Bőrből készült sperma és lefújt férfi fogamzásgátlás, meglátogatott üstökös és lezuhanó Mars-szonda, nemi beteg katica és promiszkuita teknős, környezetpusztítás és új fajok; ez volt a tudomány 2016-ban. Meg egy csomó robot, szex, ivás, alvás, és sok einsteini fizika.
Az életünk harmadát alvással töltjük – szerencsés esetben. Ha nem pihenjük ki magunkat, akár a jogosítványról is lecsúszhatunk, mert 2016-tól már azt is figyelik az alkalmassági vizsgán, hogy vannak-e alvászavaraink. Példát vehetnénk a nőkről, akik átlagosan többet alszanak, mint a férfiak, illetve a japánokról, akik bárhol el tudnak aludni.
A rendszeres alvás fontos, mert ha keveset alszunk, az olyan, mintha nem is aludnánk. Az sajnos nem számít, hogy az agyunk egy része néha magától elalszik. Ennyiben hasonlítunk egyes madarakhoz, illetve a fákhoz, csak őket senki nem ellenőrzi alkalmassági vizsgákon. Igaz, a madarak és a fák nem is okoznak közlekedési baleseteket. Az emberek viszont jobb, ha tisztában vannak vele, hogy a módszeres alvás komoly tudomány, és a megfelelő trükkökkel javíthatunk a hatékonyságán.
Áltudomány = olyan összefüggések, amik közül hiányzik az ok-okozati viszony. Sokan csak addig jutnak el, hogy ha bevesszük a C-vitamint, és meggyógyul a tüdőrákunk, az nyilván a vitaminnak köszönhető – pedig lehet, hogy a szervezet immunrendszere végezte el a munkát. Az ilyen összefüggések miatt hisznek sokan a homeopátiában is – remélhetőleg már nem sokáig. Mert ha a homeopátiás szereket választjuk megfelelő orvosi kezelés helyett, az halálos lehet. Szerencsére a veszélyben forgó gyerekek többnyire az oltásellenes szülőket is meggyőzik a szakorvoslás hatékonyságáról, és a nanohidrogénnel, autizmus-gyógyítással és ciánnal kísérletező csodadoktorok egyre inkább háttérbe szorulnak. Még akkor is, ha az olyan elmaradott országokban, mint Svájc, engedélyezik a homeopátiás komplementer terápiákat.
A butaság persze nem korlátozódik a gyógyszeriparra. Az amerikaiak fele például válogatás nélkül elhiszi az összeesküvés-elméleteket, de hát a nonszensz hülyeségek online terjedésének gyorsaságát más kutatások is igazolták. Hogy Magyarországon az orvostudományt is sokan a gyógyszerlobbi és a háttérhatalom méregkeverőjének tartják, az nyilván részben az egészségügy állapota, részben az éjsötét ostobaságokat terjesztő hírességek miatt van.
Persze, ez nem csupán intelligencia kérdése. Az okos emberek is lehetnek előítéletesek – még akkor is, ha hülyének lenni még mindig rosszabb. Azért elgondolkodtató, hogy vajon hogy tarthatunk itt agyilag, azok után, hogy Mexikóban már 2700 éve is létezett gyökérkezelés?
Az előző két kategóriához lazán kapcsolódik a chemtrail-sztori, ami évek óta a konspiratológusok kedvenc tápláléka. Hiába cáfolták tudományosan, vannak, akik még mindig tényként kezelnek olyan kamukat, amiket épp az Index terjesztett el viccből, ezért nulladik kézből tudjuk, hogy nem igaz. Aki ebben akar hinni, az bármibe belelátja a világ-összeesküvés kedvenc tömegpusztító fegyverét, akár egy Vin Diesel-film promójáról, akár egy Marriot-poszterről van szó. Úgy tűnik, a chemtrail-para kiirthatatlan marad, amíg nem lesznek mindenhol napelemes repülők, mint a Földet körberepülő Solar Impulse 2.
