Kiállítást érdemelt a magyar pogóparadicsom
A harminc éve nyílt Fekete Lyuk hangulatát a Kiscelli Múzeum hozza vissza egy sziklapincében.
A harminc éve nyílt Fekete Lyuk hangulatát a Kiscelli Múzeum hozza vissza egy sziklapincében.
Az egyik az eddig ismert legnagyobb és legtávolabbi forrásból származik. Közben már készül a gigantikus űrdetektor, a magyar kutatók meg saját gammavadász műholdflottát fejlesztenek.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.
A legendás underground szórakozóhely vezetője a Sex Action menedzsere és örökös tagja is volt.
A Sagittarius A* körül hatalmas sebességgel száguldoznak a csillagközi porfelhők.
A 76 évesen elhunyt elméleti fizikus posztumusz üzenetében a tudomány fenyegetettségére is felhívta a figyelmet.
A halála előtt pár nappal befejezett szöveg a fekete lyukakról szól.
Rájöttek a tudósok, hogy mégiscsak máshol kell keresni ezt a rejtélyes anyagot.
Egy ELTE PhD-hallgató fejti meg a galaxisfejlődést és a gravitációs hullámok gyakoriságát?
Mik azok a vörös rögök, miért fontosak a bennük lévő fekete lyukak? Magyar csillagász felfedezése.
A Földtől 12 milliárd fényévre fedezték fel.
Kocsis Bence elmagyarázza, hogy kell bújócskázó fekete lyukakat keresni, és mitől szenzációs a mostani felfedezés.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
Ilyen teleszkóppal 230 millió fényév sem távolság.
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
Soha nem tartotta magát a Föld legokosabb emberének, azonban mégis kevés hozzá fogható fizikus élt eddig széles e világmindenségben
Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.
13 milliárd fényévnyire van a Földtől.
Ez a második legnagyobb a galaxisban, és ez lehet a hiányzó láncszem.
Rendkívül lassú a mozgás: 30 ezer év alatt kerülheti meg az egyik a másikat.
Lézerrel lökdöstek atomokat, mert a neutroncsillagok túl messze vannak.
Több nagy rádiótávcső kémlelte egyszerre a fekete lyuk feltételezett helyét, 500 TB adatot gyűjtve. A portréra azonban még várni kell kicsit.
A projekt a galaxisunk szuper-nagytömegű fekete lyukának eseményhorizontját figyeli, ehhez nyolc nagy rádiótávcsövet használ egyszerre.
Egy galaxis központjából lökhette ki a gravitációs hullámok ereje.
Az x9 fehér törpéje félóránként megkerüli a rendszerben lévő fekete lyukat.
Százszor gyakrabban kebeleznek be csillagokat galaxisok összeolvadásakor.
Ígérjük, hogy a magyarázat nem fog nyúlni, mint a rétestészta! Ön viszont igen.
Ilyenek voltak a rendszerváltás és kora legendás alternatív klubjának főszereplői Urbán Tamás egykori fotóin.
Kettőt találtak egészen közel a Tejútrendszerhez.
A tavaly ősszel detektált gravitációs hullámok nem sokkal az ősrobbanás után keletkezhettek.
A chilei ESO VLT-vel a Tejútrendszer központi fekete lyuka körül keringő S2 csillagot vizsgálják. A mérések igazolhatják a relativitáselméletet is.
Stephen Hawking új tanulmánya megoldást kínálhat az információs paradoxonra, a kvantumelmélet megoldatlan problémájára.
Nem tudjuk, de azt meg tudjuk mondani, hogy melyik a legközelebbi ismert fekete lyuk.
A fizikus azt állítja, nem tűnik el minden anyag és információ a fekete lyukakban, hanem valami képes szökni onnan. Ha bebizonyítják, Nobel-díjat érhet.
Messze vannak egymástól, mégis ugyanabba az irányba forognak, a kutatók se tudják, mitől.
Ez lehet a hiányzó láncszem a fekete lyukak fejlődésében: egy köztes tömegű fekete lyuk.
Bebizonyította a szupermasszív feketelyuk-párok létezését, ez közelebb visz ahhoz, hogy megtaláljuk Einstein gravitációs hullámait.
Legalábbis ha igaza van Stephen Hawkingnak, aki meglepő elmélettel állt elő a fekete lyukakról.
Egy törpegalaxis közepén van, és csak feleakkora, mint az ismert szupermasszív fekete lyukak.
Sokkal nagyobb, mint amekkorának a mai modellek szerint lennie kéne. Átírhatja, amit a galaxisképződésről gondolunk.
A korábbinál több százszor fényesebben világított. Ahol ekkora fény van, ott fekete lyuk van.
A lenyűgöző jelenséget 20 éven át figyelte a Hubble űrtávcső.
Egy másodperc alatt több energiát bocsát ki, mint egybillió Nap. Halovány pislákolás lesz a vége.
Nem adnak elég energiát a kvazároknak, így azok elhalványulnak.
Százmillió fényére tőlünk, a Hattyú és a Lant csillagképek között.
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
Egy hatalmas villanást látni, amely a csillag halálát jelzi – a csillagászok szuperszámítógépekkel modellezik a jelenséget.
Ez a fajta kettős nagyon gyakori lehet, csak még nem tudjuk rendesen megfigyelni őket.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet.
Le kell szúrni őket egy nem létező anyagból szőtt kötéllel, és akkor elvérzik a fotonjaikat. Sok gyakorlati értelme nincs, de jó, hogy felfedezték.
Túl hamar jöttek létre, eddig nem tudtuk, hogyan. A csíra fekete lyuk lehet a megoldás.
A legújabb vizsgálatok szerint a fekete lyukaknak meg kell küzdeniük a napi betevőjükért.
Meglepően kevés anyagot kebelez be a környezetéből, ahogy rendes fekete lyukhoz illene.
Egy fekete lyuk szélén lévő nagy gázfelhőt tanulmányoznak európai csillagászok
A korai égitestek lehettek azok a magok, amelyekből kifejlődtek a mai szupermasszív fekete lyukak.
A viszonylag újonnan alakult fekete lyukak kilökődhetnek a galaxisok peremére.
Kevesebb energia kell ehhez, mint gondolták.
A szupermasszív képződmények hihetetlenül gyorsan, csaknem fénysebességgel örvénylenek.
Az eddigi számítás átlagos becsült értéket eredményezett, mert egyes csillagok rendszertelen mozgásai gyakran torzították a kalkulációt.