél-ellenőrzésre és vámvizsgálatra várakozni
– ami nyaranta gyakran órákat is igénybe vett. A schengeni övezet azonban nem bővült 29 országra, mert a feltételeket már 2011-ben teljesítő Románia és Bulgária csatlakozását Bécs megvétózta.
Belgiumban hat – közülük kettőt szabadon bocsátottak –, Olaszországban pedig két embert vettek őrizetbe december 9-én egy példátlan korrupciós botrány kirobbanása után. A feltételezések szerint Katar befolyásszerzésért cserébe uniós hivatalnokot, lobbistákat és politikusokat vesztegetett meg.
A belga nyomozók összesen másfél millió eurót, durván hatszázmillió forintot foglaltak le 16 házkutatás után, készpénzben.
Négy gyanúsított ellen már vádat is emeltek: a legmagasabb rangú közülük Eva Kaili, az Európai Parlament 14 alelnökének egyike, aki nemrég Katarban járt, majd utána a katari munkajogot dicsérte, miközben vendégmunkások ezrei haltak meg a világbajnokság építkezései során. A botrány kitörése után az Európai Parlamentben elhalasztották a döntést a katari állampolgárok schengeni vízummentességéről.
(Borítókép: Irpin városa 2022. március 10-én. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)