Elindították az első fa műholdat
Japán ötlet a veszélyes űrszemét mennyiségének csökkentésére.
Japán ötlet a veszélyes űrszemét mennyiségének csökkentésére.
Romantikusnak tűnt, pedig egyáltalán nem volt az.
Új korszak kezdődhet.
Veszélybe sodorta a lakókat, átszakította a tetőt, és még padlót is tönkretette.
Komoly áttörés jön a műholdaknál, ami ötször gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé.
Két emeletet is lebontott.
Napi 29 tonna fém kerülhet a légkörbe.
Tiszta a levegő!
Pénteken érkezik, csak nem tudni, hova.
A szakértő fenntartható űreszközök gyártását javasolja.
Az olcsó megoldás célja, hogy a hulladék elégjen a légkörben.
A keringő tárgyak többségéről semmit sem tudunk, pedig életveszélyesek.
Vitatott kérdés, hogy Elon Musk rakétájának darabja, vagy inkább egy kínai Hosszú Menetelés.
A kozmikus porhoz jellegzetes fémötvözetekből álló aeroszol keveredik.
Alaposan a zsebébe kell nyúlnia a megbüntetett vállalatnak.
Új rendszer épülhet az egy centiméternél kisebb keringő hulladék követésére, piaci alapon.
Évszázadokig keringő szovjet rakétafokozatok és a kigyúrt majd elfelejtett európai műhold.
Fokozódik az űrszemét helyzet.
A szovjet múlt űrben kísértő darabjai majdnem két és fél tonnás száguldó bombazáporrá porlasztották egymást.
Ez már a negyedik alkalom, hogy a kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta maradványa emberi életeket veszélyeztet.
Ismét az űrszemét miatt manővereztek.
Vannak helyek, ahol nagyobb a veszély.
Fényes csíkokra lettek figyelmesek.
Különös krátert találtak, a szándékosság egyértelmű.
A Nemzetközi Űrállomás pályáját módosítani kellett.
Katonai fenyegetésnek tekintik a Starlink rendszert.
Kozmikus hulladék kikerülése miatt 414 kilométeres magasságban kering tovább.
Tudta, hogy az idegenek egy évezredek óta a Föld körül keringő műholddal figyelnek minket? Nem jól tudta.
Megkeresik, hol ért holdat.
Nem egy Falcon 9, hanem egy kínai hordozórakéta a messzire tévedt űrszemét.
A többi űrszemét mellé kerül több mint harminc évvel a fellövése után.
A Föld égi kísérőjébe most először csapódik irányíthatatlan űrszemét.
Még nem tudni, hogy hová.
Egy 1994-ben fellőtt amerikai rakéta maradványait kellett kikerülni.
Olyan lehet, mint a Jupiteré vagy a Szaturnuszé, csak épp szemétből.
Ha már az emberek űrbe juttatásánál bevált, az űrszemét eltakarítását is a magánszektorra bízná Amerika.
Szeptemberben állt rossz pályára, most a légkörbe visszatérve elégett.
Ezekről írtunk ma az Indexen.
Akar hallani valami igazán mocskosat? Világűr.
A kínai rakétahordozó világűrben maradt részei nagyon is veszélyesek lehetnek.
Az űrkutatás fejlődésével megkerülhetetlenné válik a kérdés, mihez kezdjünk halottainkkal az űrben.
Úgy tűnik, mindegyik emberi alkotás következménye...
Van is mit gyűjteni. Egy robot szonda nem lesz elég hozzá, de több mint a semmi.
Jelentős mértékben növelik a fényszennyezést, ezáltal a tudományos kutatásokat is megnehezítik.
És évekig fog keringeni a bolygó körül.
A rengeteg űrszemét visszaszorítása érdekében készítenek elégethető műholdakat.
A japán Astroscale demonstrációs eszköze az űrszemét bemérését és elfogását gyakorolja.
A svájci ClearSpace 2025-ben küldhet takarító műholdat az űrbe.
Egy 54 évvel ezelőtti sikertelen Hold-misszió rakétájáról lehet szó.
A lézeres technológia az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a műholdakra veszélyes űrszemét bemérését.
Ha az asztronauta lány lenne, és eltörte volna a tükröt, akkor hét évig nem menne férjhez. A tükör ellebegésére nem találtunk megfelelő babonát.
Az űrhulladék növeli az űrkarambolok kockázatát, ezért indítják el a ClearSpace missziót.
Ha mind a 12 ezer Starlink-műhold pályára áll, a kézi menekülőmanőverek lehetetlenné válnak.
Az Európai Űrügynökség projektjében a magyar fejlesztés segíthet az űrtakarító műholdaknak.
Kirpóbálták A HÁLÓT.
Az ISS-en dokkoló Szojuzon mikrometeor okozott egy pici léket, dolgoznak a betömésén.
A RemoveDebris lézerrel keresi az űrszemetet, amikre hálóval és szigonnyal fog vadászni.
A RemoveDEBRIS hétfőn indult el a Nemzetközi Űrállomásra. Vajon rendet tehet a Föld körül?
Nem a Halálcsillag épül, csak egy űrszemétvadász.
A rakétadarabok és kiöregedett műholdak akár 28 ezer kilométer/órával is száguldhatnak.