Egy apró, de ősi kisbolygónál is pályára állt egy NASA-űrszonda
A Bennu kevesebb, mint 500 méter átmérőjű.
A Bennu kevesebb, mint 500 méter átmérőjű.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Pontosabban mi megyünk: a kisbolygó már a NASA-űrszonda látótávolságába került.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
A frissen felfedezett kisbolygó nem jelent veszélyt.
A kisbolygó megfigyelésére már csak pár hete maradt a csillagászoknak, mielőtt az vélhetően örökre elhagyja a Naprendszert.
Csak három éve tudunk róla.
2004 óta ez lesz a legnagyobb égitest, ami ilyen közel kerül a Földhöz.
Magyar csillagász által felfedezett égitest kapta a kitüntetett akadémikus nevét.
Egymilliárd forintot kaptunk, hogy nehogy lejátszódjon nálunk az Armageddon sztorija.
Kisebb mint a Plútó, 700 év alatt kerüli meg a Napot és egyelőre az 2015 RR245 névre hallgat.
Erre hívja fel a figyelmet a nemzetközi aszteroidanap. 1908-ban száz hirosimai atombomba erejével rombolt egy aszteroida Szibériában.
Nem látja, legalábbis nem szabad szemmel. Pedig tényleg elég nagy.
A 4,5 milliárd évvel ezelőtt becsapódott Theia kisbolygó nem ment tovább pályáján, hanem beépült a Földbe és a Holdba.
A GJ 1132b nagyjából akkora, mint a Föld, élet is kialakulhatott rajta, és aránylag közel is van. Forradalmi felfedezés a csillagászatban.
A 2060 Chiron egyszerre üstökös és kisbolygó. Gyűrűje is van, ami ritkaság a Naprendszerben.
Az MTA csillagászainak világelső eredménye: kisbolygókat vizsgáltak a Kepler űrtávcsővel.
Ekkora látogató még sose jött hozzánk ilyen közel, de a NASA szerint nem vagyunk veszélyben.
Ceres most! Soha nem látott minőségű, 27 pixeles mozgókép a NASA-tól, a Mars és a Jupiter közül.
A Dawn űrszonda részletes geológiai térképet készített a kisbolygóról.
Az eddigi legrészletesebb képek készültek el focipálya méretű aszteroidáról.
A Hubble űrteleszkóp igen. Csak az nem világos, hogy mi okozta a bolygó széthullását.
Sok bolygóra jellemző tulajdonsága van a címétől megfosztott kisbolygónak.
Egy ötven kilométeres kisbolygó megsütötte a felszínt, felforralta az óceánokat és átrendezte a kőzetlemezeket hárommilliárd évvel ezelőtt.
Ez az első ilyen felfedezés, a Chariklónak ráadásul egyből kettő is van. Alapból a gázbolygóknak van.
A gigantikus űrkrumplinak két, egymástól eltérő sűrűségű része kapcsolódik egymáshoz.
A PSR J0738-4042 jelű pulzár 1992 óta kettőt is megevett, ez okozza a pulzusának változásait.
A terv arra épül, hogy az aszteroidák úgyis házhoz jönnek. Aztán irány a Mars és a Jupiter.
Ez az első üstökösre hasonlító kisbolygó, a nagy forgási sebesség miatt szökik belőle az anyag.
Pont ilyet még nem láttunk: valamilyen okokból üstökössé vált egy úgynevezett főövi kisbolygó.
11 300 kilométer magasan ment, a 15 méteres kisbolygót előszőr űrszemétnek nézték az oroszok.
A 2013 MZ5 300 méter átmérőjű, de nem veszélyes a Földre.
Két űrhajó állna készenlétben, a módszerrel a kisbolygódarabok 99 százaléka elkerülné a Földet.
Győztek a Star Trek rajongók, a csillagászok ezeket a neveket ajánják a Nemzetközi Csillagászati Uniónak.
Ezek többsége olyan kicsi, hogy láthatatlan a Hubble űrtávcső számára.
A száz méter átmérőjű, tehát focipálya nagyságú égitest 960 ezer kilométerre közelíti meg a bolygót.
Az online szavazáson Vulcan, illetve Cerberus névre keresztelték az égitesteket.
A magyar csillagászok egy zadari sittlerakóból készítettek különleges képeket.
Gyorsabb volt, nagyobb és nehezebb az első becsléseknél a Cseljabinszk felett így a hirosimai atombomba erejének hússzorrásával felrobbanó meteorit. Az csak véletlen, hogy egy kisbolygó is erre járt, naponta nyolcvan tonna kő hullik az űrből a Földre.
A fejlett távcsövek korában még egyetlen, ilyen nagyságú aszteroida sem jött ilyen közel.
A Föld gravitációs mezője miatt szeizmikus mozgások észlelhetők az elsuhanó 2014 DA14-en.
Fél focipályányi szikladarab jön felénk, közelebb húz el, mint ahol a műholdak egy része kering. Ha van egy távcsöve, most ön is láthatja!
A 274301-es jelölésű, két kilométer átmérőjű égitestet 2008-ban fedezték fel.
Mostantól Gárdonyi, Márai, Fertőszentmiklós és Mecsek is kering az űrben.
Szabad szemmel nem láthatók, de a felvételek alapján gyaníthatók a Vegánál és a Fomahaultnál.
A NASA kutatói korábban 3%-ra becsülték, de most kizárták az ütközés lehetőségét a kisbolygóval.
2013-ban két kisbolygó is megközelíti a Földet, és novemberben jön az ISON-üstökös.
Amerikai radarcsillagászok két hétig vizsgálhatták a Föld közelében elhaladó égitestet.
A gyorsan mozgó aszteroida 95 ezer kilométerre volt tőlünk, csíkként látszik a felvételen.
A bolygó felszínén új sebhely keletkezett.
Egerszegi, Darnyi, Hajós és Kolonics mellett tudósok, csillagászok, színészek a névadók.
Ötszáz méter átmérőjű, de pályája nem keresztezi a Földét, így nem jelent veszélyt.
Csütörtökről péntekre virradó éjjel halad el mellettünk, tőlünk 5,4 millió kilométerre.
A 133P/Elst-Pizarro-üstökös valójában nem is üstökös, de nagy mennyiségű vízjég lehet rajta.
Egy szimuláció szerint aszteroidák is kísérik bolygónkat, de ezek hamar elszabadulnak.
A Vestán vulkanikus tevékenység nyomait is megfigyelte a Dawn űrszonda.
Nem csapódik be, de közelsége miatt a legkisebb távcsövekkel is látható lesz.
Új megfigyelések bizonyítják, hogy a Lutetia egy visszamaradt darabja annak az anyagnak, amiből a Föld, a Vénusz és a Merkúr is kialakult.