Nem sikerült megakadályoznia a Palkovics-tervet, de most visszaszerezné az intézeteket a legnevesebb magyar professzor. Freund Tamás azonban előbb békülni akar. Pénz, politika, szekértáborok - interjú az MTA új elnökével.
A világhírű agykutató elnökként a kormánnyal való kiegyezést és nem politizáló Akadémiát ígér.
Nem akarnak súlytalan tudósklubbá válni, de kerülik a konfrontációt a kormánnyal.
Az innovációs miniszter szerint semmiféle einstandolásról nincs szó, sőt, bárki is lesz az MTA új elnöke, neki kötelessége lesz vele együttműködni.
A tudósok komoly kisebbségbe kerültek a tanácsban, amely kizárólag a miniszterelnöknek felel.
Sokkal egyszerűbb feltételekkel kerülhetnek be a tudományos elitbe az eddig erre alkalmatlannak tartott, de a kormánnyal együttműködni kész emberek. Az új szabályozás kifejezetten hátrányosan érinti a fiatal kutatókat.
Az Akadémiának mindent újra kell gondolnia és ki kellett lépnie egy nemzetközi szervezetből, amióta elvették az intézeteit - mondja Lovász László.
Az akadémiai jelölőbizottság viszont csak részben fogadta el a szavazást a kevés szavazat miatt.
MTA-elnökjelölt lenne a fiatalságot mételyező kormánykritikus kutatókról író agykutató. Most megmagyarázza a szavait.
Freund Tamás kritizálta a kutatóhálózat elvételét, de bizonyos kutatóktól ő is megszabadult volna.
Az Akadémiát megcsonkító törvény lesz a téma. Az MTA hálózatát már szeptemberben átveszik.
Az MTA kutatóintézet-hálózatával kapcsolatos problémát szerinte azok gerjesztették, akik a régi rendszerben pozícióban voltak.
Szerinte kezdeni kell valamit azokkal a kutatókkal, akik "miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert".
Az MTA-tól elvett intézeteket összefogó intézmény szeptember 1-én kezdte meg működését.
Lovász László szerint a jogszabály sérti a tudomány szabadságára és a tulajdonra vonatkozó cikkelyeket.
A Nature feketelistájára került Magyarország, Anglia viszont szívesen fogadna vezető kutatókat és szakembereket.
November végére vagy december elejére tűzné ki Lovász László a közgyűlést.
Villámgyorsasággal ül össze az irányító testület, hogy már szeptembertől az új irányítás alatt működjenek.
A kutatórendszer feje nem mondja meg, milyen tanácsokat adott Orbánnak, és mindegy, hogy mit gondol az Akadémia megcsonkításáról.
Maróth Miklóst, a saját barátját és tanácsadóját nevezte ki Orbán az Akadémiától elvett kutatóintézetek vezetőjének. A migránskampány tudós arca már a Kádár-rendszerben is jó kapcsolatokkal rendelkezett.
Az Akadémia korábbi alelnöke lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke.
Maróth Miklós vezeti majd az Akadémiáról leválasztott kutatóhálózatokat, de a lap szerint lehet, csak néhány hónapig.
A világhírű fizikus és hálózatkutató Barabási Albert László nem ért egyet az MTA megcsonkításával, de szerinte hiábavaló lett volna ha megszólal.
Az ITM jelöltjei közt erősen a fizika dominál, az MTA több tudományos területet lefedne.
Az MTA kutatóhálózatának egyik vezető kutatója, Muraközy Balázs családostul hagyja el az országot a mostani támadások miatt, és nem is terveznek visszaköltözni. A Liverpoolba távozó kutatóval beszélgettünk a kivándorlás szempontjairól, az akadémiai kutatás bedarálásról vagy épp, hogy miért húz el mellettünk a régió.
A lap szerint egy MTA-s program politikai kifizetőhely, a kutatóközpont tételesen cáfol.
A törvény szerintük az akadémiai szabadságot sérti, ezért a visszavonását kérik a kormánytól.
Az államfő nem talált kivetnivalót a kutatóintézetetek einstandolásában. A kormány pedig az utolsó pillanatban még bevitt egy gyomrost az MTA-nak.
Nem állja meg a helyét a sokat hivatkozott német modell az MTA szétverésénél, de az innovációs miniszter nem adja fel.
