Záptojás szagú exobolygót találtak amerikai kutatók
Rendhagyó viharok tombolnak a bolygón.
Rendhagyó viharok tombolnak a bolygón.
Már csomagolhatjuk is a bőröndöt?
Nem tudjuk, hogyan jöhetett létre.
Régen a Földön is ez volt az uralkodó szín.
Hatékonyabb lett a bolygók jelenlétét kimutató fésű.
Mindössze száz fényévre van a csillag, amely körül meglepő rendben kering hat bolygó.
A hőmérséklet tuti megfelelő.
Nem találtuk meg az idegeneket, de nem véletlenül kelt lábra a szóbeszéd.
A lakható zónában kering, 120 fényévre tőlünk.
A NASA is megszólalt.
Ez lenne a világ legnagyobb tükre?
Ha csak a folyékony víz jelenlétén múlik, az minden csillag körül előfordul legalább egy bolygón.
Lehet, hogy R2D2 sem olyan irreális.
A Halla túlélte saját halálát, de az is lehet, hogy valami más történt.
Jó, ha van a felszínen folyékony víz, de mi van a szénnel?
Az egyik legritkább elemet fedezték fel.
Annyit elárulhatunk, hogy végzetes lenne.
Hosszú évek munkája kellett hozzá.
Mindössze 16 fényévnyire vannak.
A Bocaprins izzó gázbolygó, ahol van víz és szén-dioxid.
Kutatók szerint fordulat jön az idegenek keresésében.
Elszomorító eredményt kaptak, amikor a színképelemzést fiktív bolygók adataival tesztelték.
Előbb sikerülhet a Naprendszeren kívül, mint a szomszédban.
Mindössze száz fényévnyire innen van tőlünk és jó célpont a Webb űrteleszkóp számára.
Itt vannak a részletek.
Lehet, hogy több bolygó repül egyedül az űrben, mint amennyi csillag körül kering.
A mágneses pajzs nagyon kell a lakhatósághoz, de ez a bolygó egy mini-Jupiter.
Az ExoMiner nevű programot a Kepler űrteleszkóp felvételeiből megalkotott adatbázisra engedték rá, sikerrel.
A legalacsonyabb sűrűségű ismert bolygó három nap alatt kerüli meg csillagát.
A Naprendszeren kívül minden máshogy van.
A Földtől 28 millió fényévnyi távolságra van.
A bolygó olyan légkörrel rendelkezhet, amely képes az élet támogatására – mondta az egyik kutató.
Felvételkészítés közben bukkantak rá.
Ezek azok, ahol exobolygóként felfedezhettek minket és foghatták a rádiójeleinket.
Bár életre nem alkalmas az égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára.
Nem tűnik lakhatónak, de segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Kétszáz fényévre lévő csillag körül találták őket.
Izzó vaseső, összedőlt rádióteleszkóp és egy év alatt létrehozott koronavírus-vakcinák.
Nem fogtak űrlényt, viszont először detektálták távoli csillagrendszer bolygóját rádióval.
A világ legnagyobb rádióteleszkópját a nemrég összeomlott Arecibo Obszervatórium inspirálta.
Az eszköz lehetőséget ad felhők megfigyelésére Naprendszeren kívüli bolygók légkörében.
A Bika csillagképben található K2-155d a megfelelő célpont.
Gondolta volna, hogy lehet jobb hely a Földnél?
Aztán kiderült, hogy nem is bolygó volt. Egy 200 ezer évente egyszer előforduló jelenséget sikerült megfigyelni a csillagászoknak.
Hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földé, víz is lehet rajta, de sok még a bizonytalanság.
Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.
1000 Celsius-fok a különbség a bolygó két oldala között.
Dinamóként működnek ketten együtt, és emiatt adja ki a csillag az ingadozó rádióhullámait. Közben azonban a bolygón pokoli állapotok uralkodnak.
Földhöz hasonló exobolygókat keres az Európai Űrügynökség kutatószondája.
A tizenhét éves Wolf Cukier által felfedezett TOI-1338b ráadásul két csillag körül kering.
A magyar közreműködéssel készült CHEOPS három évig vizsgálja majd más naprendszerek bolygóit.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 100. születésnapja alkalmából kapott magyar nevet a két égitest.
Kozmológusok kapták az elismerést az univerzum alapvető kérdéseinek kutatásáért.
A szuperföld az egyetlen exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet és víz van.
Excentrikus parittyázó az égen: leleplezte magát a HR 5183 b.
Egy új modell segít meghatározni, milyen típusú bolygókon érdemes leginkább élet után kutatni.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
A TOI-270 nevű csillag bolygóinak egyike szilárd felszínű, valamivel nagyobb a Földnél és a lakható zónában kering.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.