Összefoglaljuk az évet, az apró előrelépésektől a menetrendszerűen érkező újdonságokon át a valóban izgalmas újításokig. Mit nem vett idén a Google? Mi volt az év üzlete? A szívünk vérzik, vagy a képeinket lopják? Ez volt 2014 a techvilágban.
Van néhány technológia, amit már évek óta a következő év nagy durranásának várnak a szakértők. Az egyik ilyen a 3d nyomtatás, amelyben igazán nagy áttörést 2014 se hozott, de megint egyre több minden és egyre gyorsabban készíthető így el. Idén láthattunk 44 óra alatt kinyomtatott autót, egy kínai cég pedig 24 óra alatt már 10 házat is képes így elkészíteni.
A másik örök úttörő a virtuális valóság, de ezen a területen valóban nagyot lendített a tavaly ősszel bemutatkozó Oculus Rift. A cég idén tavasszal adta ki a virtuális szemüvegének frissített változatát, amelyben sikerült minden nagyobb hibát javítaniuk. Mi Berlinben az Oculus és a Samsung közös szemüvegét néztük meg, ami már majdnem olyan volt, mint belépni a Mátrixba. Nem is csoda, hogy a Facebook rengeteg pénzért megvette az Oculust, amivel elég heves reakciókat sikerült kiváltaniuk. De más cégek is próbálkoznak a virtuális valósággal, például a Sony és a Valve is bemutatta idén a saját szemüvegét. A DARPA pedig már teszteli, hogyan tudja majd használni a hadsereg.
Sokat vártunk idén az okosóráktól is, hiszen márciusban a Google bejelentette a kifejezetten hordható eszközökre szabott Android Wear operációs rendszert. Érkezett hozzá később néhány óra is, az elsők között a Motorolától és az LG-től, de egyelőre még mindig nem látszik, hogyan lehetnének ezek igazán sikeresek. Az Apple se tudott segíteni a helyzeten: bármilyen nagy várakozás is előzte meg az Apple Watchot, az végül egy egészen hagyományos dizájnú óra lett, mindenféle szenzációs újítás nélkül.
Okosság terén az autókra volt még érdemes figyelni. Az autóipar egyébként is izgalmas volt idén, hiszen a Tesla nem csak újabb elektromos autót dobott piacra (bár a SEX nem jött össze), hanem egy váratlan huszárvágással az összes szabadalmát közkinccsé tette.
A világ első sofőr nélküli autóját, a Naviát szintén idén mutatta be egy Induct nevű kis francia cég, de a Google már nagy erőkkel dolgozik az autóipar meghódításán. Egyrészt már tesztelik a saját robotautójukat, másrészt több nagy gyártóval dolgozik azon, hogy az autóinkra is ráhúzhassa az Androidot.
A Google operációs rendszere közben megérte az ötödik kiadását is, amely a Lollipop nevet kapta, és az új dizájnelvnek megfelelően anyagszerű megjelenést kapott. Ennek egy módosított változata fog majd futni a cég modulokból összelegózható telefonján, amely egyre ígéretesebbnek tűnik, és ha minden jól megy, januárban már kapható is lesz.
Közben viszont eladták a Motorola két éve felvásárolt mobilrészlegét a Lenovónak, amelyből cserébe jól be is vásároltak.
De ha már Google és bevásárlás: érdemes megnézni a többi idei szerzeményüket is, mert szokás szerint elég változatos a lista. Még év elején beszálltak az okosotthon-bizniszbe az okoskapcsolókra és okosvezérlőkre szakosodott Nest megszerzésével, majd később hozzácsapták a biztonsági kamerákat gyártó Dropcamet is. De vettek mesterséges intelligenciával, hangos jelszavakkal és online reklámbiztonsággal foglalkozó céget is. De beszálltak a drónépítésbe, bemutatták a 3d-ben látó táblagépüket, okoskontaktlencse fejlesztésébe kezdtek, és a kvantum-számítástechnikában is tovább erősítettek.
A Glass viszont messze nem hozta meg idén az áttörést, amelyet vártak tőle, sőt egyelőre az sem kizárt, hogy jó nagy bukás lesz belőle. A másik dolog, aminek nem örülhetnek Google-éknél, hogy a tavaly év végén az EU-ban megszavazott törvény értelmében mindenkit megillet az online felejtés joga, ezért idén el kellett kezdeniük cenzúrázni magukat.