Az egyik legnevesebb tudományos lap a német tiltakozásról is ír, megemlítve, hogy már csak Áder Jánoson múlik a kutatóintézetek elvétele.
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy ő lehetne az Akadémiától elvett kutatóhálózat vezetője.
Palkovics német szövetségesei is tiltakoznak: az utolsó pillanatban Orbánt kérték, hogy állítsa le az MTA elleni politikai dózert.
Más MTA-s oldalak is így tiltakoznak a kutatóhálózat elcsatolása ellen.
Megcsinálták: miután a kutatók szembefordultak Palkoviccsal, a politika erőből elvette a kutatóintézeteket az Akadémiától.
A kormánynak aggályai vannak viszont a CEU-ban tervezett bajor szerepvállalással kapcsolatban. A miniszternek az európai ügyek bizottságában volt az éves meghallgatása.
Az innovációs miniszter szerint az MTA és a kormány közötti harcnak nincs köze a SZTAKI-t érintő, a kormánymédiában kipattant botrányhoz.
Aztán később mindennek a szöges ellenkezőjét tette. A minisztérium szerint annyi történt, hogy „egyes részleteiben mindkét fél elképzelései módosultak”.
Az MTA tovább harcol akkor is, ha a fideszes többség megszavazza a Palkovics-törvényt.
Politikai okokból Svédországba költözik a csapatával együtt egy vezető magyar kutató. Mit mond azoknak, akik szerint ez nemzetietlen? Interjú Takács Károllyal bosszúról, lopásról és politikai kontrollról.
Palkovics egy éve azt ígérte, nem nyúlnak az akadémiai hálózathoz, most pedig éppen ezt teszik. Az MTA elnöke a nemzetközi sajtóhoz és a pártokhoz fordult.
Kertész János fizikus kezdeményezéséhez több mint száz tudós csatlakozott.
Az Akadémia arra kéri a képviselőket, hogy fontolják meg az észrevételeiket.
Létrejön egy új kutatási hálózat, aminek ernyője alatt működnek majd a kutatóközpontok. Állami kontroll, sok nyitott kérdéssel.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vonulós tüntetést szervezett az MTA Széchenyi téri épülete elé. Az akadémia attól fél, hogy a kormány erőszakosan megváltoztatja a tudományos életet.
Több ezren tüntettek békésen az MTA kutatóhálózatainak szabadságáért és az akadémiai vagyon megmaradásáért.
Arra ösztönzik a kormányt, hogy tartózkodjanak minden olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos szabadságot.
A törvénytervezetet átgondolatlannak, szakmaiatlannak és károsnak tartják.
Barabási Albert-László hálózatkutató, a CEU professzora vette át a Bolyai-díjat az MTA székházában. A tudós interjúnkban arról is beszél, hogy milyen érzés a kormány tudomány ellen indított háborújának frontvonalában állni.
Vasárnap meg tüntetés lesz az Akadémia mellett.
Palkovics terve alkotmányellenes, sérti a tulajdonhoz való jogot, semmi köze a német modellhez - írják a kutatóintézetek vezetői.
Erővel vennék el az MTA kutatóintézeteit, az MTA-t vagyona átadására kényszerítenék. Kiszivárgott a tervezet.
A miniszter örül a tárgyalások derűsebb hangulatának, de attól még az fog történni, amit ő akar.
A MTA elnöke optimista, de az arányokban a miniszter szembemegy az akadémikusokkal. Államosítás lesz a vége, vagy győznek a tudósok?
Vagy elfogadja az MTA közgyűlése, amit a kormány akar, vagy törvényt módosít a Fidesz.
Az akadémia vezetése eltökéltebb, mint valaha: a kormánynak csak egyharmadnyi szenátusi helyet adnának, az intézeteket megtartják. Meghátrál a politika, vagy jön az államosítás?
A keddi elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy az Akadémián belül kell maradnia az intézethálózatnak
A Technológiai és Innovációs tárca által indított vizsgálat cáfolja a miniszter állításait.
Az eredmények megerősítik, hogy az intézetek jól működnek, nem lenne szabad szétverni őket.
Senki sem említette, hogy a miniszter bármiben is segítette volna a kutatását. Mindezt 800 ezres akadémiai fizetésért.