
Harminc év múlva legalább egy űrhajóst lerakunk a Marsra
Az is lehet, hogy magyar lesz. Vagy nem.
Az is lehet, hogy magyar lesz. Vagy nem.
Videón a nagy találkozás.
Valóra válik a The Last of Us?
A Sándor-palotában fogadta a menekülteket.
Ha hasogat, jöhet a limonádé.
Merthogy ősidők óta műveljük rendületlenül.
Új megállapításra jutottak a tudósok.
A kutatók eddig nem nagyon vizsgálták ezt a területet.
Hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni őket.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Saját képünkre formálják a robotokat, hogy közöttünk „élhessenek”.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Benne van a modern ember, a Neander-völgyi, és benne lehetünk mindannyian.
Egy évvel az orosz–japán háború kitörése előtt született a világ legidősebb embere.
Figyelem: a reklámokban is lehet néha valami emberi!
Bizonyos kor fölött már nem emelkedik tovább a halál kockázata.
Újra Budapesten a Bodies. Fókuszban az emberi test.
Nem lehet a környezetpolitika alapja az önhibáztatás. Kitta Gergely írása
Megoldhatja a beültethető szervek problémáját.
Nem ismerik fel az arcokat és különbséget tesznek ember és kutya között.
Most a fővárosi katasztrófavédelem búvárai keresik.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Egy friss kutatás szerint az emberek tevékenysége közvetlenül befolyásolja az ételre vonatkozó döntéseiket.
Felismerik az egyes embereket, és legközelebb ennek megfelelően figyelmeztetik a társaikat.
60 évig tartott a kutatás, ami erre jutott.
A legújabb kutatások szerint a nagytestű állatok kihalása már azelőtt elkezdődött, hogy az ember elkezdett volna vadászni rájuk.
Az Alfára ráfért volna egy paleontológus, egy jó vágó, egy kis önmegtartóztatás és némi jó ízlés is.
Nem, nincs póráz vagy bármi, fura fétishez kapcsolódó dolog. Csak sima séta.
Nagyon nagy levegőt tudott venni, de a harapása valójában mégsem volt erős.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
Amerikai kutatók készítették, érzékeli a nyomást, a hőmérsékletet és a rezgést.
Szerinte éppen ezért nem is kéne tanítani Darwin nézeteit.
A horrorisztikus beavatkozás résztvevői biztosan nem fognak panaszkodni. Mert hogy halottak.
Tízezer gyermek életét követik a magzati kortól 25 éven át. Még azt is nézik, az apa is pelenkázott-e.
Az ember és a kutya szoros barátságának közös genetikai gyökerei vannak.
Át kell írni az afrikai kirajzás idejét, mert az emberek a korábban hitt dátumnál 18 ezer évvel korábban értek Ausztráliába.
Alaposan gondolja át a választ, mert könnyen előfordulhat, hogy téved.
Százezer évvel idősebb lehet, és máshonnan származhat a homo sapiens, mint eddig hitték.
Az összetett illatokat elég jól kezeljük. Más a szaglószervünk felépítése, mint a kutyáké.
A kiméra életet menthet a szervátültetésre váró betegeknél, de a gyakorlati alkalmazásra várni kell.
De hogyan kerülhető el, hogy nácivá váljon egy online csevegőrobot? Ha ez megoldott, akkor a chat is hatalmas biznisz.
Helyes testtartással kiküszöbölhető az évmilliók alatt kialakult hiba.
Ennyit javítottunk az átlagos élethosszon 1980 óta. Nem csak a gazdagságon múlik az egészség.
Ez mindenkire igaz, genetikai bizonyíték van rá.
Atombomba, klímaváltozás, műanyag, beton – íme az emberi kor, az antropocén.
Még nem létezett a modern ember, amikor az őseink elkezdtek eszközöket használni.
A kutyák életkorának kiszámítása jóval bonyolultabb ennél.
Megtalálták az eddigi legrégebbi, 1,7 millió éves nyomot egy lábujjcsontban.
A modern ember DNS-ében nem található meg a neandervölgyi Y-kromoszómájának génjei.
Az aprócska indonéziai emberféle sokkal régebben élt, mint a modern ember.
A szürke és poros felszín alatt hatalmas megszilárdult csövek lehetnek.
Vágásokat találtak egy száz évvel ezelőtt talált csonton.
Mégse minden gyári munkát vesz el a gép, a személyre szabott luxusautó személyre szabott feladat.
Először Cipruson háziasítottuk a cicákat, majd pár ezer évvel később Kínában is.
Az antropocén fogalma már korábban megvolt, de a Nemzetközi Rétegtani Bizottság szava a döntő.
Azt akarták bebizonyítani, hogy szerelmi párharcok miatt fejlődött ilyenre a kézfejünk.
A nemrég felfedezett fosszíliák egy hatméteres szörnyé lehettek, ami fél tonnát nyomott.
A gerincesek legkeményebb szövete több százmillió éves halkövületekben is megtalálható.