A legális és illegális kábítószerek ragyogó évet zártak 2016-ban. A marihuána még sosem volt olyan erős, mint most, viszont az ára nem emelkedett, és hamarosan már e-cigiként is fogyaszthatjuk. A pszichedelikum-kutatás új lendületet kapott, mivel az orvostudomány már az LSD és az ecstasy pszichoterápiás alkalmazását is kutatja. Az ecstasyfogyasztók egyébként is örülhetnek, mivel a tabletták hatóanyag-tartalma a kilencvenes évek óta nem volt ilyen magas; a vegyészek így próbálnak versenyben maradni a drogpiacot elárasztó, olcsó, de életveszélyes dizájnerdrogokkal szemben.
Aki mégis valami újdonságra vágyott, az is megtalálhatta a számítását: az okosdrogként is emlegetett modafinil slágertermék volt, bár az orvosok szerint nem éri meg használni – inkább maradjanak a fahéjnál. A Szilícium-völgy eközben teljesen rákattant az ajahuaszkára, de remélhetőleg az elefántokat is elkábító karfentanilra már kevesebben fognak.
Az év Einstein gravitációs hullámokról alkotott elméletének igazolásával kezdődött. Mint kiderült, a százéves elmélet a modern eszközökkel már a gyakorlatban is észlelhető: a gravitációs hullámok csakugyan léteznek. A felfedezést a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is méltatta.
A tudományos szkepticizmus persze tartja magát. Amikor a világegyetem tágulását vizsgálták Einstein elmélete alapján, kiderült, hogy a tágulás nem is gyorsul, és egy másik kísérlet is Einstein tévedését igazolhatta. Persze, a fizikában soha semmi nem lehet biztos. Egy tudóscsoport szerint a protonok szerkezete igenis megváltozhat az atomon belül; sikerült párba kötni egy elektront és egy fotont; fogalmunk sincs, hogy miért lehetnek kis tömegű neutrínók, ha 99 százalékig biztos, hogy nem léteznek stabil neutrínók; a NASA sem érti, hogy miért száguldoznak szabad elektronok az űrben; ugyanakkor feltételezik, hogy létezhet egy ötödik természeti erő is. Viszont az új Higgs-bozon mégsem került elő, hiába számítottak rá.
Ezek után nem megalapozatlan azt hinni, hogy tényleg minden borulhat, amit a fizikáról tudunk.
A felmelegedés nem új találmány, egyes kutatók szerint már 1855-ben elkezdődhetett. Az viszont tény, hogy utoljára a jégkorszak előtt volt ilyen meleg a Földön. Ha nem csinálunk valamit, a klímaváltozás katasztrofális hatással lesz az életünkre, de hiába eszi meg a világot a globális felmelegedés, a világ vezető hatalmait, köztük Donald Trumpot ez látszólag hidegen hagyja.
Eközben a sarkvidékeken olvadásveszély fenyeget, az Antarktiszról Pest megye nagyságú jégtömbök szakadhatnak le, az Északi-sarkkörnél 20 fokkal melegebb volt november közepén, mint a sokévi átlag, de már nyáron is rekordkicsire zsugorodott a jégtakaró. Az Andok csúcsairól eltűnt a hó, és ezért az sem kárpótol, ha az olvadó sarki jég új turizmust teremt.
Akkor sem fogjuk megúszni, ha nem a sarkvidéken lakunk. A szénanátha súlyosbodása csak egy dolog, de az olyan járulékos szövődmények, mint a rák és a szívbetegség kockázatának növekedése már nem tréfadolog. Ahogy az sem, hogy a klímaváltozás miatt kiolvadó anthrax gyerekeket ölhet.