Kicsivel odébb, a Microsoftnál is sok minden történt idén. Februárban megtalálták végre a távozó Steve Ballmer utódját. Az új vezér a korábban a felhőszolgáltatásokért és nagyvállalati rendszerekért felelős alelnök, Satya Nadella (magyarul Székelyné Nádas Gyula) lett. Nadella egyértelművé tette, hogy a mobilplatformra és a felhőre alapozza a cég hosszú távú stratégiáját. (Utóbbi már csak azért is jó ötletnek tűnik, mert egyre több pénz dől ebbe az üzletágba.)
Áprilisban lejárt a szép emlékű Windows XP terméktámogatása, ami elég nagy pánikot váltott ki világszerte, mert még mindig nagyon sok gép használja ezt az elavult rendszert. Közben a Microsoft a Windows 7-et is feláldozza igyekezetében, hogy az új generációs Windows 8-ra és 8.1-re szoktassa a vonakodó felhasználókat. De már úton van a következő operációs rendszer, amit akkora dobásnak ígér a cég, hogy egy számot kihagyva rögtön Windows 10-nek nevezték el. A mobilok terén is rákapcsoltak, elhagyták a korábban megvásárolt Nokia nevét a Lumia telefonokból. Az átszervezések miatt közben több tízezer embert el is bocsátottak. Viszont ha bejönnek a számításaik, az új iránynak köszönhetően hamarosan akár visszaérhetnek a csúcsra.
Kevésbé valószínű ez a Sony esetében, akik hiába váltak meg a laptopos és az e-könyv-olvasós üzletáguktól is, óriási bukás volt számukra ez az év. Ráadásul a mobilrészleg is sokkal rosszabbul teljesített, mint várták. A Samsungnál is a mobilos részleg szenvedett el nagy vereséget, és a cég profitja 60 százalékot esett. Az idén is tovább nyögdécselő Blackberry mellett ők voltak 2014 nagy vesztesei.
Az Apple viszont továbbra is nagyon jól áll, meg is vették a fejhallgatóiról és online zeneszolgáltatásáról ismert Beatset.
És persze bemutatták a Watch mellett az új Iphone-okat is, amelyekkel csatlakoztak az óriáskijelzős trendhez – felemás fogadtatással, és nem csak a könnyen elhajló hardver miatt. A legizgalmasabb dobásuk az Apple Pay nevű telefonos fizetési rendszer volt, ez valóban felforgathatja az elektronikus fizetés világát.
Érdemes még megemlíteni a Facebookot, amely idén volt 10 éves, amit az Oculus mellett egy másik nagy felvásárlással, a Watsapp csevegőapp megszerzésével ünnepelt meg. Utóbbin sokan csodálkoztak, Zuckerberg viszont az év üzletének tartja.
Az Amazon szintén minden évben produkál valami említésre méltót. Idén nagyon igyekeztek, beszálltak a film- és a zenebizniszbe, illetve megvették a Youtube által is körbeudvarolt Twitchet is, mégis mindenki az új Kindle olvasótól volt elájulva. A régóta pletykált saját okostelefonjukat, a Fire Phone-t is bemutatták, bár ez már most elég méretes bukásnak tűnik.
A mobilszcéna egyébként is hozta a megszokottat: az új Iphone-okon kívül jöttek a Samsung új csúcskészülékei, a Galaxy S5 és a Note 4, a Google jelentkezett az új Nexussal, és a többi nagy gyártó is piacra dobta a maga csúcsmobilját: a HTC elkészítette az okostelefonok Aston Martinját, és az LG is bekopogott a topligába a G3-mal.
Mindeközben rohamosan nő a kínai mobilok részesedése a világpiacon, a Firefox pedig Indiában támad a filléres telefonokon futó operációs rendszerével.
A piacot az Android dominálja: az összes eladott telefon 84,6 százalékán ez a rendszer fut, de már a tableteknél is átvették a vezetést az Ipadtől, a phabletek pedig általában is egyre népszerűbbek: idén már jobban fogytak, mint a laptopok.
