Így vadászott a Neander-völgyi ember
A régészek szerint a gerelyhajítás mesterei voltak.
A régészek szerint a gerelyhajítás mesterei voltak.
Nyakláncot, karkötőt is készíthetett a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt eltűnt gyenyiszovai ember.
Eddig azt gondolták, hogy az ősember vadászatát korlátozta, hogy csak közeli célpontokat talált el, de most kiderült, hogy ez egészen másként volt.
Ami azt is megmagyarázza, miért félünk és szorongunk annyit.
A világhírű spanyol barlangban három új, 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak.
Az őskori lelet alapján a modern ember sokkal korábban elhagyhatta Afrikát, mint hitték.
Sokan nem tudják, hogy milyen szerepe van a bölcsességfognak, és miért nem nő ki mindenkinek.
A Homo erectus kihalását a tudományos nézőpont szerint a lustaság okozhatta.
Antibiotikus hatású gomba volt nála, akupunktúrás pontjain tetoválásokat találtak.
A gyermek az antropológusok szerint félig Neander-völgyi, félig gyenyiszovai volt.
A társas viselkedésünket több százezer éve hordozott biológiai jellegzetességek szabályozzák.
Egy több mint 14 ezer éves kenyérféle maradványait fedezték fel Jordániában.
Mivel nem ülőmunkát végzett, alighanem genetikai hajlama volt a betegségre.
A mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványaiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutottak erre a megállapításra kutatók.
Az olasz ásatáson talált botok különösen kemény fából készültek, hegyüket szándékosan megégették, hogy a kérget eltávolítsák.
A Homo sapiens korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint eddig gondoltuk.
Ilyen az, amikor a törvényszéki bizonyító eljárások ötvöződnek a legújabb 3D-s technológiával.
Hajnal elég morcosnak tűnik. Persze minek örülne.
Különös érzés a egy közel 200 ezer éve élt emberrel szembenézni.
Az ősember 3,67 millió éve zuhant egy szakadékba.
Nem a közvetlen őse a jelenlegi ázsiai embernek, mégis hasonló hozzá.
A tudomány húszezer évet tévedett.
A szívbeteg földműves 5300 évvel ezelőtt elindult a hegyekbe, ahol Franco Nero megölte. Valami ilyesmi derül ki a Jégember előzeteséből.
Az újabb kutatások szerint nem igazán. Például elég sok keményítőt fogyasztottak.
Az új módszer segíthet megtalálni az ember vándorlásának hiányzó láncszemeit.
Egy új lelet 115 ezer évvel tolja ki a dátumot. Ha igaz, az óriási felfedezés, de még vitatják.
Ez lehet a bizonyíték létezésükre?
Ez lehet a bizonyíték létezésükre?
A koponyatöredék több kihalt primitív emberféle ismertetőjegyeit magán viseli.
A kőszálikecske-szalonna elmélete nyert.
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak.
A legmodernebb eszközökkel vizsgálták a hárommillió éves előembert.
Az emberi anyagcsere kifürkészhetetlen útjainak köszönhető, hogy kiderült: több tízezer évvel korábban érkezhettek az első emberek Ausztráliába.
De a mai populáció alapja egyetlen nagy migráció lehetett, a többi kevés nyomot hagyhatott.
Megvizsgálták a Renne-barlangban talált csontokat és ékszereket.
Evolúciós rekord Indonéziából.
Hat hétig él ősemberként, ön kipróbálná az ilyesmit?
A gleccsermúmiaként elhíresült Ötzit 3d nyomtató és profi szobrász segítségével rekonstruálták.
Őseink nem tudtak védekezni, így versenyelőnyt jelentett a kevesebb partner.
A gyenyiszovai ember génjeit a csendes-óceáni szigetlakók hordozzák. A Neander-völgyiét mindenki.
A multifunkciós anyaggal barlangrajzot és testet festettek, és tüzet is azzal gyújtottak.
Nagy állkapocs, széles orr, alig 50 kiló: az archaikus és a modern ember között a "gímszarvas népe".
A Kaukázusban találhattak olyan ősi maradványokat, amiktől a modern európai származhat.
Az ősi cserepeken talált viasznyomok a legkorábbi bizonyítékok a méh és az ember kapcsolatára.
Friss leletek szerint őseink előbb érhették el Ázsiát, mint ahogy Európába jöttek volna.
A földön és a fákon is biztonsággal közlekedett, valamint eszközöket is használt a Homo naledi.
Ez tette lehetővé a modern ember kialakulását kétmillió évvel ezelőtt.
A Homo naledi primitív előember volt, de tudatosan helyezte örök nyugalomra halottait.
Az észak-amerikai őslakosok DNS-e egyezéseket mutat az ősember csontmaradványaival.
Spanyolországban találtak rá az áldozatokra, a bűncselekmény 430 000 éve történt.
Kenyában megtalálták a világ legrégibb kőszerszámát, ami 700 ezer évvel öregebb az eddigi rekordernél.
Mert ugye PALEO. :DDDDDDDDDDDD
A penghui ember a Homo erectus negyedik ázsiai faja, 190 ezer éve élhetett a kontinensen.
Azt akarja enni, amit az ősember? Akkor ne a trendi diéta útmutatását kövesse, hanem nézze meg, mit eszik a disznó.
Minden eddiginél biztosabb a lelet kora, így megváltoztathatja, amit eddig tudtunk őseink vándorlásáról.
Ha alvajárni lehet, szexelni miért ne lehetne? Szóval ne lepődjön meg, ha arra ébredne, hogy.
Egy kagylóhéjra vésték föl az emberiség történetének legősibb domborművét.
Ezzel megdőlt az a nézet, hogy Európában éltek az első művészek.
Nemcsak a táplálkozás minősége javult tőle, de a társas kapcsolatok fejlődését is elősegítette.