Az év egyik legnagyobb orvostudományi áttörése volt, hogy megszületett az első csecsemő, akinek két anyja van. Az új módszerrel kiküszöbölhető, hogy a szülők genetikai rendellenességeit a gyermek is örökölje. Az eljárás során az anya és a donor petesejtből kiemelik a sejtmagot, az anyáét átültetik az egészséges mitokondriumú donor petesejtbe, és az így kapott petesejtet termékenyítik meg a hímivarsejttel. A születendő gyermekben tehát két nő DNS-éből származó részek lesznek megtalálhatók.
Az új eljárást egyelőre csak Nagy-Britanniában engedélyezik, de még ott is szigorú feltételekhez kötik az alkalmazását.
Inni muszáj, még szerencse, hogy jól is esik, akkor is, ha nem fogyasztunk mást, csak vizet. A harmincnapos emberkísérletünk csodás eredménnyel zárult: vizet inni jó, ráadásul egészséges és bőrápoló hatású is. Kész szerencse, hogy egy új kütyüvel már a levegőből is ki lehet nyerni az ivóvizet. Aki ennél keményebb dolgokkal ütné magát (például ötezer éves sörrel), annak sincs miért aggódnia, mert dél-koreai tudósok már feltalálták a másnaposság elleni jégkrémet is.
Orvosszakértők vitatkoztak rajta, hogy a Megváltó tényleg meghalt-e a kereszten, ami nem mindegy, elvégre ha nem halt meg, akkor tulajdonképpen fel sem támadhatott. A teológiai vitáknak általában ritkán van értelmük szekuláris területeken; ennél kézzelfoghatóbb fejlemények Jézussal kapcsolatban, hogy fél évezred után ismét felnyitják a sírját. Na, nem azért, hogy ismét feltámasszák, hanem hogy felújítsák.
Igazán büszkék lehetünk magunkra, mint emberiségre, elvégre új földtörténeti kort hoztunk el a bolygóra, és ezt mind magunknak köszönhetjük. Igaz, ez azzal jár, hogy a Föld egy évre jutó erőforrásai már augusztusban elfogytak.
A tünetek egyértelműek: pusztul a korallzátony az ausztrál partoknál és a Mexikói-öbölben, erdőket irtanak ki az avokádótermelés miatt, a légszennyezés felzabálja az agyunkat, a tengerbe kerülő mérgek aránya még sosem volt ilyen magas, és a hazai vizek is elkeserítő állapotban vannak. És legalább ekkora probléma a légkörbe kerülő metán.
Az emberi tevékenység és a vadászat az élővilágra is borzasztó hatással van. A borneói orángutánt a kihalás fenyegeti, a kambodzsai királyteknősökből összesen tíz példány maradt, a vadászat 300 emlősfajt tüntethet el, köztük a tigrist és a gorillát, illetve komplett halfajokat. A herezacskó-békák kihalása valószínűleg senkit nem zaklat fel különösebben, de a méheket tizedelő gyilkos kórt mindannyian meg fogjuk szenvedni, ha a beporzás elmaradása miatt nem jutunk hozzá alapvető élelmiszerekhez.
És mivel kárpótol mindezért az evolúció? Nemibeteg katicákkal.
2014 tavasza óta épül, és hamarosan végleg elkészülhet a 25 ezer négyzetméteres szegedi lézerközpont, ami nemrég 40 milliárd forintos támogatást kapott. A lézer csúcstechnológiás felhasználását számos tudományterületen támogatják; ennek az egyik legszebb példája a NASA marsjárója, a Curiosity. Bezzeg mások alantas célokra használják a lézert – például a Csillagok háborúját idéző kivetítőkhöz, vagy modern techno-koncertekhez.
Nem tudhatjuk, hogy Stephen Hawking joggal aggódik-e a mesterséges intelligencia elfajzása miatt, bár egy olyan technológiát, ami az űrből is felismeri az elszegényedett régiókat, borzalmas karácsonyi dalokat írnak, illetve legyőzik a népszerű táblajáték, a go világbajnokát, tényleg nem könnyű racionálisan, hidegvérrel szemlélni. Mennyivel egyszerűbb a spirituális lelkeknek! A dalai láma például azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges intelligenciaként születhet újjá.
