Irán karnyújtásnyira az atombombától – csak politikai akarat kérdése
Csak politikai akarat kérdése.
Csak politikai akarat kérdése.
A minőségi urán már megvan, csak a mennyiséggel akadnak még problémák.
Az esetről videó is készült.
Az atomalku is zátonyra futhat.
Nem áll kötélnek sem Irán, sem Amerika.
A társadalmi feszültségeket Mahsa Amini halála gyújtotta lángra.
Az oroszok szerint a tárgyaláson részt vevő országok képviselői célegyenesben vannak.
Ha az érintett országoknak nincs ellenvetésük a dokumentummal szemben, helyre lehet állítani az atomalkut.
Az iráni elnök szerint nem hazájának kell visszatérnie az atomalkuhoz, mert nem ők léptek ki belőle.
Az iráni nukleáris program megvalósulását az USA eddig akadályozta, de most úgy tűnik, az amerikai fél konstruktív.
Miközben az atomalkuról szóltak a tárgyalások, Irán műholdak szállítására alkalmas rakétákat tesztelt.
Ideológiai gyarmatosítástól tart, de az atomfegyverekről is elmondta a véleményét.
Teherán garanciát vár arra, hogy Washington nem lép ki ismét a megállapodásból.
Irán mindent megtenne, hogy kivonja magát a szankciók alól.
Az egyezményből korábban Donald Trump lépett ki, most nagy az aggodalom.
A mostani szünetet Teherán kérte.
Azt kéri, hogy ne adjanak pénzt Iránnak, tartsák fenn a szankciókat.
Donald Trump 2018-ban felmondta az egyezséget, azóta Irán fokozta az urándúsítást.
Videótalálkozót tartottak.
A cél a 2015. évi atomalkuhoz való visszatérés.
Ez egyértelmű elfordulást jelent Donald Trump maximális nyomásgyakorlási kampányától.
Az atomalkuból először az Egyesült Államok lépett ki, ezért tartja Irán igazságtalannak a vele szemben hozott gazdasági szankciókat.
Állítólag fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani.
Trump pattanásig feszült helyzetet hagyott maga után, Biden lépése döntő lehet.
Irán nem tartja magát az atomalkuban vállalt kötelezettségeihez. Egyébként az Egyesült Államok sem.
Hétfőn újabb harminc modern centrifugát helyeztek üzembe.
Az ország újabb lépésekkel távolodik az atomalkutól.
Az iráni külügyminiszter mindenkit óva intett attól, hogy csatlakozzon az amerikai tengerhajózás-védelmi művelethez.
Az amerikai szankciók azokra is vonatkoznak, akik vesznek az iráni olajból.
Az atomalku egy újabb pontját szegik meg, amikor a civil felhasználás szintje fölött dúsítanak uránt.
Tovább mélyül az atomalku és a lelőtt amerikai drón miatt kialakult konfliktus.
Az olaj ára már meg is ugrott a bejelentés hatására, de összeomlás nem lesz. Franciaország és Németország viszont komoly üzleteket bukik el.
Újra bevezettek számos szankciót. Az iráni elnök szerint ilyen helyzetben nincs értelme tárgyalni.
A CNN-nek nyilatkozott Hasszán Rohani, aki szerint minden háborúk ősanyja jön el, ha nem sikerül megegyezniük az Egyesült Államokkal.
Szakértők szerint iráni hekkerek fognak választ adni az újabb szankciókra, pár hónapon belül.
Hat embert és három vállalatot sújtottak büntetőintézkedésekkel.
Újra azt diktálná az USA, hogy senki ne álljon szóba Iránnal, de ebben majdnem mindenki ellenérdekelt. Hatalmas országokat és cégeket sérthetnek gazdaságilag az amerikai szankciók.
Amerika pálfordulása után az európaiakban sem tud megbízni.
Az Iránnal szembeni szankciók miatt kevesebb olaj lesz a piacon, aminek a szaúdiak örülhetnek.
Többen jelezték, továbbra is tartják magukat az alkuhoz.
Trump azt mondta, hogy ha megígér valamit, be is tartja.
A Kongresszusra tolja az egyezmény módosítását. Szerinte Irán nem a megállapodás szellemében cselekszik.