És ha már techpiac, még néhány érdekesség. Egyrészt az év talán legnagyobb gazdasági eseménye volt a techvilágban, hogy nyugatra terjeszkedik és tőzsdére lépett a kínai Ebayként emlegetett Alibaba.
Az igazi Ebaytől pedig elbúcsúzik a Paypal, amely külön cégként folytatja, és ez várhatóan mindkettőjüknek jobb lesz.
Kevésbé nevezhető viszont egyértelmű sikernek a bitcoin 2014-es teljesítménye. A digitális valuta ugyan egyre népszerűbb, és már több ATM-ben is elérhető, már év eleje óta hullámvasúton van az értéke, és időnként be-bedőlnek a bitcointőzsdék is. Ugyanakkor több országban már adóztatni próbálják, ami a növekvő értékét és elfogadottságát is mutatja. A titkosított fizetőeszköz titkolózó megalkotója ennek nem biztos, hogy annyira örül, mert valósággal vadásznak rá, idén többször jelentették be, hogy sikerült azonosítotani – valószínűleg mindannyiszor tévesen.
Idén tovább nőtt a Netflix forgalma, csúcsidőben már a teljes netforgalom harmadát teszi ki a filmstreamelő szolgáltatás. Tavasszal viszont megjelent a kalóz Netflixként elhíresült Popcorn Time is, amellyel minden eddiginél könnyebb illegálisan filmezni. Mivel torrentekre épül, a legális Netflixszel szemben nem kell bajlódnia a stúdiókkal, így sokkal frissebb filmek is egyszerűen elérhetők. A jogvédők folyamatosan próbálják lelőni a szolgáltatást, de egyelőre tartja magát.
Az NSA-botrány utórezgései még bőven érezhetők voltak 2014-ben is, Edward Snowden újabb és újabb darabokat tereget ki az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat szennyeséből. Így nem meglepő, hogy a poszt-Snowden éra első évében nagy hangsúly került a biztonságra. Született NSA-álló emailszolgáltatás, a Gmail is bevezette a kötelező titkosítást, a Google pedig a keresési találatok között is előnyben részesíti a biztonságosabb oldalakat. Ezek száma az ősszel egycsapásra meg is duplázódott, miután a Cloudflare nevű weboptimalizációs cég ingyenessé tette az SSL nevű titkosítási protokoll használatát az ügyfelei számára.
Közben viszont soha nem látott sebezhetőségeket és adatlopási botrányokat is hozott az év. Még áprilisban rázta meg a netet a Heartbleed nevű SSL-hiba, amely a web addigi legdurvább sebezhetőségének bizonyult. Aztán viszont jött a Shellshock Bash, amely még durvább következményekkel fenyegetett.
Minderre jött még a Fappening néven ismert gigabotrány, amely során celebnők egész soráról loptak el meztelen képeket az Apple felhőszolgáltatásából, később pedig a Snapchatről szivárgott ki több tízezer kép.
Itthon is zajlott az élet a techvilágban. Hosszú agónia után nyáron kimúlt az Iwiw, fiatalságunk kicsit sárgább, kicsit savanyúbb Facebookja. Szeptemberben viszont végre ideért a Microsoft új konzolja, a világban tavaly ősszel debütáló Xbox One.
Igény biztosan van rá, mert már a magyar embernek is egyre több a kütyüje, és egyre többet költ rájuk. Megérkezett az Uber, a világ legértékesebb startupja is, így a Wundercarral együtt már két közösségi taxink van.
Apropó startup. Több magyar csapat is szép sikert ért el idén, érdemes megemlékezni róluk a cikk végén. A Tep tamagocsival házasított fitneszappja díjat nyert a Microsoft Imagine Cup nevű, rangos versenyén. A Smart Vineyard nevű high-tech szőlővédő rendszer fejlesztői bejutottak az Intel által szervezett Global Challenge nagydöntőjébe. A Ready nevű androidos tárcsázóprogram fejlesztőcsapata a Startup Chile inkubátorprogram támogatását nyerte el. Az Enbrite.ly a finnországi Slush nevű rendezvény 500 ezer eurós fődíját hozta el a szolgáltatásával, amely kiszűri a robotforgalmat a valós internetes kattintások közül. Árvai Péter, a Prezi társalapítója pedig Magyarországról elsőként elnyerte az Év internetes vállalkozója díjat az Európai Bizottságtól.