Japán ötlet a veszélyes űrszemét mennyiségének csökkentésére.

Romantikusnak tűnt, pedig egyáltalán nem volt az.

Új korszak kezdődhet.

Veszélybe sodorta a lakókat, átszakította a tetőt, és még padlót is tönkretette.

Komoly áttörés jön a műholdaknál, ami ötször gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé.

Két emeletet is lebontott.

Napi 29 tonna fém kerülhet a légkörbe.

Tiszta a levegő!

Pénteken érkezik, csak nem tudni, hova.

A szakértő fenntartható űreszközök gyártását javasolja.

Az olcsó megoldás célja, hogy a hulladék elégjen a légkörben.

A keringő tárgyak többségéről semmit sem tudunk, pedig életveszélyesek.

Vitatott kérdés, hogy Elon Musk rakétájának darabja, vagy inkább egy kínai Hosszú Menetelés.

A kozmikus porhoz jellegzetes fémötvözetekből álló aeroszol keveredik.

Alaposan a zsebébe kell nyúlnia a megbüntetett vállalatnak.

Új rendszer épülhet az egy centiméternél kisebb keringő hulladék követésére, piaci alapon.

Évszázadokig keringő szovjet rakétafokozatok és a kigyúrt majd elfelejtett európai műhold.

Fokozódik az űrszemét helyzet.

A szovjet múlt űrben kísértő darabjai majdnem két és fél tonnás száguldó bombazáporrá porlasztották egymást.

Ez már a negyedik alkalom, hogy a kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta maradványa emberi életeket veszélyeztet.

Ismét az űrszemét miatt manővereztek.

Vannak helyek, ahol nagyobb a veszély.

Fényes csíkokra lettek figyelmesek.

Különös krátert találtak, a szándékosság egyértelmű.

A Nemzetközi Űrállomás pályáját módosítani kellett.

Katonai fenyegetésnek tekintik a Starlink rendszert.

Kozmikus hulladék kikerülése miatt 414 kilométeres magasságban kering tovább.

Tudta, hogy az idegenek egy évezredek óta a Föld körül keringő műholddal figyelnek minket? Nem jól tudta.

Megkeresik, hol ért holdat.

Nem egy Falcon 9, hanem egy kínai hordozórakéta a messzire tévedt űrszemét.

A többi űrszemét mellé kerül több mint harminc évvel a fellövése után.

A Föld égi kísérőjébe most először csapódik irányíthatatlan űrszemét.

Még nem tudni, hogy hová.

Egy 1994-ben fellőtt amerikai rakéta maradványait kellett kikerülni.

Olyan lehet, mint a Jupiteré vagy a Szaturnuszé, csak épp szemétből.

Ha már az emberek űrbe juttatásánál bevált, az űrszemét eltakarítását is a magánszektorra bízná Amerika.

Szeptemberben állt rossz pályára, most a légkörbe visszatérve elégett.

Ezekről írtunk ma az Indexen.

Akar hallani valami igazán mocskosat? Világűr.

A kínai rakétahordozó világűrben maradt részei nagyon is veszélyesek lehetnek.

Az űrkutatás fejlődésével megkerülhetetlenné válik a kérdés, mihez kezdjünk halottainkkal az űrben.

Úgy tűnik, mindegyik emberi alkotás következménye...

Van is mit gyűjteni. Egy robot szonda nem lesz elég hozzá, de több mint a semmi.

Jelentős mértékben növelik a fényszennyezést, ezáltal a tudományos kutatásokat is megnehezítik.

És évekig fog keringeni a bolygó körül.

A rengeteg űrszemét visszaszorítása érdekében készítenek elégethető műholdakat.

A japán Astroscale demonstrációs eszköze az űrszemét bemérését és elfogását gyakorolja.

A svájci ClearSpace 2025-ben küldhet takarító műholdat az űrbe.

Egy 54 évvel ezelőtti sikertelen Hold-misszió rakétájáról lehet szó.

A lézeres technológia az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a műholdakra veszélyes űrszemét bemérését.

Ha az asztronauta lány lenne, és eltörte volna a tükröt, akkor hét évig nem menne férjhez. A tükör ellebegésére nem találtunk megfelelő babonát.

Az űrhulladék növeli az űrkarambolok kockázatát, ezért indítják el a ClearSpace missziót.