A DNS-kutatás egyik úttörőjének nevét kapta az első európai marsjáró
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Megkapta a védőpajzsot a marsrengéseket mérő műszere.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Az InSight műszere a világon az első, amely egy idegen égitest tektonikus mozgásaira fülel majd.
Spanyolországban tesztelték a 2020-ban startoló ExoMars rovert, ami akár két mérrel a bolygófelszín alá is lefúrhat.
Az InSight sikeresen leszállt. Ez lesz első szonda, ami a bolygó mélyét vizsgálja, és a Föld keletkezését is segíthet megismerni. Kövesse élőben!
Marsjárót tervez a cég az expedíciók anyagainak Földre szállításához.
A NASA új rovere, a Mars 2020 kőzetmintákat gyűjt a bolygón, de egyelőre nincs terv arra, hogyan jutnának a Földre ezek.
A szonda óránként 540 kilométeres sebességgel csapódott a Marsba, látható krátert ütve.
A keringő egység a bolygó felszínétől alig 250 km-re haladt el a Hebes Chasma régió felett.
Mars-kutatásra kalapoz az Európai Űrügynökség.
3,7 kilométer magasan úgy érzékelte, hogy már leszállt, eldobta az ernyőt és leállította a rakétákat.
Az Egyesült Államoktól kezdve, Európán keresztül, Indiáig meglepően sok országban dolgoznak bolygókutató robotok kifejlesztésén.
Ez jobb hír, mintha magával az egységgel lett volna gond.
A landolás előtt megszakadt vele a kapcsolat, a NASA műholdja kiszúrta.
Valószínűleg igen. A Mars körül keringő európai űrszonda azonban kutatásra készen áll.
Egyelőre úgy tűnik, csak félsiker az európai-orosz közös Mars küldetés, a műhold remek egészségnek örvend, de a leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat. Csütörtökön többet fogunk tudni.
A Schiaparelli szerdán földet ér.
12 év után belevezették az üstökösbe, amely körül keringett. A történelmi zuhanás közben azért még lőtt pár történelmi fotót.
Új űrlabort állítottak pályára a kínaiak. Állítólag már arra is odafigyeltek, hogy a világítás ne legyen nyomasztó, és az űrhajósok tudjanak szórakozni is. Ez az utolsó lépés a saját űrállomás előtt.
2020-ban küldenék a bolygóra. Minden eddigi űreszközüknél nagyobb, 200 kilogrammos.
Az ExoMarsot az Európai Űrügynökséggel közösen fejlesztették ki.
A Viking–1 1976-ban ezen a napon landolt a bolygón, és nemsokára követte testvére, a Viking–2 is. Életet nem találtak, mégis sokat köszönhetünk nekik.
Eleinte túl franciának találták, aztán már az emberek ellenállása miatt ragaszkodtak a fonthoz és a mérföldhöz.
109 nap alatt 250 millió kilométert tett meg.
A NASA Jet Propulsion Lab központjában jártunk, minden űrhajózás-rajongó álmainak kellős közepén.
Tizenegy éve nem volt hozzánk olyan közel, mint jövő hétfőn lesz. Alig 76 millió kilométerre!
A hegyek formája és az ott talált kőzetek is hasonlóak voltak a földi vulkánokéhoz.
A szonda metánt keres a Marson, a leszállóegysége egy új marsjárónak fogja előkészíteni a terepet.
Az űrszonda hétfőn indult el egy Proton hordozórakéta társaságában az űrbe.
Hétfő délelőtt sikeresen fellőtték az ExoMars űrszondát. Októberben éri el a Marsot, hogy az élet nyomait keresse.
A szonda alig hét hónap alatt ér majd célba, az élet nyomait (mi mást) kutatja majd a bolygón.
A Dawn űrszonda fényképein látott fényes foltok egy éven át tartották izgalomban a tudományos életet. Most kiderült, hogy nem jégről van szó.
2010-ben a Vénusz helyett a Nap körül kezdett el keringeni az Akacuki, most végre a helyére került.
Lehetünk marslakók, csak kell hozzá egy csomó óriástükör, pár nukleáris rakétahajtómű, strapabíró napvitorlák, meg egy csomó környezetszennyező gyár. Ja, és néhány évszázad.
A NASA kutatói régóta feltételezték, hogy a Curiosity Mars-járó landolásának környékén egykor víz folyt, de rendes bizonyítékuk nem volt. Aztán jöttek a magyarok a BME-ről a kavicsaikkal.
Nem sikerült a próbaút. Még szerencse, hogy nem a Mars fölött történt a baleset.
Az Opportunity 11 évet és 2 hónapot ment.
Újraformázzák a flashtárhelyet, mert túl sokszor kellett miatta újraindítani a szondát.
Az ExoMars 2018-ban indul, és az élet jeleit keresi a Marson.
Az ExoMars projekt roverét tesztelik a focipálya méretű, 300 tonna homokkal feltöltött teremben.
Az ELTE egy geológus hallgatója kijutott a utah-i sivatag Mars-bázisára, kalandjairól az Indexen számol be. Száguldás quaddal a pumák és skorpiók vidékén.
Magyar résztvevőkkel zajlik egy Mars-analóg küldetés, egyikük a helyszínről írta le, mi a dolga.
A formáció folyékony vagy gáznemű anyag áramlására utal, de nem tudni, mi okozta a Marson.
Leporolt egy követ, hogy jobban megvizsgálhassa.
2020-ban indulhat a Curiosity utódja.
Az elmúlt néhány napot egy fura, piaramis alakú szikla vizsgálatával töltötte a Mars-járó.
A Mars-járó először sütötte el a ChemCam nevű lézeres anyagösszetétel-vizsgáló berendezést.
Az Atacama-sivatag felszíne alatt két méterrel élő lényeknek nincs szükségük napfényre és oxigénre.
A Mars-rengéseket vizsgáló Humboldt műszer egyelőre nem utazik a vörös bolygóra.