A nagyon aktív csillagok elfújják közeli bolygóik légkörét
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Évtizedek után most először észleltek kilométeres átmérőjű objektumot a Kuiper-övben.
Egy új elmélet szerint nem csak a Hold létrejöttét köszönhetjük egy hatalmas ütközésnek.
A Goblin mutatja meg az utat a csillagászoknak a titokzatos X bolygó felé. Ami szintén egy fura égitest.
Az újszülött jól van, ezer fokos, tömege nagyobb mint a Jupiteré.
Így még sosem figyelték meg ezeket a bámulatos, szoláris, atmoszférikus Rossby-hullámokat.
Olyan sötét a bolygó, hogy majdnem nem is látni.
Ez a gázóriás más, mint a többi. Például sokkal büdösebb.
Átnézték a Kepler űrteleszkóp adatait, és biztosan nincs 99 százalék esély rá, hogy a 452b lakható.
Magyar kutatók is részt vettek a távoli világ matematikai modellezésében.
Van, ahol 100 méter vastagon, ráadásul szinte rögtön a felszín alatt, kék-feketévé téve a tájat.
Elég jó lehet rajta a hőmérséklet, és viszonylag közel van a Naprendszerünkhöz.
Talán azért, mert az űrben könnyebb élhető feltételeket teremteni, mint a Mariana-árokban.
Kiégett csillag vagy gigantikus bolygó lehet a tizenhárom Jupiternyi objektum.
A Lockheed két egységet is odavinne, hogy az űrhajósok biztosan vissza is tudjanak jönni.
Karácsonyfát még korai lenne odavinni, a bolygó légkörét leíró modelleket viszont frissíteni kell.
Föld- vagy Mars-méretű, és közelebb keringhet a Naphoz, mint a tavaly megjósolt kilencedik.
Legalábbis amikor éppen az állam fölött halad el. Ezt írásba is adta a helyi törvényhozás.
Chicagói kutatók szerint ha van élet a rendszerben, akkor azt szállítani is lehet.
Egyetlen csillag körül hét Föld méretű bolygó kering és ebből három lakhatónak tűnik.
Óceán segíthette a különös formájú jégmező vándorlását.
Az ausztrál Parkes-teleszkópot a Proxima Centauri felé irányították.
A Földtől 176 fényévre lévő csillagrendszerben vettek észre gyanús jeleket.
Az emberiség fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség.
Most kiderült, hogy sziklás a felszíne a nemrég felfedezett Föld-szerű bolygóknak.
Eddig is tudtuk, hogy a csillagok körüli porból lesznek, de nem értettük a réseket.
Évtizedes titokra derült fény a néhai Messenger űrszonda segítségével.
Egy új tanulmány szerint azért nem találtunk még földönkívülieket, mert a legtöbben elpusztultak, mielőtt létrehozhatták volna a civilizációt.
A teljesség igénye nélkül válogattunk a NASA csodálatos képeiből.
Egy kutatócsoport rögtön két bolygószerű dolgot is talált az óriási rádiótávcső-rendszer adataiban. De egyelőre úgy tűnik, pont annyira van szuperföld a Naprendszer szélén, ahogy arzén alapú élet vagy fénynél gyorsabb részecske.
A bolygó árapály-erője szétszakítja az amúgy sem túl masszív Phobost.
Egy új elméletet állítottak fel a bolygók kialakulásáról, ez megmagyarázhatja az évtizedes rejtélyt.
Bőven van idő és hely arra, hogy folytatódjon az élet az univerzumban.
Eddig nem lehetett eldönteni, hogy bolygók vagy csillagok. Valószínűleg utóbbiak.
A történelmi sikerrel valami véget ért, de az űrkutatás előtt még sok feladat áll, és határ a csillagos ég. Olvassa el, merre repülnek legközelebb a Naprendszer titkait kutató űrszondák!
Molekuláris felhőből lesznek protocsillagok és bolygócsírák. 10 millió év kell a folyamathoz.
Az a baj, hogy ott élni már nem lenne olyan szuper. Pedig csak 54 fényévnyire vannak tőlünk.
A nagy felfedezés után a csillagászok bevallották, mérési hiba volt az egész. Most viszont úgy néz ki, a hiba volt tévedés, és a GJ 581d mégiscsak van.
Aggódnak a környezetvédők, mert most senki sem ellenőrzi az irányított bolygótervezést.
Madridi tudósok a Neptunuszon túli objektumokat vizsgálták, mikor erre a következtetésre jutottak.
Egy vitaesten újra bolygóvá szavazták a 8 éve törpévé nyilvánított égitestet. A lényeg: egy vitaesten.
Hat év múlva indul újabb jármű a vörös bolygóra. Lézeres szuperkamera és talajradar is lesz rajta.
A Gliese 832c 16 fényévnyire van tőlünk, a Daru csillagképben. Lehet, hogy túl forró.
Az eddigieknél kétezerszer érzékenyebb műszert fejlesztettek ki, az exobolygókat vizsgálják vele.
A Holdon kicsi a gravitáció, a Jupiteren nem lehetne labdába rúgni, a Vénusz túl forró, az Európa túl jeges.
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Ez lehet az első kettős bolygórendszer, amit a COROT műhold talált.
A teljesen új típusú megaföld 17-szer nehezebb nálunk, de hatalmas tömege ellenére nem gáz.
Jóval több a szénalapú bolygó, mint azt gondolták. Az sem biztos, hogy a Föld tipikus kőzetbolygó.
Sok bolygóra jellemző tulajdonsága van a címétől megfosztott kisbolygónak.
Nagy felbontású felvétel az Index, az Időkép, a Messer és a MyActionCam.hu közös vállalkozásában feleresztett meteorológiai ballon fedélzetéről. A legnagyobb elért magasság 25 978 méter volt.
A napnál jóval kisebb csillag körül kering, alig van fény. Szerelmi fészeknek pont jó is lenne.
Itt a Super Planet Crash, a legújabb naprendszer-építgető szimulátor. Vigyázat, addiktív lehet.
Hat éve nem jött ilyen közel a Földhöz a bolygó, és 2016-ig nem is fog újra.
Az amúgy is apró bolygó átmérője évmilliárdok alatt 14 kilométerrel csökkent.
A túl nagy bolygók jóval több gázt fogadnak magukba ahhoz, hogy élet alakulhasson ki rajtuk.
Évekkel ezelőtt már látták a két holdat, de csak most tudták bizonyítani létezésüket.
Túl messze van a napjától a fiatal, 13 millió éves bolygó, aminek a léte megkérdőjelez egy sor csillagászai elméletet.
Az űrtávcső második életére készül, az első tesztek jól sikerültek.