Folytatja a kutatást a kínai űrszonda a Hold távoli oldalán
Megkezdődött az egység 29. holdi napja.
Megkezdődött az egység 29. holdi napja.
Az űrszonda elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.
Vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Először szállt le szonda a Hold sötét oldalán.
A szonda 19 órán keresztül gyűjtötte be a kőzetmintákat a Holdon.
Kőzetmintát akarnak gyűjteni az eddigi legnagyobb súlyú űrszondával.
Kína ezzel a harmadik olyan ország lehet az Egyesült Államok és a Szovjetunió után, amelynek sikerül mintát szerezni a Holdról.
Van rá esély a következő évszázadokban, hogy a Földbe csapódik a fél kilométeres aszteroida.
A veterán európai szonda, a Mars Express mérései szerint a bolygó déli sarka alatt több sós vizű tó található.
A Mohamed próféta apjának nevét viselő űrszonda négy év múlva landol olyan területen, ahol emberi műszer még nem járt.
Gyors egymásutánban három misszió is elindult a Marshoz, és ha nincs a járvány, ment volna egy negyedik is. Fél évszázad után újra kőzeteket hoznánk vissza egy idegen égitestről, és ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy ember lépjen a szomszéd bolygóra.
Ezt az orosz űrhivatal vezetője mondta, amikor bejelentette, szondát küldenek a Vénuszra, ami sokkal izgalmasabb bolygó, mint a Mars.
Ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
Parker Solar Probe a Nap egyik legfurcsább ellentmondásának felderítésére indult el.
A 41 milliárd forintos holdprogram túl van az első komoly akadályon, az indiai űrszonda kedden Hold körüli pályára állt.
50-szer kevesebbet késik vagy siet, mint a meglévő űrbéli órák.
Valószínűleg a támasztékkal lehet a baj, a szonda robotkarjával próbálják majd meg felemelni.
Bónuszként még a mozgó felhőkről is csinált pár képet.
Nem szegte kedvüket, hogy a Beresit a Holdba csapódott.
Az izraeli űrszonda csütörtökön csapódott a Holdba.
A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.
A japán űrszonda által készített felvételen is látszik, hogy minden a terv szerint haladt.
A Kozmosz-482 eredetileg a Vénuszra küldött volna leszállóegységet, de meghibásodott és nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Még az idén lezuhan, de nem tudni, hová.
Költségcsökkentés miatt két hónapig tart majd az útja, és csak három napig fogja bírni a Holdon.
És rögtön bele is lőtt egy tantálból készült golyót, hogy a kisbolygóból kirobbanó törmeléket begyűjtse, és majd visszahozza a földre.
Az Ultima Thule nagyjából 33 kilométer hosszú, és a Földtől 6.6 milliárd kilométerre található.
A Csang'o-4 földi kapcsolattartását egy külön műhold biztosítja.
A Voyager 1 után másodikként lépett át a csillagközi térbe. Igazából már november elején.
Az InSight űrszonda véletlenül rögzítette az emberi füllel először hallható marsi szélmozgásokat.
Ha minden jól megy, a Csang'o-4 fog az űrkutatás történetében először landolni a Hold túloldalán.
A homokos területen könnyedén fúrhat az Insight.
Pontosabban mi megyünk: a kisbolygó már a NASA-űrszonda látótávolságába került.
Az InSight sikeresen leszállt. Ez lesz első szonda, ami a bolygó mélyét vizsgálja, és a Föld keletkezését is segíthet megismerni. Kövesse élőben!
Az Egyenlítő közelében fekvő vulkánhoz közel található, de nem vulkanikus jelenség.
A Dawn szondát 2007-ben indították, eredetileg 9 évre tervezték a misszióját. Aszteroidákat és törpebolygókat látogatott meg.
11 éven át vizsgált két törpebolygót, a Vestát és a Cerest, de heteken belül elfogy az üzemanyaga.
Az európai-japán űrszonda a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjti majd az adatokat.
Egy szuperfölddel és egy forró földdel bővült az exobolygók katalógusa.
Heteken belül elfogy az üzemanyaga, így némán kering tovább a Ceres törpebolygó körül.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
Az autó méretű, brutális hőpajzzsal fölszerelt szonda augusztus 6-án startol egy Delta Heavy IV hordozórakétával.
Ha minden jól megy, pár év alatt 20-30 szondát küldünk az űrbe. Lesz amelyik megérinti a Napot, visszamegyünk a Merkúrhoz, és megszálljuk a Holdat.
Azt hitték, hogy csak kilencvenet bír ki.
A Földtől 6 milliárd kilométerre lévő távcső készítette a képet.
2018 szilveszterén elég közel lesz hozzá, hogy fényképeket készítsen róla.
Kicsit módosítják a tőlünk 21 milliárd kilométerre lévő űrszonda állását.
Az 50 kilométer hosszú lávacsatorna védheti meg a jövő űrhajósait a kozmikus sugaraktól.
Az űrszonda tavaly szeptemberben csapódott a Csuri üstökös felszínébe, egy évvel később sikerült rekonstruálni az utolsó általa készített képet.
Az európai-amerikai együttműködésben épült űrszondát beleirányították a Szaturnusz légkörébe. A Cassini magyar tudósok neveivel égett el pénteken.
Húsz év után hullott darabokra a Szaturnusz légkörében. Az utolsó pillanatig küldte az adatokat.
Negyven év diadalútja a Naprendszer határáig.
A steampunk eszköz jobban bírná az extrém körülményeket, mint a modern űrtechnika.
Látványos animációt készített a NASA a törpebolygóról.
Alig 9 ezer kilométerre volt tőle.
Július 10-én halad át a bolygó Nagy Vörös Foltja fölött a Juno űrszonda.
Unalmasnak hitték a felhők által rejtett belsejét, de egy összetett rendszert találtak ott.
A Cassini utolsó útjáról megérkeztek az első képek.
A küldetése végén a Szaturnuszba fog csapódni.