Merész új elmélet: tömeg nélkül is létezhet gravitáció
Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?
Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?
Nagyon közel van az idők kezdetéhez, de nem olyan, mint amilyennek az elmélet jósolta.
Üregek, buborék és minden, ami kell.
Ami pár éve még csak fényfoltnak tűnt, mára galaxis lett.
Háború, misztikum, horror, filozófia és egy kis humor.
Kozmikus kötélhúzás zajlik az űrben két spirálgalaxis között.
Megdőlhet egy kulcsfontosságú kozmológiai elmélet.
Ennek a jelenségnek nem szabadna léteznie – legalábbis az asztronómia egyik alapelve szerint.
A Nap elbújhat mellette.
Napról napra új felfedezéseket tesz.
A Messier 106 a hónap asztrofotóján.
Kozmikus katasztrófa vet véget a Tejútrendszernek.
Galaxisok ütközéséből keletkeznek.
Az egyik legritkább elemet fedezték fel.
Meglógott, de rajtakapták.
Csillagokból álló hosszú fénycsóvát húz maga után.
A szakértők annyira meglepődtek, hogy el sem hitték, amit láttak.
Először láttak ilyen messzire.
Nem tudni, mi okozza a jelenséget.
Egyesek szerint egyenesen a halál jelent meg a Kúp-ködben.
Új fejezet nyílhat a csillagászatban.
Két galaxist összekötő csillaghidat kapott lencsevégre.
Megtalálták a sötét oldalt.
A hullámok valószínűleg több százmillió évvel ezelőtt keletkeztek.
Két, látszólag egymásba olvadó galaxist.
Mintegy 500 millió fényévre található.
Van racionális magyarázat.
Robbanásokat, ütközéseket, mozgásokat figyelne a teleszkóp.
Csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat.
A Földtől körülbelül 60 millió fényévnyire.
Lencsevégre kapták a 27 ezer fényévre lévő égi jelenséget.
Jobb az éghajlatuk.
A HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi lehet az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál.
Vajon mennyi esélyünk van rá, hogy egyszer jelentkezik E.T.?
Mintha az Enterprise-t látnánk!
Van, amelyik 165 fényévnyi távolságra van a Földtől.
Gyönyörű fénykép egy 130 millió fényévre található spirálgalaxisról.
Tudományos áttörés és nyomasztó rejtély, amit a csillagászok találtak.
A jelenleg ismert potenciális források kizárhatók.
Különleges látvány a két fekete lyuk körül bugizó rádiógalaxis.
Most kiderülhet, hogyan végződött az univerzum sötét korszaka több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Különösen ritka jelenséget fedeztek fel a csillagászok, az erőszakos múlt nyomait.
A csillagok egy része nem a mai helyén született, a galaxisuk kívülről húzhatta be őket.
Az UGC-2885 több mint kétszer nagyobb a Tejútnál, és tízszer több csillagot tartalmaz. 232 millió fényévre van a mi galaxisunktól.
Az űrtávcső két összeolvadó galaxis képét örökítette meg, a látvány óriási arcra emlékeztet.
Amerikai csillagászok egy újszülött törpegalaxis formálódását figyelték meg, nem sokkal első csillagai keletkezése után.
Megvan egy 13 milliárd éves ős, a felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezéséhez.
A Holm 15A galaxis központjában megbújó sötét objektum negyvenmilliárdszor nehezebb, mint a Nap.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Ráadásul rögtön 39-et, ennyit egyszerre még soha nem találtak, pláne nem ilyen régieket.
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjának eredményei segíthetnek megérteni a világegyetem kialakulását.
A csillagászok eddig is feltételezték, hogy létezhet, de most bizonyítani is sikerült.
A megoldás: mégis van benne sötét anyag, mégse kell átírni mindent, amit a galaxisokról tudunk.
De pánikba nem kell esni, csomó más galaxis is pont ugyanilyen.
Ez az eddig talált legmagányosabb törpegalaxis.
A Tejútrendszer az eddig gondoltnál sokkal előbb ütközhet egy másik galaxissal. Ez felébresztheti a galaxisunk szunnyadó fekete lyukát is.
Kozmikus szélesszájú kisbékát lőtt a Hubble.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.