Egyelőre a csillagászok sem értik az idegen bolygó rejtélyét
A felfedezés megkérdőjelezi a mostani tudásunkat.
A felfedezés megkérdőjelezi a mostani tudásunkat.
Különös égitest, nem is biztos, hogy csillag.
Fiatalnak tűnnek, de biztosan nem azok.
Ha elég fejlett, a technika messziről látható.
Kozmikus kötélhúzás zajlik az űrben két spirálgalaxis között.
A felfedezés révén a tudósok jobban megérthetik a szupermasszív fekete lyukak körüli környezetet.
A felfedezés segíthet megmagyarázni, hogyan jöttek létre ezek a rendszerek.
A felfedezéshez galaxis méretű detektorra volt szükség. Magyar kutatók is részt vettek a munkában.
Kozmikus katasztrófa vet véget a Tejútrendszernek.
Ott van a legtöbb csillag és bolygó.
Galaxisok ütközéséből keletkeznek.
Elbírnánk-e a Naprendszert? Pont nem.
Meglógott, de rajtakapták.
Ezek az eddigi legközelebbi megfigyelések.
Szupernóvarobbanás-lökéshullám hátán szörföztek keresztül a galaxison.
Nem tudni, mi okozza a jelenséget.
A hullámok valószínűleg több százmillió évvel ezelőtt keletkeztek.
Senki nem remélte, hogy ennyi adatot tár fel.
Csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat.
Lencsevégre kapták a 27 ezer fényévre lévő égi jelenséget.
Máshogy működik, mint bármi, amit eddig láttunk. Nincs is messze, csak négyezer fényévnyire.
A felfedezésben magyar csillagászok is részt vettek.
Eddig nem értettük az égboltot betöltő, szabad szemmel nem látható struktúrákat, de úgy tűnik, egy mágneses csőben vagyunk.
3000 fényéves törés van a galaxisunkon a szomszédban.
Forog a tengelye körül, kering a Nap körül, és a Naprendszerrel együtt kering a Tejútrendszer középpontja körül, de ez még nem minden.
Kis méretéhez képest hatalmas tömegű fehér törpét fedeztek fel a Tejútrendszerben.
Ismét okosabbak lettünk, de sok még a kérdés előttünk.
A fénysebesség harmadával utazó csillagot is találtak.
Az eRosita német űrteleszkóp felfedezése átírhatja, amit eddig gondoltunk a Tejútrendszer fejlődéséről.
Még így is messze vagyunk. Japán kutatók pontosították a Naprendszer helyzetét.
Tízmilliárd évvel ezelőtt a galaxisunk összeütközött egy másikkal.
Brit csillagászok szerint sikerült meghaladni a Drake-egyenletet és viszonylag pontos választ adni a kérdésre, hogy egyedül van-e az emberiség.
560 millió fényévre, a Markarian 231 nevű galaxisban ráadásul meglepően sok van belőle.
A Radcliffe-hullám 80 trillió kilométer hosszú, itt van az orrunk előtt, mégsem tudtunk róla eddig.
A galaxis közepén lévő, ionizált gázból álló formáció csillagok tízmillióihoz nyújt elég muníciót.
A tudósok eddig azt hitték, hogy folyamatos a csillagok képződése, most kiderült, nem ez a helyzet.
A kutatók szerint akkora, hogy nem is létezhetne a galaxisban.
A csillagászok eddig is feltételezték, hogy létezhet, de most bizonyítani is sikerült.
Spoiler alert: jó nehéz.
De pánikba nem kell esni, csomó más galaxis is pont ugyanilyen.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A Tejútrendszer az eddig gondoltnál sokkal előbb ütközhet egy másik galaxissal. Ez felébresztheti a galaxisunk szunnyadó fekete lyukát is.
Az ősrobbanás utáni generációból származó égitestet találták, relatíve egy köpésre.
A Sagittarius A* körül hatalmas sebességgel száguldoznak a csillagközi porfelhők.
Erre utal a különleges mintázat, amit a Tejút csillagainak mozgásában azonosítottak. A balesetben vétkes törpegalaxis rosszabbul járt.
Ausztrál csillagászoknak van egy elmélete a legközelebbi két galaxis rejtélyével kapcsolatban.
Az elmélet szerint az erősebb gravitációs mezőben lassabban múlik az idő.
A Naprendszerünknek is otthont adó galaxis tömege akkora, mintha a Napunkból 960 milliárdot raknánk egy jó nagy szatyorba.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
A minket alkotó anyag jó része is galaktikus széllel érkezett ide, akár egymillió fényév távolságból.
Több nagy rádiótávcső kémlelte egyszerre a fekete lyuk feltételezett helyét, 500 TB adatot gyűjtve. A portréra azonban még várni kell kicsit.
Természetesen ennek a sztorinak is az isteni mellek állnak a középpontjában.
Ennyire halvány galaxist még nem fedeztek fel a közelünkben.
Csak szabad szemmel nem láthatók.
Több mint egymilliárd csillag szerepel az új Tejút-atlaszban.
A chilei ESO VLT-vel a Tejútrendszer központi fekete lyuka körül keringő S2 csillagot vizsgálják. A mérések igazolhatják a relativitáselméletet is.
Nem is olyan kicsit, ez a negyedik legnagyobb, amely a Tejútrendszer körül kering. Hol volt eddig?