Az atombomba-kísérletek örök nyomot hagytak a kazahok DNS-ében
Még a sugárfertőzöttek unokáiban is jelen vannak az újra és újra kiszabadult radioaktív szennyeződés okozta mutációk.
Még a sugárfertőzöttek unokáiban is jelen vannak az újra és újra kiszabadult radioaktív szennyeződés okozta mutációk.
Egyetlen teszt után telepakolták fél Európát és Koreát az M65-ös atomágyúval az amerikaiak, aztán rájöttek, hogy rakétával egyszerűbb atombombázni.
Az SS-katonáktól vették az ötletet, az embereket sétáló vérbankoknak tekintették.
Az új töltetek pont a kisebb erejük miatt jelenthetnek nagy veszélyt.
Furcsa szerelem volt ez az ötvenes-hatvanas években, amíg tartott. Tizenegy év alatt sokan elhitték, hogy nem kell félni a közeli kísérleti atomrobbantások gombafelhőitől.
A lap közölt hosszú cikket a Simicska-sztoriról, amiben a sugárzástól a keresztény-irgalmas oligarcháig minden van.
Három nagy nehezen megszerzett atombombát dobtak le egyszerre, hogy lássák mi történik.
1945-ben hirtelen sok lett a panasz a röntgenfilmek minőségére, elkezdtek nyomozni, és lebuktatták az atombomba első tesztrobbantásait.
Hétmilliárd dollárba került, hogy vadvédelmi területté válhasson az egykori atomfegyvergyár térsége Colorado államban.
Ki másnak jutott volna eszébe nukleáris fegyverrel tüzet oltani, mint a Szovjetuniónak?
Hirosima és Nagaszaki után már nem volt szükség a harmadik csapásra, ezért az amerikai kutatók elkezdtek kísérletezni a bombával, ami a Démonmag becenevet kapta.
Használni viszont nem akarja, csak ha fenyegetik. Dél-Koreával ritka békülékeny volt újévkor.
Ha nem lenne meg a jogi alapja, akkor a nukleáris parancsnok megtagadná az elnöki utasítást.
Atomrobbanás-biztos órát is fejlesztettek az új orosz gyalogsági testpáncélhoz.
25 év telt el az utolsó földalatti atomrobbantás óta. A félbehagyott teszthez a felszerelés még mindig ott van a sivatagban, csak töltet kell bele.
Hosszú távon fejfájást, rövid távon viszont lehetőséget is jelenthet Oroszországnak az Észak-Korea körüli helyzet. Miközben a kínai elnök hallgatott, a nemrég saját vadászbombázókkal is demonstráló Putyin nagyon aktívan nyilatkozott.
Az eddigi szankciók nem vezettek eredményre, be kell keményíteni.
Az atombomba az elmúlt évtizedekben a világháború megakadályozását szolgálta. De mi történik akkor, ha egy kiszámíthatatlan latorállam zsarolni akar vele? Éppen ennek vagyunk tanúi.
Donald Trump hadihajó flottájára Kim Dzsongun kísérleti atomrobbantással válaszol.
A tavalyinál 14-szer nagyobb erejű atombomba felrobbantását készítik elő, mondják szakértők.
Legalábbis egy dél-koreai kutató számítása szerint.
A Szovjetunió utolsó vezetője attól fél, hogy újraindul a hidegháborús fegyverkezési verseny.
Dél-Korea szerint.
Már csak Kim Dzsongun zöld jelzésére várnak.
Először ufónak hitte, pedig jó eséllyel egy öttonnás gyakorlóbombát talált. Lehet, hogy ártalmatlan.
Onnan közvetítették, hogy épp mi történik. Riasztó videó egy 59 évvel ezelőtti tesztről.
70 éve az amerikaiak kíváncsiak lettek, mi történik, ha víz alatt robbantanak fel egy atombombát. Az eredmény kétmillió tonna radioaktív vízpermet, cunami, és egy szó szerint elpárolgott hadihajó lett.
Kim Dzsongun személyes parancsára tesztelték, mire jutnának a helyi amerikai bázisok ellen.
