Érdekes elmélet a Neander-völgyiek kihalásáról: lehet, hogy a tömeges terméketlenség okozta
Több elmélet felröppent már róla, kihaltak-e, vagy beolvadtak más embercsoportok közé.
Több elmélet felröppent már róla, kihaltak-e, vagy beolvadtak más embercsoportok közé.
Tippeljen, hány kalória van egy átlagos emberi testben!
A legjobb állapotban egy fej nélküli ló maradt fenn, de más patások is vannak a homokkőtáblán.
Az egyik egy ősi meteoritból, míg a másik nikkelből, krómból és vasból keletkezhetett.
Egy triász-kori teknős combcsontja meglepetést tartogatott.
Nem ló volt, de egyszarvú. A szibériai unikornis különös állat lehetett.
Az eddigi legidősebbnek tartott barlangrajznál 30 ezer évvel régebbi alkotásra bukkantak.
Az újkőkorszak telepesei 8200 évvel ezelőtt szárazságot jobban tűrő juhokat és kecskéket kezdtek tartani szarvasmarhák helyett.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
A hat, minden eddiginél idősebb, őskorból származó kútban agyagedényeket is találtak.
Ha itt túrázol, érdemes a földet és a köveket is jól megnézni.
A híres Két Testvérről kiderült, hogy valójában csak féltestvérek voltak. Génjeik az ősi Egyiptom társadalmáról is sokat elmondanak.
Egy friss felfedezés legalábbis erre enged következtetni.
A leletek a dél-angliai Dorset parti szikláiból kerültek elő, írta a BBC hírportálja.
A kedvelt fekete-fehér állatok ősei itt élhettek tízmillió évvel ezelőtt.
Pótolhatatlan műemlékek vesznek el, de a kormány szerint szükség van az áramtermelő beruházásra.
Nem csak a repülő mókusoké a világ.
Nem hasonlít egyetlen korábban készített ősvirágmodellhez sem.
Apró ásványszemcsék elemzéséből mutatták ki ausztrál kutatók.
Jobb ma egy mamut, mint a soványka emberhús. De akkor miért fogyasztották el egymást őseink?
Csak a tengeri fajok 81 százaléka halt ki.
Ez alapján az eddig ismertnél 1500 évvel korábban jelenhetett meg az ember az amerikai kontinensen.
Egyik ősünk szembe ment a konvencióval, és olyasmit vésett kőbe, amit csak utána kétezer évvel volt szokás ábrázolni.
Ami évezredekig nem ment a természetnek, az ember rövid úton megoldotta. Még csak 75 éve ismerjük a Lascaux-barlang látványos rajzait, de lassan el is köszönhetünk tőlük.
Eddig úgy hitték, hogy sötét erdők mélyéről származnak a virágzó növények. De valójában nem.
A gyönyörű ékszert Szibériában fedezték föl.
Gőzünk sincs róla, de ez nem akadályoz meg egyeseket abban, hogy ilyet játszanak. Tele van furcsábbnál furcsább felvételekkel a net, összeszedtük a legjavát a barlangfalba hörgő tudóstól a német szittya sámánokig.
Egy izraeli barlang leletei alapján ekkor vált mindennapivá a tűzhasználat. De akkor mitől ekkora az agyunk?
Egy halász hagyhatta. A halászok kora hajnalban kelnek, halásznak, eladják a halat, halszagúak. Egy lány jut eszembe, akivel jártam, Yvonne.
Az egész európai őstörténetet átírhatja egy friss felfedezés, ami szerint szibériai őseink is voltak.
10-30 ezer éves pattintott kövek, vésők és pengék kerültek elő a visontai bánya területén.
A pókoknak és a skorpióknak közös őse lehetett.
A rajzok mellett talált kéznyomokból jutottak erre a következtetésre a régészek. De lehet hogy csak kamaszok rajzoltak meztelen nőket.
Németországban találták meg az egy centiméteres csontot. 240 millió éves gyík állkapcsa lehet.
A kínai terület őskori lakói már az útvonal kialakulása előtt kétezer évvel ott éltek.
Marseille közelében találtak rá a sírra. Ebből a korszakból ez az első franciaországi lelet.
Előtte primitívek voltak az ősemberek eszközei, a klímaváltozással megjelentek a kifinomult tárgyak.
A leletek arra utalnak, hogy a feltételezettnél korábban alakulhatott ki a mezőgazdaság.
Kétszer 200*150 pixel fáj az embernek, aki korábban saját akasztásával sokkolta a webet.
A növekedés akkor indulhatott meg, amikor az ember alkalmazkodott a partoktól távoli élethez.
Az őskorból származó emberi maradványokra és szerszámokra bukkantak Okinaván.
Ez a világ legrégebbi ilyen lelete, hasonlót eddig csak barlangokban találtak.
A német barnaszén a világ legősibb fegyverei mellett oroszlánok és elefántok csontjait is megőrizte.
Az egyik a csincsilla, a másik az aranynyúl rokona.
Egy település feltárásán kiderült, hogy csak a földet öröklő férfiak élték le életüket egy helyen.
Egy brit kutatónak sikerült reprodukálnia a jurakorban élt ősrovar ciripelését.
A kuvaiti Esz-Szabia sivatagban bukkantak rá az ubaid kultúrához tartozó leletekre.
A neandervölgyi elsőként találta fel, hogy miként lehet a mamutcsontból építkezni.
Egy Kínában talált ősember koponyáján olyan sérülés látható, amit furkósbot okozhatott.
Egy tudós szerint létezett, és 15 méteres ragadozókat reggelizett. Kollégái körberöhögték.
A 70 millió éve élt állat kis méretű, két lábon járó madárszerű őshüllő volt.
A magas füvekhez alkalmazkodott az ember azzal, hogy két lábra állt.
Fémnyomok alapján rekonstruálták a dinoszauruszok korában élt ősmadarak tollazatának mintázatát.
A csaknem tízméteres fa ötszáz évesen dőlt ki, majd betemették tengeri homokrétegek.
A régészek úgy tudták, hogy ilyen kiterjedésű városok csak sokkal később jelentek meg.
Dél-Franciaországban olyan ötezer évvel ezelőtti emberek maradványait találták meg, akik a Közel-Keletről vándoroltak oda.
Erős és súlyos volt a kardfogú, szélesre tárta ki a száját, de nem volt olyan fürge, mint a tigris vagy a leopárd.
Már 125 ezer éve eljutottak a Perzsa-öbölbe, 60 ezer évvel korábban, mint eddig gondolták.
Linhenykus monodactylus lehetett a Tyrannosaurus rex egyik őse.