Rég volt, és sajnos igaz volt, de a nácik még csaknem hetven évvel a második világháború után is kimeríthetetlen hírforrásnak tűnnek. A híres történelmi figurák általában kimeríthetetlen kincsesbányái a történészeknek; így születnek a Hitler heréjéről és húgycsövével, illetve az eltitkolt öccsével kapcsolatos hírek. Az meg, hogy Albert Speer tehetséges építész volt, és hogy a Harmadik Birodalom sikeres dohányzásellenes kampányt folytatott, eltörpül az olyan szörnyűségek mellett, mint a holokauszt, vagy hogy a nácik a maláriát is bevetették biológiai fegyverként.
A náci kincsek utáni hajsza máig aktuális téma; a híres aranyvonatot a mai napig keresik.
A magyar egészségügy működése alapján bajosan következtethetnénk az orvostudomány fejlődésére, de ez nem azt jelenti, hogy nincs fejlődés. Idén már sikerült vesét ültetni a lép helyére, illetve péniszt átültetni a semmi helyére. Ezek után az univerzális influenzavakcina, illetve az összes sejt feltérképezése sem tűnik teljesíthetetlen feladatnak.
A fejlődés az orvosdiagnosztikai és orvostechnikai eszközök fejlődése terén is egyértelmű. Kínában már a leheletből tudják diagnosztizálni a nyelőcsőrákot, intelligens gyurmából is tudunk vérnyomásmérőt készíteni, és a 3d nyomtatókkal már koponyaprotézist is lehet készíteni.
A spermiummal csak a probléma van: hol túl sok van belőle, hol túl kevés. Mára eljutottunk odáig, hogy akár bőrsejtből is elő tudunk állítani emberi spermát – igaz, a működésével vannak problémák. (Vajon ha ezzel sikerül ejaculatio praecoxot, azaz korai magömlést előidézni, azt hívhatjuk előbőrnek?) Szerencsére egy kínai kutatócsoportnak ezt az akadályt is sikerült elhárítania, az ő laborspermájuk ugyanis működik.
Akinek a működőképes spermium inkább gondot jelent, mint hasznot, sajnos továbbra is kénytelen lesz a bevált fogamzásgátló módszereknél maradni. Ugyanis egy ígéretes, férfiaknak szánt készítményt elmeszeltek a klinikai vizsgálatok egyik szakaszában. Karácsonyra pedig elkészült az ebola elleni vakcina is, 100% hatékonyság az utolsó teszten, köszönjük Nyugat-Afrika nevében is.
A náciknál csak az őskor kínál több felfedeznivalót a múltból, bár ez érthető, ha belegondolunk, hogy szarás közben lehet ősemberbarlangot találni, náci aranyvonatot meg nem.
Idén kiderült, hogy az ősemberek igen fejlett táplálkozáskultúrájú élőlények voltak, elvégre az étrendjükben a nagyvadak és a növények mellett a teknősök is megfordultak. Kár, hogy Európa első előemberei – ahogy a bélvizsgálatok kiderítették – még nem ismerték a főtt étel szépségeit. Sajnos az ősemberekre általában jellemző, hogy nem tudták maximális hatásfokon kihasználni a képességeiket: a fára mászni is tudó ősember, Lucy például úgy halt meg, hogy leesett egy fáról. Ezek után nehéz elhinni, hogy a neandervölgyi ember a véltnél okosabb lehetett.
A depresszió népbetegség; olyannyira, hogy a magyar lakosság 7 százalékát is érinti. De nemcsak Magyarországon rossz a helyzet, Amerikában is rengetegen élnek antidepresszánsokon. A betegség megelőzése és gyógyítása azért is fontos lenne, mert a depresszióval élők olyan fontos tisztségeket is betölthetnek, mint amilyen a pilótáké, így nem mindegy, hogy sikerül-e időben diagnosztizálni a depresszió kialakulását. Ebben segítséget nyújthat a BME kutatóinak fejlesztése, a hang alapú depressziófelismerő rendszer, illetve a személyre szabott gyógyszerek.