Sok egykori lakos visszatelepülne az egykori atombomba-robbantások helyszínére.
Az amerikai elnök történelmi látogatást tett a lebombázott japán városban.
Nagyszabású pártkongresszus kezdődött Észak-Koreában, 36 éve nem volt ilyen. Kim Dzsongun bejelentésre készül.
A plutóniumfinomító üzemük teljes kapacitáson működik.
Az időt akarta húzni a japán miniszterelnök a szövetségesek békeajánlatára, az amerikaiak félreértették, és ledobták az atombombát.
A hirosimai Teikoku Bank 360 méterre volt az atombomba robbanásától, az épület elpusztult a várossal együtt, a széfek kibírták.
Elsősorban a hatékonyság, és a hasadóbombánál jobban hangzik az, hogy termonukleáris fegyver.
Egy 1956-os titkos dokumentumban kifejezetten civil célpontokat is kijelöltek, hazaiakat is.
A szovjetek évtizedekig kísérleteztek az atomfegyverek tájrendezési felhasználásával, de a radioaktivitás problémájával nem számoltak.
Azóta se találják. Szerencsére plutónium nem volt benne. Állítólag.
Van rá technológiájuk, de a rakéták nem jutnának át az amerikai védelmi rendszeren.
Hanem a pólusok feletti űrt, hogy a kiolvadjon a széndioxid, és felmelegedjen a bolygó.
A 20 új nukleáris töltet 80 hirosimai bomba tűzerejének felel meg. A németek szembe mentek korábbi ígéretükkel. Az oroszok kiakadtak.
A Hírszínházat szombaton Elon Musk ihlette meg.
A Perseus kódnevű ügynök olyan jól végezte a dolgát, hogy csak 50 év múlva derült ki, hogy létezett. És még ez sem biztos.
Kettő be is robbant, egyet három hónapig kerestek, mire meglett. Majdnem 19 Hirosima lett a B52-es spanyol balesetéből.
Elkerülhetetlen volt, vagy cinikus, aki ilyet állít? Milliók életét mentette meg vagy Truman politikai okokból vetett el más lehetőségeket? Hat világhírű történész véleménye az atombomba bevetéséről.
Hetven éve vetették be az első atombombát. Az Enola Gay másodtisztje a robbanást látva azonnal megértette, hogy a világ már sosem lesz ugyanolyan, mint az atombomba előtt volt. Elkerülhető lett volna Hirosima? Tényleg a megadás szélén álltak a japánok?
70 éve hajtották végre az első nukleáris fegyver tesztjét. A 20 kilotonnás robbanás segített hatékonyabbá tenni a hirosimai pusztítást. Nagykép.
Jamagucsi Cutomu üzleti úton volt Hirosimában, a bombázás után pedig hazautazott Nagaszakiba. Két atombomba után 93 évet élt.
A legenda szerint az amerikai hadügyminiszter Kiotóban volt nászúton, és kihúzta a várost a halállistáról. Akár még igaz is lehet.
A tárgyalások késésben vannak, egyelőre egyetlen részletkérdésben sincs egyetértés.
Az állítják, nem törnek egyeduralomra, de szerintük sok veszély leselkedik rájuk, ezért fegyverkeznek.
Dél-Korea aggódik, mert az új rendszerrel 2-3 éven belül már atomtöltetű rakétát is indíthatnak.
Az izraeli miniszterelnök nemhogy megállítják Iránt, hanem zöld utat adnak az atombombának.
Erődemonstráció lett volna, hogy milyen jól áll az űrverseny. A szovjetek ugyanezt tervezték, de aztán mindenkinek megjött az esze.
Egy osztrák kisvárosnál, földalatti bunkerekben dolgoztak tömegpusztító fegyverek kifejlesztésén.
A nukleáris balesetek szörnyűek, de a legijesztőbb az, amikor nyom nélkül tűnik el egy atomfegyver.
Így tették a kutatók szuperhatalommá a Szovjetuniót: atomtitkok, zsidó szubkultúra és fizikusok csajozási szokása Sztálintól Gorbacsovig.