![Óceánbolygóra bukkanhatott az űrteleszkóp](https://kep.index.hu/1/0/5086/50869/508698/50869841_3878239_4b534f8edc0a72431c5384a78c72b19f_wm.jpg)
Óceánbolygóra bukkanhatott az űrteleszkóp
A lakható zónában kering, 120 fényévre tőlünk.
A lakható zónában kering, 120 fényévre tőlünk.
A NASA is megszólalt.
Ez lenne a világ legnagyobb tükre?
Ha csak a folyékony víz jelenlétén múlik, az minden csillag körül előfordul legalább egy bolygón.
Lehet, hogy R2D2 sem olyan irreális.
A Halla túlélte saját halálát, de az is lehet, hogy valami más történt.
Jó, ha van a felszínen folyékony víz, de mi van a szénnel?
Az egyik legritkább elemet fedezték fel.
Annyit elárulhatunk, hogy végzetes lenne.
Hosszú évek munkája kellett hozzá.
Mindössze 16 fényévnyire vannak.
A Bocaprins izzó gázbolygó, ahol van víz és szén-dioxid.
Kutatók szerint fordulat jön az idegenek keresésében.
Elszomorító eredményt kaptak, amikor a színképelemzést fiktív bolygók adataival tesztelték.
Előbb sikerülhet a Naprendszeren kívül, mint a szomszédban.
Mindössze száz fényévnyire innen van tőlünk és jó célpont a Webb űrteleszkóp számára.
Itt vannak a részletek.
Lehet, hogy több bolygó repül egyedül az űrben, mint amennyi csillag körül kering.
A mágneses pajzs nagyon kell a lakhatósághoz, de ez a bolygó egy mini-Jupiter.
Az ExoMiner nevű programot a Kepler űrteleszkóp felvételeiből megalkotott adatbázisra engedték rá, sikerrel.
A legalacsonyabb sűrűségű ismert bolygó három nap alatt kerüli meg csillagát.
A Naprendszeren kívül minden máshogy van.
A Földtől 28 millió fényévnyi távolságra van.
A bolygó olyan légkörrel rendelkezhet, amely képes az élet támogatására – mondta az egyik kutató.
Felvételkészítés közben bukkantak rá.
Ezek azok, ahol exobolygóként felfedezhettek minket és foghatták a rádiójeleinket.
Bár életre nem alkalmas az égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára.
Nem tűnik lakhatónak, de segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Kétszáz fényévre lévő csillag körül találták őket.
Izzó vaseső, összedőlt rádióteleszkóp és egy év alatt létrehozott koronavírus-vakcinák.
Nem fogtak űrlényt, viszont először detektálták távoli csillagrendszer bolygóját rádióval.
A világ legnagyobb rádióteleszkópját a nemrég összeomlott Arecibo Obszervatórium inspirálta.
Az eszköz lehetőséget ad felhők megfigyelésére Naprendszeren kívüli bolygók légkörében.
A Bika csillagképben található K2-155d a megfelelő célpont.
Gondolta volna, hogy lehet jobb hely a Földnél?
Aztán kiderült, hogy nem is bolygó volt. Egy 200 ezer évente egyszer előforduló jelenséget sikerült megfigyelni a csillagászoknak.
Hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földé, víz is lehet rajta, de sok még a bizonytalanság.
Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.
1000 Celsius-fok a különbség a bolygó két oldala között.
Dinamóként működnek ketten együtt, és emiatt adja ki a csillag az ingadozó rádióhullámait. Közben azonban a bolygón pokoli állapotok uralkodnak.
Földhöz hasonló exobolygókat keres az Európai Űrügynökség kutatószondája.
A tizenhét éves Wolf Cukier által felfedezett TOI-1338b ráadásul két csillag körül kering.
A magyar közreműködéssel készült CHEOPS három évig vizsgálja majd más naprendszerek bolygóit.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 100. születésnapja alkalmából kapott magyar nevet a két égitest.
Kozmológusok kapták az elismerést az univerzum alapvető kérdéseinek kutatásáért.
A szuperföld az egyetlen exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet és víz van.
Excentrikus parittyázó az égen: leleplezte magát a HR 5183 b.
Egy új modell segít meghatározni, milyen típusú bolygókon érdemes leginkább élet után kutatni.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
A TOI-270 nevű csillag bolygóinak egyike szilárd felszínű, valamivel nagyobb a Földnél és a lakható zónában kering.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Eddig pont azt hitték, hogy a szén-monoxid-felhalmozódás kizárja az élet kialakulását.
Ez a harmadik legközelebbi exobolygó, amit eddig találtak. Leginkább a Vénuszhoz hasonlít.
Óriási tudományos szenzáció volt a felfedezése, de most úgy néz ki, nem is hold, hanem bolygó.
Megvédi őket a mágneses tér.
A TESS már a harmadik exobolygót azonosította, és hat szupernóvát is talált.
A bolygó lufiszerűen felfújódott légkörét egy közeli csillag fújja 10 ezer kilométer per órával.
Egy szuperfölddel és egy forró földdel bővült az exobolygók katalógusa.
Még nagyobb távcsövekkel húsz éven belül választ kaphatunk az emberiség ősi kérdésére.