Az agy működése már csak ilyen: kiszámíthatatlan. Az már a kognitív pszichológia hatáskörébe tartozik, hogy kevésbé stresszelünk, ha biztosra vesszük a fájdalmat, de ez érthető, elvégre az agyunk a negatív előítéletekre van huzalozva. Hogy mi az oka, hogy az agy hozzászokik a hazudozáshoz, vagy hogy a lányokat vonzza a fiúk empátiája, azt csak akkor érthetjük meg, ha teljes egészében feltérképeztük az emberi agy működését. Ez azonban még várat magára: az is idei fejlemény, hogy száz vadonatúj régiót találtak az emberi agyban.
A robotikával a Transformers és a Terminátor óta olyan viszonyunk van, hogy jönnek a gépemberek, és átveszik fölöttünk a hatalmat. Ez nem teljesen alaptalan, de a hihetetlen sebességgel automatizálódó Kínában még csak nemrég történt meg az ország első robotbalesete, és az olyan egzotikumok, mint a török startup valódi Transformere, vagy az Avatarból ismerős, dél-koreaiak átal épített robot egyelőre inkább egzotikumnak tűnnek, mint ijesztő jövőképnek. Na jó, Salto, a falakat átugró egylábú robot inkább cuki, mint ijesztő, ellentétben a Boston Dynamics robotjaival, amik rémisztően fejlettek.
A gyakorlati célokra használt robotok fejlődése viszont tiszteletreméltó. Nyilván így gondolja a teljesen lebénult férfi, aki robotcsontváz segítségével újra sétálhat, vagy azok, akik robotokkal takarítják fel a veszélyes hulladékot Fukusimában. Ez utóbbinak a robotok nem örülhetnek annyira, mert a radioaktivitás rájuk is rossz hatással van.
A robotikából az orvostudomány és az űrkutatás is profitál – erre a legjobb példák az önállóan lágyszövetet műtő robot, illetve a bolygóhódító roverek fejlesztési üteme.
Svédországban államilag támogatott szexkutatást indítottak, hogy felmérjék a svédek szexuális szokásait; remélhetőleg egyértelmű választ kapunk arra a kérdésre, is, hogy a női orgazmus minek van, már a puszta élvezeten kívül. Valószínű, hogy ha az embernek még mindig tüskés lenne a pénisze, egész másképp festene a dolog. Igen, ez már régi sztori, de hát a modern szexualitás egy csomó esetben nem más, mint evolúciós csökevény; tudták például, hogy a kikötözős szexet a pókoktól örököltük? Jó, hogy nem a horgászhalak párzási szokásait vettük át.
Jó esetben a szeretet és a szerelem ennél kicsit kevésbé állatias módon működik – még akkor is, ha ezek az érzések gyakran emlékeztetnek narkózistól túlfűtött tudatállapotra. Ami rendben is van, csak ne felejtsünk el közben embernek lenni.
A kihalófélben lévő fajok listája elkeserítőnek tűnik, de így jobban tudunk örülni a megmaradt túlélőknek. A púpos bálna és a tasmán ördög például elkerülhetik a kihalást, és Diego, a szexmániás óriásteknős is akkora szolgálatot tett a faja fennmaradásának, hogy attól még Dr. Strangelove szeme is könnybe lábadna. További jó hír, hogy száz év óta először nőtt a tigrisek száma, azonosítottak egy kihaltnak hitt delfinfajt, és a közönséges levesteknősök is győztesen kerültek ki a megmentésükért folytatott évtizedes harcból.
„Van másik!” – mondta Rodolfó az evolúció, és temérdek új fajt húzott elő a kabátjából, a természettudósok legnagyobb örömére. A Mekong folyónál 163 új fajt találtak: szivárványszínű kígyó, sárkányszerű gyík és kék szalamandra éppúgy akadt köztük, mint veszélyeztetett banánfaj. A dicsőséglista további szereplői: a magát falevélnek álcázó kínai pók; a veszély esetén narancssárga hasat villantó ausztrál béka, a mennybe szálló mocsársárkány névre keresztelt dinoszaurusz (sajnos már kihalt, csak a maradványait azonosították – mondjuk ezzel a névvel furcsa is lenne, ha élne); a világ legkisebb kígyója; a Csubakkáról elnevezett, Pápua Új-Guineában felfedezett bogár; egy kolumbiai béka; egy indiai rigóféle, illetve a legmetálosabb nevű pókfaj, a Cryptomaster behemoth. Kedves újoncok, legyetek üdvözölve a modern kori állathatározókban!
Ha 2011-ben azt mondjuk: űrkutatás, az első szó, ami erről észbe jut, az a magánszektor – a SpaceShip Two űrrepülőt se állami finanszírozásból fejlesztették, ugye. Elon Musk, a SpaceX alapító-vezérigazgatója szerint a Mars is elérhető, sőt, az első magáncégek már 2018-ban elérhetik a bolygót. Ehhez képest az Európai Űrügynökség Mars-szondája szoftverhiba miatt lezuhant, a NASA meg arról spekulál, hogy eladnák a Nemzetközi Űrállomást – na jó, nem most, majd 2024 után.
Jó, azt el kell ismerni, hogy a Rosetta űrszonda tényleg történelmi küldetést hajtott végre, amikor leszállt a Csurjumov–Geraszimenko üstökösre. De ha a mérleg másik serpenyőjébe azt tesszük, hogy Kína egy gigantikus űrrepülőt épít, az indiai rakéta-technológia meg azon a szinten tart, hogy húszasával lövik föl a műholdakat, elgondolkodtató, hogy nincs-e a művelt Nyugat túlságosan lemaradva.
A csillagászat szerencsére kevésbé kötődik az űrrepülés csúcstechnológiájához, így a ritka novákat és az új exobolygókat nemcsak a leggazdagabb nemzetek észlelhetik. Idővel talán megtudhatjuk, miért lehetnek felhők a Plútón, milyen lények élhetnek a Titánon (mármint Vonnegut szirénjein kívül), és hogy tényleg hatalmas óceán rejtőzik-e a Dione felszíne alatt. Az efféle vizsgálódásokhoz jól jönnek majd a harminc futballpálya nagyságú teleszkópok, illetve a világ legerősebb rádióteleszkópja, ami nem egyesével szpottolja az exobolygókat, hanem kapásból 1200 új galaxist fedezett föl.
A VR elsősorban a videojátékoknak hazai pálya, pedig a technológia a fóbiák, a poszttraumás stressz vagy a pedofília kezelésére is használható lehet. A virtuális valóságból már létezik hátizsákban hordozható verzió, teremnyi méretű szimulátorok, a mikroszkópokat kiváltó ráksejtelemző szoftver, sőt, akár a Mikulást is megidézhetjük vele. Ebből is látszik, hogy a szórakoztató faktoron túl tudományos potenciál is van a dologban, és az ára is egyre megfizethetőbb.
A zikavírusra sem lehetett nem figyelni. A vészharangokat már az év elején megkongatták, de egyre több riasztó fejlemény derült ki róla. Bár egyesek bíztak benne, hogy a járványnak magától vége lehet, és hogy nem fog elterjedni, a vírus feltűnt Floridában, Szlovéniában és Spanyolországban is. A zikavírus az újszülöttek agyában is szaporodhat, a könnyek is terjeszthetik, nemcsak kisfejűséget, hanem meddőséget is okozhat, és mutáns szúnyogok ide vagy oda, nem tűnik túlzásnak, hogy rendkívüli állapotot hirdettek ki miatta.